„Egyszerre kívánunk az Orbán-kormány és az Európai Bizottság ellenzéke lenni” – Ungár Péter a Mandinernek

Önnek mint a Lehet Más a Politika újdonsült vezetőjének ugyanaz a véleménye az Oroszországgal szembeni európai szankciós politikáról, mint az ellenzék más pártjainak, melyek szinte csak megkülönböztetett tisztelettel szólnak az intézkedésekről?

Hadd bocsássam előre: nincsen jelenleg érvényes gázszankció. A kőolajra vonatkozó szankció terén pedig azok az országok, beleértve Magyarországot, melyek kizárólag vezetékes olajat használnak, mentességet élveznek. Az a véleményem, hogy ugyan összességében van az európai szankcióknak szerepe az energiaár-növekedésben, a nagyobb rész mégis abból adódik, hogy a hadviselő félek közül az agresszor az egyik legnagyobb gázexportőr a világon. Tehát főleg magából a háború tényéből következik az emelkedés, kevésbé az arra adott válaszból.

Akkor Orbán Viktor szemléletes képe, mely szerint a törpe vet ki szankciót az energiaóriásra, nem hordoz fontos igazságot?

Azt a fajta szankciós optimizmust, miszerint majd könnyedén pótolhatjuk a kieső alapanyagot amerikai LNG-vel – palagázzal –, természetesen lehet és kell is bírálni.

szállítása is környezetszennyező, ráadásul fosszilis energia, ami a szememben probléma. Azoktól viszont, akik nyakra-főre kritizálják magukat a szankciókat, megkérdeznék valamit. Ha nem volna szankciós politika, akkor Vlagyimir Putyin nem élne vissza azzal, hogy fosszilis energiában tőle függünk? Illetve: ha az európai szankciós politika nem elég jó és hatékony, akkor mi az alternatívája? S mivel tudnánk méltóan kifejezni, hogy az orosz agressziót elfogadhatatlannak tartjuk?

Volt a minap egy parlamenti asszójuk a miniszterelnökkel. Megnyugtatta-e Orbán Viktor arra adott válasza, hogy mennyit tettek a 2010 óta regnáló kormányok az oroszoktól való energiafüggés csökkentéséért? Hiszen a miniszterelnök említette a Gyurcsány által eladott MOL-részvények visszaszerzését és azt, hogy háromszor több gáz interkonnektor köti össze hazánkat a világgal.

Nekem erre az a reakcióm, hogy ha megnézzük, hány százalékkal függtünk az orosz gáztól 2010-ben és hány százalékban 2022-ben, akkor érdemi csökkenést nem látható.

Ön mondott már olyat is: az ellenzéki pártok közül egyedül az LMP az, amely Európai Unió-kritikus pártként fut neki az EP-választásnak. Miben bírálják hát Brüsszelt?

Valóban, mi

Az unió tekintetében például a közös agrárpolitikát, az adózás-elkerülés elleni küzdelem hiányosságait, a szociális ígéretek felemás megvalósulását, zöldügyekben az atom- és a fosszilisenergia-lobbi túlzott súlyát illetjük kritikával. Mint Magyarország zöld pártja itthon kíméletlenül számonkérjük többek között a szélenergia felhasználásának a tiltását, vagy azt, hogy a magánházakra nem született még állami épületszigetelési program.

A klímabérlet LMP-s ötletéhez mit szólt a kormány?

Vitézy Dávid államtitkár többször elmondta, hogy a kormányzat ezt vizsgálja. Még nem tudjuk tehát, mi lesz a kezdeményezésünk sorsa. Pedig gondoljon bele: egyazon klímabérlettel el lehetne jutni mondjuk Szombathelytől Budapestig, beleértve a fővárosi közlekedést!

Az állam bírná-e anyagilag, pont a növekvő válság idején?

Az államnak azért jó ez, mert a dráguló kőolaj sokkal hatékonyabban hasznosul a közösségi közlekedésben, mint az autós magánközlekedésben. Ezért ha az emberek belátják: megéri a klímabérlet fantasztikus kedvezményével a közösségi közlekedés használata, akkor „per fő” sokkal kevesebb kőolajat használunk.

Az elveszített országgyűlési választások után ellenzéki evidenciaként jelent meg, hogy két év múlva az EP-választásokon külön-külön kell indulnia a pártoknak, a helyhatóságin pedig ismét az ellenzéki összefogást kell megkísérelni. Ezen az úton fog járni az LMP?

