Brutális részletek derültek ki a 2023-as rendeleti költségvetésről

A 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosításának a kihirdetése előtt a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről – számolt be a Portfolio. A portál szerint ebből a dokumentumból már sok lényeges és új információ kiolvasható, mint például az eredetileg

A cikkben kiemelik, hogy az aláírók között nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök (és KT-tag) aláírása. A Portfolio pontokba szedte a főbb megállapításokat, amelyek jellemezni fogják az új – várhatóan napokban közzéteendő – büdzsét:

• 1,5%-os gazdasági növekedésre alapozza a kormány a költségvetést.
• Fennmarad a rezsicsökkentés rendszere, az eredetileg tervezettnél magasabb mértékben emelkednek a nyugdíjak (ez ismert volt, hiszen 15% lesz az év elején várható nyugdíjemelés mértéke), folytatódik a családok támogatása.

• A közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségeit részlegesen kompenzálja az állam.

• Lényegesen magasabb kamatkiadásokat kell fizetnie az államnak jövőre, az eredetileg tervezettnél.

• Az ESA hiány az eredeti 3,5%-ról 3,9%-ra emelkedik a GDP arányában, ami a legfontosabb és talán legkritikusabb változás, ha az elmúlt néhány hét kommunikációjához és ígéretéhez (legutóbb még múlt héten is 3,5%-os hiánycélról beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter) viszonyítjuk ezt a friss számot.

• Megmarad az az ígéret, hogy ha a tervezettnél jobban nő jövőre a GDP, akkor az ebből származó többletbevételt a kormány a hiány lefaragására fordítja. Itt a KT a hiány 3%-ra történő csökkentését szorgalmazza.

• A KT szerint a rendelettervezet bevételi és kiadási előirányzatainak teljesíthetősége kockázatot hordoz.
• Az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapulnak, és egyes sorokon meg is haladják az adóalapok várt növekedését.
• Kiadási oldalon az energiaköltségek finanszírozása tartalmaz többlet kiadási előirányzatot a rendelettervezet, de a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi.
• A nominális GDP 16,6%-kal emelkedik jövőre, ami támogatja az államadósság csökkentését. A tervek szerint az adósságráta 74%-ról 70,2%-ra mérséklődik.
• A Rezsivédelmi Alap 2023. évi kiadási előirányzatainak összege a korábbi 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedett
• A lakossági energiafogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg a korábbi 600 milliárd forintról 1458,2 milliárd forintra nő.
• Az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok energiaszámla-kompenzációja 855 milliárd forintra emelkedett. Itt a KT a dokumentumban megemlíti, hogy szélesebb az érintett intézmények köre.
• Szintén a Rezsivédelmi Alapból fizeti ki az állam a versenyszektornak járó energiakrízis miatti mentőprogramok kiadásait, összesen 279 milliárd forint összegben betervezve.
• A kiadások fedezetét a 2022. júniusában bevezetett ,,extraprofit'' különadók és a bányajáradék összesen 1411,7 milliárd forint várható bevételeinek az Alapba történő becsatomázásával és további 1198,3 milliárd forint központi támogatással teremtik meg.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán