Folyamatos támadás alatt a szuverenitásunk – interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel
Mi várható a soros elnökségtől az igazságügy területén? Mit gondol az uniós vitákról? Mit tehetünk Európa és hazánk versenyképességéért?
A kulturális és innovációs miniszter hangsúlyozta, minden tisztelet kijár a pedagógusoknak a munkájukért.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszterrel készített interjút az Index. A tárcavezetőt többek között a pedagógusbérekről, a kulturális intézményektől elvárt takarékoskodásról és az új családpolitikai intézkedésekről is kérdezték.
A tárcavezető a hazai oktatási helyzetről elmondta, hogy „valóban létezik strukturális pedagógushiány”. Ugyanakkor rámutatott, hogy „ha megnézzük az egy tanárra jutó tanulók számát, akkor ez a mutató nem romlott, mert a gyerekek száma is csökkent”.
Ezt követően kitekintett a nemzetközi színtérre is. Elhangzott, hogy „minden nyugat-európai országban probléma van a tanárok számával és minőségével. Ennek egyik oka az, hogy a tanári munka olyan stresszel jár, mint katonaként az első vonalban harcolni. Bemenni egy osztálynyi kamasz elé, akik nagyon különböző családból jöttek, kemény munka” – jelentette ki Csák János.
Majd hozzátette, hogy „ezért is sok a pályaelhagyó, és
ezért jár ki minden tisztelet a pedagógusoknak, akik ezt az oktató-nevelő munkát vállalják”
– hangsúlyozta a miniszter.
A beszélgetés során nem kerülték ki a pedagógusbérek helyzetét sem. Ezzel kapcsolatban Csák elmondta, hogy „a legnagyobb pedagógusbér-emelést ez a kormány hajtotta végre az elmúlt években, és elkötelezettek vagyunk a béremelés folytatásában a háborús helyzet okozta kiszámíthatatlanság ellenére is. Ehhez uniós pénzeket kell bevonni. Néhány hét van hátra ahhoz, hogy megegyezzünk az Európai Unióval (EU), jól haladnak a tárgyalások.”
„A kormányból mindenki többször elmondta, hogy a kormányzat érti a pedagógusok igényét, szeretnénk is a helyzeten javítani, és
már csak néhány hetet kell várni, hogy ez megvalósuljon”
– emlékeztetett.
A kulturális intézmények számára előírt takarékoskodásról Csák János azt mondta, hogy „a takarékoskodásnak nyilvánvalóan ki kell terjednie a kulturális intézményekre is, hiszen
az államnak, ha másoktól takarékosságot akar kérni, akkor magán kell kezdenie”.
Majd azzal folytatta, hogy „azoktól a kulturális és oktatási intézményektől, amelyek hozzám tartoznak, azt kértük, hogy a gázfogyasztást – köbméterben mérve – csökkentsék 25 százalékkal, és ha ezt megoldják, akkor az árnövekedésből adódó pluszköltségeket az állam valamilyen módon állja. Szerintem ez nagyon jó ajánlat”.
A kulturális intézmények kapcsán még arról is beszélt a miniszter, hogy jelenleg is zajlik egy felülvizsgálat. Egy új struktúra kialakításán dolgoznak. Csák János szerint el kell dönteni, hogy „melyek a nagy nemzeti intézmények, azokat az államnak teljeskörűen meg kell finanszírozni, a többieknél pedig ki kell alakítanunk az állami (produkciós) támogatásból, a magánmecenatúrából és a bevételekből álló új finanszírozási modellt” – ismertette a tervezetet.
A miniszter elmondta, hogy „Novák Katalin köztársasági elnök asszonytól, korábbi családokért felelős tárca nélküli minisztertől nagyon jól felépített, sokrétű rendszert örököltünk, most azon dolgozunk, hogy ez a rendszer még kiszámíthatóbb legyen, hiszen egy vagy több gyermek vállalása minimum húszéves projekt”. Ezután ismertette ennek a lépéseit. Elhangzott, hogy az egyik, hogy „olyan környezetet teremtsünk, hogy az első kívánt gyerek minél előbb megszülessen. Nekünk mint kormánynak lehetővé kell tennünk, hogy ez a választás rendelkezésre álljon”.
Majd beszélt arról is, hogy
E téren rámutatott, hogy „az inflációval és az ingatlanárak növekedésével kell valamit kezdeni. A rendszer bővítéséhez persze meg kell találni a forrást” – tette hozzá Csák János.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner