Drogkutató Intézet: Annak ellenére idézik az EU bírósága elé Magyarországot, hogy álláspontja tudományosan megalapozott

„Magyarországot annak ellenére idézik az EU bírósága elé, hogy álláspontja tudományosan megalapozott” – olvasható a Drogkutató Intézet által kiadott közleményben. Az Intézet felidézi, hogy még 2020 decemberében

A Drogkutató Intézet szakmai igazgatója szerint szakmailag alátámasztott döntés volt nemmel szavazni, hiszen a témát sok megalapozatlan tévhit öleli körül és egyelőre nincs egyöntetű, egyhangú orvosi és tudományos álláspont – hangsúlyozták.

Ami jelenleg is biztos, hogy a  Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) legfrissebb, 2022-es jelentése szerint:

• 78,6 millió fő, azaz az EU teljes lakosságának 27,3%-a fogyasztott legalább egyszer marihuánát;
• 2020-ban a hasis átlagos THC-tartalma 21% volt, ami közel kétszerese a növényi kannabiszban található 11%-nak;
• 2020-ban az uniós tagállamok 86.000 hasislefoglalást jelentettek, összesen 584 tonna mennyiségben (2019-ben 464 tonna), és 240 000 növényikannabiszlefoglalást, összesen 155 tonna mennyiségben (2019-ben 130 tonna).
• 2020-ban a kannabisz volt az Euro-DEN Plus kórházi hálózat által a leggyakrabban jelentett szer. Az akut kábítószertoxicitási beszámolók 23%-ában volt jelen kannabisz.

– ismertette az Intézet. 

A közleményből kiderül az is, hogy A Drogkutató Intézet még tavaly tett közzé egy szakmai állásfoglalását, amelyet Prof. Dr. Haller József az intézet szakmai igazgatója jegyzett, amely olyan fontos megállapításokat tartalmazott, mint:

• Magyarországon és Európában is a marihuána a leggyakrabban használt illegális pszichoaktív szer, az addiktológiai kezelések (függőségi) fő oka ez a drog. 
• A 18-64 éves népességben azoknak, akik az életük során fogyasztottak már marihuánát vagy hasist, 52,6%-a fogyasztott más tiltott drogot is.
• A kannabiszhoz rendszeres fogyasztás esetén hozzá lehet szokni, függőséget okozhat.
• Ha a marihuánát más droggal párhuzamosan fogyasztják, az megnyitja az utat más, adott esetben erősebb szerek használata előtt is. 
• Az orvosi marihuána használatának nagy veszélye a szerrel történő visszaélés és a drogfüggőség kialakulása.

Sok fiatal és felnőtt nyúlna még bátrabban a »füves cigihez«

Szakértőik hozzátették, hogy „a hétköznapi diskurzusokban

Amennyiben a gyógyászati célú felhasználás megindul, még azelőtt, hogy bármilyen klinikailag ellenőrzött készítmény elérhetővé válna hazánkban, sok fiatal és felnőtt nyúlna még bátrabban a »füves cigihez«, úgy értelmezve a döntést, hogy akkor »fű« önmagában gyógyít és képes megoldani a problémákat”.

Ez az állítás természetesen nem igaz, a THC, mint hatóanyag komoly vizsgálatoknak kell aláessen, hogy adott gyógyszer elemévé válhasson – hívták fel a figyelmet.

Az orvosi célú felhasználás csak az első lépés lenne

A közleményben idézték Molnár István Jenőt, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatóját is, aki hangsúlyozta: „Az eddigi tapasztalatok alapján a marihuána orvosi célú felhasználásának engedélyezése csak az első lépés a további fogyasztásra vonatkozó jogi engedmények irányába.

Kanada, azon belül Brit-Kolumbia tökéletes példája ennek, a 2018-as marihuána dekriminalizációt követően, 2023. január 31-ével szinte az összes »keménydrogot« elérhetővé tették. Ez egy veszélyes terep, hiszen a legalizációs vitákat rendre sok áltudományos érv és tévhit övezi, mely megnehezíti a szakmailag megalapozott döntések meghozatalát” – fogalmazott Molnár.

A fentiekhez hozzátették, hogy Kanadában a dekriminalizálás ötödik évébe lépve azt állapították meg a kutatók, hogy „kiugró növekedés” tapasztalható a kanadai fiatalok körében a kannabisz elérhetővé tétele miatt megnövekedett, a kannabiszhoz kapcsolódó kórházi és sürgősségi osztályos látogatások számában – írta a Drogkutató Intézet.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay