„Fejezzék be az autósok üldözését”, Budapest-Belgrád vasútvonal és a teljes HÉV-rendszer megújulása – alapvető változás jön a fejlesztéspolitikában

2022. november 25. 06:45

Lázár János szerint az állam beruházási politikájának a gazdasági növekedést kell szolgálnia.

2022. november 25. 06:45
null

Az építési és beruházási miniszter csütörtökön Debrecenben, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara gazdasági fórumán tervei megvalósításához segítséget kért az ágazat szereplőitől, egyúttal partnerséget ajánlott számukra. Úgy fogalmazott: beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel: 302 beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben. 

Ez a háború rezsije a beruházások frontján Magyarország tekintetében

– mondta Lázár János. Utóbbi kapcsán utalt arra is, hogy Magyarország gázköltsége 2021-ben 7 milliárd euró volt, az idén 17 milliárd euró, vagyis 10 milliárd forrás elveszett. 

A háború másik következménye, hogy a megkezdett, befejezésre váró beruházások mindegyike forráshiányos: 351 ilyen beruházás van az országban, 3410 milliárd forint költséggel, miközben az építőiparban 15-20 százalékos áremelkedés volt, vagyis 500-600 milliárd forint forráshiány keletkezett a most folyó beruházásoknál – részletezte.

Fejlesztéspolitika: a vidéken a fókusz

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elmúlt 12 évben a magyar állam 25 ezer milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, az ország gyarapodásához, aminek 70 százaléka infrastrukturális fejlesztés volt. Lázár János azt mondta, alapvető változás lesz a fejlesztéspolitikában, számára a vidék az első, a vidéki beruházások, építkezések, közlekedési fejlesztések támogatása. 

Ennek érdekében két törvénycsomag előkészítése zajlik, ami teljesen átrendezi a magyar gazdaság rendkívül sérülékeny építőipari szeletét, amely 400 ezer embernek ad munkát. A készülő beruházási kerettörvény legfontosabb céljának azt nevezte, hogy folytassák az állami fejlesztéseket a közjó érdekében, jobb legyen az állami beruházások előkészítése,

Hozzátette: teljes magyar építési szabályzatot felülvizsgálják a szakmai szervezetek bevonásával. A tárcavezető az akadályok, a bürokrácia lebontását ígérte, aminek egyik célja, hogy „Magyarország civilizációs szintet lépjen”, ugyanakkor – mint mondta – „polgári jóízlést kell érvényesíteni a beruházásokban, (...) jót, jobban, jó ízléssel kell építeni”. 

„Erősíteni kell a magyar vállalkozások versenyképességét”

Lázár János beszélt arról is, hogy erősíteni kell a magyar vállalkozások versenyképességét, hogy „a magyar építőipar Magyarországon belül is megállja a helyét”. Nemcsak magyarnak, hanem jónak is kell lenni – tette hozzá. Fontos célnak nevezte a miniszter, hogy a jövőben a helyi közösségek hozzájárulása nélkül ne lehessen beruházásokról dönteni. 

A politikus szerint idén és jövőre az ország helyzetét érdemben befolyásolja az energiahelyzet:

a cél az, hogy hosszú távon garantálni lehessen a lakosság energiaellátását, ennek érdekében történt a kormányátalakítás is.

Lázár János a gazdasági fórumon méltatta Palkovics László munkáját, akinek a minisztersége idején átalakult a magyar ipar, a közlekedés, és sokat tett Debrecen fejlesztéséért is.

Közlekedésfejlesztés: „Magyarország stabil hídország Kelet és Nyugat között”

Kiemelte a mobilitás fontosságát amelynek nemcsak közlekedési, hanem társadalomi vetülete is van. Példaként említette, ha valakinek több mint egy órát kell utaznia a munkahelyére, előbb-utóbb közelebb is költözik ahhoz. Fontos ezért az állam kezelésében lévő 32 ezer kilométer alsóbb rendű útvonal korszerűsítése, a 174 járásközpont elérhetőbbé tétele, a mobilitás biztosítása. Utalt arra is, hogy a 8500 kilométer hosszúságú vasúti pályák 50 százalékán van sebességkorlátozás (Ausztriában 15 százalék), s a magyar vonatok naponta 150-200 órát késnek, ami érdemben lehetetleníti el a közlekedést. 