Azok, akik az iménti startégiáról nyilatkozgattak, nagyon elhamarkodottan tették.

Merthogy ezeket a terveket szétzúzta Gyurcsányék nemrég nyilvánosságra hozott, csupa DK-sból álló Dobrev-árnyékkormánya?

Arra, hogy miként indul a pártom 2024-ben az egy napon megtartandó két választáson, azért nem lehet még válaszolni, mert nagyon sok idő van addig.

Két évre szól az LMP-társelnöki mandátuma, ez a kettős választás lesz úgymond a vizsgamunkája. Nem ennek fényében ítéli meg azt is, hogy a Gyurcsány-párt nyíltan az ellenzéki hegemóniaigényét érvényesítené az árnyékormánnyal?

Azt, mit akar pontosan az árnyékkormánnyal a Demokratikus Koalíció, tőlük kérdezze.

Rendben, de ön valahol elismerte, hogy pártja mint zöld, tehát világnézeti párt nyilván nem törekedhet kormányzati többségre, és így szövetségesre volna szüksége a kormányzáshoz, méghozzá értelemszerűen a baloldalról. Ki lehetne más a viszonylag nagy szövetséges, mint a DK?

Jelenleg a saját hangunkat kívánjuk hallatni, a pártunkat tovább építeni. Nem akarom bírálgatni a többi ellenzéki erőt. Magyarország zöld pártjának élén csak azt tudom mondani, akinek fontos a zöld gondolat, az csatlakozzon hozzánk. Minden felmérés szerint nőtt a társadalmi támogatottságunk, a Závecz Research is például 3 százalékra mért minket.

Vidéken azonban mintha nem volnának jelen.

Attól függ, hol. Pécsett, Szombathelyen, Győrben, Pest megye több pontján erősek vagyunk. Mindenekelőtt a megyei jogú városokban szeretnénk mégis erősíteni.

Van egy pletyka, miszerint az árnyékkormány felállításával párhuzamosan Gyurcsány a többi párt felett átnyúlva tárgyal egyes politikusokkal, pozíciókat is kínálva nekik a választásokkal összefüggésben.

Olyan nincs, hogy én adott esetben ne az LMP jelöltje legyek valamelyik választáson a közeljövőben.

Hoppá, elindul valahol?

Erről még nincs a pártomban semmiféle döntés.

De Gyurcsánnyal tárgyalt?

Egyetlen magánbeszélgetésemről sem volnék hajlandó beszámolni. Legyen elég, hogy beszéltem már Gyurcsány Ferenccel életemben.

Életében?

Igen.

A fáma szerint miniszterelnök úrnak szólítja a parlamenti folyosón.

Hogy kéne szólítani? Az a magyar közjogi hagyomány 1868 óta, hogy mindig a valaha betöltött legmagasabb pozíció alapján illő valakit megszólítani. Ennek ellenére nemigen szólítom már miniszterelnök úrnak.

Ugyanakkor a DK szorított önöknek helyet a parlamentben, azaz segített, hogy meglegyen a frakciójuk, tehát – mint mondják – lekötelezettek.

Azért ez nem így van. Hatpárti megállapodás eredménye volt a mandátum-átadási kötelezettség, és akkor is, amikor a megegyezésnek ez a konkrét része kialakult, ott ült az összes párt delegáltja.

A DK-elnök a Partizánban nem tudta megerősíteni, hogy újra Karácsony Gergelyt támogatnák főpolgármester-jelöltként. Ön nemrég hasonlót mondott: meg kell vizsgálnia az LMP-nek a jelenlegi főpolgármester teljesítményét, mielőtt eldöntenék, ki mögé álljanak be.

Ez így van.

Hiteles, amikor már az MSZP is azt mondja magáról, hogy „zöldbaloldali” párt? Illetve hitelesen zöld a Párbeszéd?

De nem akarom az ellenzéki pártokat bántani. A Párbeszéd tekintetében is csak a reményemet szeretném kifejezni, hogy most nem arra fogja föláldozni a politikai létét, hogy Karácsony Gergely újrázni tudjon.

Schiffer András LMP-alapító, korábbi főnöke 2021-ben azt nyilatkozta: a ’22-es választások után várhatóan egy globalizáció-kritikus ökopártot hoznak létre. Nem csatlakozna ehhez, hogy koncentrálják a „zöld erőket” itthon?

