Törökország nem kíván szembekerülni a Nyugattal

– A napokban a török Haza Pártja politikusa, Ethem Sancak úgy fogalmazott, hogy Törökország pár hónap alatt ki tud lépni a NATO-ból. Valóban előfordulhat ez?

– Elvileg erről lehet beszélni, de ennek a gyakorlati valószínűsége nulla. Törökország a hidegháború végével a térség meghatározó hatalma akart lenni, az elmúlt évtizedekben ennek a stratégiának a megvalósítására rendelt alá mindent. A török álláspont az, hogy Szíriának katonai erőt nyújt és mindent megtesz azért, hogy megakadályozza azt, hogy a térségbe ne jöhessen létre kurd autonómia. A török aggály az, hogy ha ilyen megtörténne, akkor abban a percben Törökországban több tízmillió kurd követelné ugyanezt.

– Mi változott meg a háborúval?

– A tavaly februárban megkezdődött orosz-ukrán háború kihatással volt a török politikára is. Törökország miniszterelnöke, Tayyip Erdogan egyre népszerűtlenebb a nagyvárosokban, Isztambulban el is bukta a választást. Vidéken viszont egyre jobban kedvelik. Az orosz-ukrán háborúban Törökország próbál közvetítő lenni például úgy, hogy orosz engedéllyel megveszi az ukrán gabonát és elszállítja. A török zöldség-gyümölcs export jelentős része megy Oroszország felé. Törökország pedig az orosz nyaralók szempontjából stratégiailag fontos. Így megpróbál mind a két fél kiváló kapcsolatokat fenntartani.

Nyitókép: Iráni férfiak jelszavakat skandálva tiltakoznak a stockholmi Korán-égetés ellen a pénteki ima után Teheránban 2023. január 27-én. MTI/AP/Vahid Szalemi