Németh Péter további, teljesítéssel kapcsolatos akadékoskodására megjegyzi, hogy a kormány vállalta azt is, ami nem volt feltétel, hogy három havonta jelent az EU-nak a feltételek teljesítéséről, és arról, hogy mi hogyan működik. Ezt a vállalást „nem kellett volna megtenniük, de mégis megtették”. Halmai szerint lehet, hogy kormány „túl akarta játszani a szerepét”.
Független, vagy úgy tetszik, baloldali és ellenzéki
Ezután témaváltás jön: Németh Péter megkérdezi, hogy milyen brüsszeli tudósítónak lenni, azon túl, hogy „a te presztízsed nagyon nagy”, de mégis, mennyire „kínos”? Válasz: „Akkor kínos Péter, amikor bemutatkozom, hogy Halmai Katalin magyar újságíró vagyok, és akkor szinte mindig hozzá kell tennem, hogy én egy független újságnak dolgozom. Nagyon nagy a gyanakvás a magyar sajtóval, a magyar újságírókkal szemben szerintem, mert ismerik, hogy hogy működik az orbáni propagandagépezet, vagy hallottak róla elég sokat, és ez elég kellemetlen nekem is, hogy nekem hozzá kell tennem, hogy nem, nem, és nem orbánista újságíró vagyok”, és „én nem a Fidesznek dolgozom”, hanem én
„egy független, vagy ha úgy tetszik, egy baloldali, ellenzéki lapot tudósítok”.
Ezután a szankciók kerülnek szóba, és a Németh–Halmai-duó szerint Brüsszel meg van sértődve, hogy a magyarok úgy látják, nem működnek az oroszok elleni szankciók, és fel is vetik zárt üléseken, hogy mégiscsak hogy gondolja Magyarország, hogy megszavazza a szankciókat, aztán otthon azt mondja, hogy azok nem működnek. Szerinte Varga Juditék „felháborodtak” ezen a megjegyzésen, „persze nem tudom, miért, mert amit hallottak, az igaz volt”. Szerinte a szankciós kampány és nemzeti konzultáció kiverte a biztosítékot Brüsszelben.