A belügyi tárca közleménye szerint a további tervezett béremelés már Brüsszeltől és a Magyarországnak járó uniós források érkezésétől függ.
Amíg nem kapjuk meg a Magyarországnak járó forrásokat, addig 10%-os pedagógusbéremelést tud megelőlegezni a kormány a nemzeti költségvetés terhére a mostani szankciós válságban, ezt pedig a kormány most rendeletben is rögzítette – közölte péntek este a Belügyminisztérium az MTI-vel.
A tárca közleményében úgy fogalmaz: „a további tervezett béremelés tehát már Brüsszeltől és a Magyarországnak járó uniós források érkezésétől függ. A kormány többször leszögezte, ahogy Magyarország megkapja a hazánknak járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbéremelés következhet”.
Ezért is fontos, hogy hamarosan megszülethetnek a hazánkat illető uniós forrásokról szóló megállapodások”
– jelezték és úgy folytatták, a kormány terve, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80%-át.
Amennyiben megérkeznek az uniós források, a mostani bérhez képest 2023-ban a mostani 10%-os béremelés helyett 21%-os, 2024-ben 25%-os, 2025-ben pedig 29-30 %-os lehet a pedagógusbéremelés mértéke.
A pedagógusbéremelést egyedül a baloldal veszélyezteti azzal, hogy továbbra is meg akarja akadályozni, hogy hazánk megkapja a neki járó forrásokat”
– fogalmaztak.
A közleményben szerepel, hogy a mostani 10 %-os béremelés 143 146 ezer iskolai és óvodai pedagógust érint, és a kormány 67,6 milliárd forintot biztosít rá.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Miként lehet a pszichológiai és pedagógiai kutatási eredményeket játékos formában a tanári hivatás, azon belül kiemelten a tehetségpszichológia szolgálatába állítani? Erre a kérdésre kíván választ adni egy magyar fejlesztésű szakmai beszélgetőkártya-sorozat.
A juttatások bruttó 75 ezer forinttól akár 150 ezer forintig is terjedhetnek.
„Minden megoldás jobb annál, mintha a gyerekeknél maradna a telefon” – véli a telefonhasználat iskolai korlátozásáról Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője, akit az eddigi tapasztalatokról, a már bevált, jó gyakorlatokról és a várható hatásokról kérdeztünk. Összeállításunk.
Fülöp Attila szerint a törvény hatályba lépése óta csaknem kétszáz új dolgozó jelentkezett, tehát nem igaz, hogy elmenekültek az emberek és nem hajlandók a gyermekvédelemben dolgozni.
Azért nekem még mindig hiányérzetem van.
A kormányzat nem ellensége az okoseszközök pedagógiai célú használatának, nagyon nagy mozgásteret kaptak az intézmények, hiszen nincs két egyforma iskola – árulta el Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