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése kapcsán jegyezte meg, hogy „Magyarország stabil hídország Kelet és Nyugat között”, Záhony az ország kapuja Kelet felé. Arról a szándékról is beszélt, hogy „ne minden út Budapestre vezessen, ne Budapest központú legyen a fejlesztés”, de hozzátette: vele a főváros is jól jár, a nemzet fővárosának mindent megadnak, de az nem jelentheti azt, hogy a vidék ne fejlődjön. 

Az országot sínre kell tenni

 utalt a miniszter a vasútfejlesztési tervekre, de felhívta a figyelmet, amíg ez megvalósul „fejezzék be az autósok üldözését Magyarországon, az autóhasználókat nem lehet ellehetetleníteni, sőt támogatni kell” – mondta. Lázár János szorgalmazza összevont közlekedési megyebérletek bevezetését. Indoklásul azt mondta: Budapesten és agglomerációjában havi 9500 forintos bérlettel 40-45 ezer járatot lehet igénybe venni, ugyanennyi pénz például Hajdú-Biharban tíz kilométer megtételére elég.

Prioritást élvező projektek

A gazdasági fórum végén Lázár János megemlített néhány konkrét, prioritást élvező fejlesztési tervet. Kiemelte a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ami Magyarország stratégiai érdeke, a V0-ás déli körvasút megépítését, a teljes HÉV-rendszer megújítását, a Budapest-Kolozsvár közötti gyorsvasutat.

(MTI)

Kép forrása: Lázár János Facebook-oldala

Összesen 89 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Onurisz
2022. november 25. 16:10
A 9600 Ft-os bérletár befagyasztása valóban abszurd. Úgy járunk ezzel is, mint a rezsicsökkentéssel. Minden ilyen esetben indokolt lenne az éves inflációval emelni a hatósági árat. Az összehasonlítás ellenben nem jogos, mert az átlagos fővárosi és agglomerációban élő sem használ sokkal több közlekedési vonalat, mint a vidéki nagyvárosok lakosa, csak a lehetősége több. A vidéki fejlesztésekkel egyetértve azt azért meg kéne gondolni, hogy a meglévő HÉV-ek fejlesztése helyett (jobb esetben mellett), az agglomeráció és Budapest között több új kötöttpályás vonalat kellene kiépíteni, mert különben az autóforgalom hamarosan (pár éven belül!!!) bedönti a régiót. Lázár János nem erre közlekedik, de bizony nem ártana, ha az agglomeráció és a főváros viszonylatát megvizsgáltatná: az autóállomány növekedését, az ingyenes P+R parkolók hiányát, a költözések irányát, az agglomerációs települések stratégiáit. Ugyanis ez a régió az ország gazdasági motorja, az idetelepülés folyamatos, és ha egyszer 'infarktust' kap (nem messze vagyunk ettől), akkor az egész ország teljesítőképességét vissza fogja vetni.
Láncfűrészes Attasé
2022. november 25. 10:07
A "V0-ás déli körvasutat"? A cikkíró legalább annyira lehetne képben, hogy tudja, ez két külön projekt.
Láncfűrészes Attasé
2022. november 25. 10:01
Az "autósüldözés" nem viccből van, hanem azért, mert mindenki és mindenhol mindenhová autóval akár menni. Amire sem hely, se lehetőség nincs sok helyen, egyebekről nem beszélve. És mindenki úgy van vele,, mint a kádárizmusban az egyszeri fusizó pogár, szar a rendszer, de neki legyen jó. Itt is, mindig más rakja le a kocsit, ne neki kelljen ücsörögni a dugóban. Az autók által okozott problémákat az autósok okozzák, nem más.
chief Bromden
2022. november 25. 08:44
A rikkancs kezdheti szobabiciklivé átalakítani a szamarait. :)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!