Schiffer András legjobb tudomásom szerint nem akar visszatérni a politikába.

De olyan a testtartása, mintha mégis…

Szerintem nagyon sok mindenre van igény a magyar társadalomban, de még egy ellenzéki pártra biztosan nincs.

Mit szól Schiffer nagy érdeklődést kiváltó cikkeihez, melyek a Karácsony után Márki-Zay mögé beálló Action for Democracy nevű NGO elképesztő amerikai kapcsolati hálójáról szóltak?

Amennyiben az üzenet az, hogy ha az ellenzéki kampányt a háttérhatalom segítette, akkor azt mondhatom – mint aki látta az összellenzéki kampányt közelről –, olyan nagyon a háttérhatalomtól nem kell félni. Tegyük hozzá, dolgoztak a Fidesznek is Egyesült Államokból érkezett szakértők, elég a múltból Arthur Finkelstein választási tanácsadót említeni.

A napokban azonban sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt indítottak nyomozást a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkező irdatlan külföldi kampánypénzek kapcsán.

Értetlenül állok a történet előtt. Nem ismerem a konkrét kampányfinanszírozási ügyet részleteiben, nem tudom, milyen támogatást kaptak, nekünk nem mondtak semmit. Külföldi forrást mi egyáltalán nem kaptunk, amennyire ráláttam az LMP-kampányra, jelöltjeink semmilyen részben nem szereplői ennek az ügynek.

Szombathelyen beköltözik végre a lakásába?

Már nincs lakásom Szombathelyen, egyébként is csak bérlemény volt.

Akkor tehát csak epizód volt szombathelyi tevékenysége, melynek mérlege: hozzájárult médiavállalkozásaival az MSZP-s Nemény András polgármesterré emelkedéséhez, ám veszített az előválasztáson a DK-s Czeglédy Csabával szemben…

Van fideszes szombathelyi képviselő, aki máig foglalkozik velem a közösségi oldalán, ők ezek szerint úgy érzik, nem hagytam ott teljesen Szombathelyet. Hadd hagyjam őket termékeny bizonytalanságban.

A médiavállalkozásai közül miért pont az Azonnali.hu-t áldozta fel?

Mindenki azt mondja nekem azóta, amióta az Azonnali bezárt, hogy „értéket képviselt”. Ezt respektálom, ugyanakkor nem a bírálóim tartották el ezt a portált, hanem én. S mivel eddig tudtam csak eltartani, tehát vége. Az Úgytudjuk.hu és a vidéki lapok viszont megmaradnak.

Miért éppen ezek a pártlapra hajazó orgánumok?

Mert utóbbiak eltartási költsége összehasonlíthatatlanul kevesebb.

Nem érzi-e úgy, hogy miközben a magyar társadalom egyre inkább elfogadná a melegség jelenségét, az elfogadási folyamatot pont hogy nehezíti a provokatív és agresszív nemzetközi LMBTQ-mozgalom?

Nem egyszerűen azért, hanem mert a nemi identitását minden kérkedés és homlokráncoló, fogvicsorgató aktivizmus nélkül éli meg…

Persze, mert a politikában nem szoktam a magánéletemre gondolni. De a válaszra térve: azt figyeltem meg, hogy a jobboldali magyarokat az LMBTQ-jelenségnek nem is annyira az aktivizmus oldala irritálja legjobban, hanem hogy ez az amerikai, nyugat-európai kultúr- és üzleti hegemónia részeként, egyfajta birodalmi követelésként jelenik meg. Ezt szerintem is okkal lehet kritizálni, ahogy kritizálják balról is, mert nagyon nehezen cáfolható tény. Miért volna hiteles társadalmi forradalmi megnyilvánulás a Pride fesztivál, ha a Deutsche Bank támogatja? Van annál visszataszítóbb, mint mikor egy globális óriáscég, a Coca Cola budapesti reklámján férfiak csókolóznak? Teljesen rosszul voltam tőle, és nem csak azért, mert neveltetésem folytán ki nem állhatom a nyilvános csókolózás látványát bármely emberpár esetében. Legalább annyira gyomorforgató volt az eset hideg fejjel kiszámított marketingakció jellege.

A magyar liberális értelmiség pedig megjátszotta, hogy ezt az üzleti hadműveletet a valaha történt legbátrabb nyitottsági gesztusként fogja fel…

Fotó: Ficsor Márton