A belügyi tárca közleménye szerint a további tervezett béremelés már Brüsszeltől és a Magyarországnak járó uniós források érkezésétől függ.
Amíg nem kapjuk meg a Magyarországnak járó forrásokat, addig 10%-os pedagógusbéremelést tud megelőlegezni a kormány a nemzeti költségvetés terhére a mostani szankciós válságban, ezt pedig a kormány most rendeletben is rögzítette – közölte péntek este a Belügyminisztérium az MTI-vel.
A tárca közleményében úgy fogalmaz: „a további tervezett béremelés tehát már Brüsszeltől és a Magyarországnak járó uniós források érkezésétől függ. A kormány többször leszögezte, ahogy Magyarország megkapja a hazánknak járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbéremelés következhet”.
Ezért is fontos, hogy hamarosan megszülethetnek a hazánkat illető uniós forrásokról szóló megállapodások”
– jelezték és úgy folytatták, a kormány terve, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80%-át.
Amennyiben megérkeznek az uniós források, a mostani bérhez képest 2023-ban a mostani 10%-os béremelés helyett 21%-os, 2024-ben 25%-os, 2025-ben pedig 29-30 %-os lehet a pedagógusbéremelés mértéke.
A pedagógusbéremelést egyedül a baloldal veszélyezteti azzal, hogy továbbra is meg akarja akadályozni, hogy hazánk megkapja a neki járó forrásokat”
– fogalmaztak.
A közleményben szerepel, hogy a mostani 10 %-os béremelés 143 146 ezer iskolai és óvodai pedagógust érint, és a kormány 67,6 milliárd forintot biztosít rá.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
„Tigrisszülők” és „helikopterszülők” között vergődik a pedagógus, akinek talán sosem volt még ennyire nehéz dolga, mint a mai gyerekekkel – emelte ki Csépe Valéria az MCC pedagóguskonferenciáján.
Maruzsa Zoltán célként fogalmazta meg, hogy jövőre elérjék a 936 ezer forintos pedagógus átlagbért.
Az elismeréssel a mesterek, férfi pedagógusok, felelős üzletemberek és közéleti szereplők áldozatos munkáját jutalmazzák. Díjat kapott mások mellett Kapu Tibor és Juhász Árpád is.
A tanárok elsöprő többségének nagyon nem az a véleménye, amit a kormány ellenfelei terjesztenek.
A Nemzeti Vagyonkezelő szerint az állam 50,8 milliárd forintért értékesítette a Nádor utcai ingatlanokat.
Szombaton folytatódhatnak a megbeszélések.
Csak a magyarok harmada (32 százalék) bízná hazáját a Tisza-vezérre a Nézőpont Intézet kutatása szerint.
