Bevallása szerint a gyurcsányi árnyékkormány árnyékában is a saját hangját kívánja hallatni az LMP, amelynek állítólag nem osztottak le a tengerentúli kampány-finanszírozási pénzből. Interjú Ungár Péter társelnökkel szankciós politikáról, ellenzéki helykeresésekről és LMBTQ-ról.
Önnek mint a Lehet Más a Politika újdonsült vezetőjének ugyanaz a véleménye az Oroszországgal szembeni európai szankciós politikáról, mint az ellenzék más pártjainak, melyek szinte csak megkülönböztetett tisztelettel szólnak az intézkedésekről?
Hadd bocsássam előre: nincsen jelenleg érvényes gázszankció. A kőolajra vonatkozó szankció terén pedig azok az országok, beleértve Magyarországot, melyek kizárólag vezetékes olajat használnak, mentességet élveznek. Az a véleményem, hogy ugyan összességében van az európai szankcióknak szerepe az energiaár-növekedésben, a nagyobb rész mégis abból adódik, hogy a hadviselő félek közül az agresszor az egyik legnagyobb gázexportőr a világon. Tehát főleg magából a háború tényéből következik az emelkedés, kevésbé az arra adott válaszból.
Akkor Orbán Viktor szemléletes képe, mely szerint a törpe vet ki szankciót az energiaóriásra, nem hordoz fontos igazságot?
Azt a fajta szankciós optimizmust, miszerint majd könnyedén pótolhatjuk a kieső alapanyagot amerikai LNG-vel – palagázzal –, természetesen lehet és kell is bírálni.
szállítása is környezetszennyező, ráadásul fosszilis energia, ami a szememben probléma. Azoktól viszont, akik nyakra-főre kritizálják magukat a szankciókat, megkérdeznék valamit. Ha nem volna szankciós politika, akkor Vlagyimir Putyin nem élne vissza azzal, hogy fosszilis energiában tőle függünk? Illetve: ha az európai szankciós politika nem elég jó és hatékony, akkor mi az alternatívája? S mivel tudnánk méltóan kifejezni, hogy az orosz agressziót elfogadhatatlannak tartjuk?
Volt a minap egy parlamenti asszójuk a miniszterelnökkel. Megnyugtatta-e Orbán Viktor arra adott válasza, hogy mennyit tettek a 2010 óta regnáló kormányok az oroszoktól való energiafüggés csökkentéséért? Hiszen a miniszterelnök említette a Gyurcsány által eladott MOL-részvények visszaszerzését és azt, hogy háromszor több gáz interkonnektor köti össze hazánkat a világgal.
Nekem erre az a reakcióm, hogy ha megnézzük, hány százalékkal függtünk az orosz gáztól 2010-ben és hány százalékban 2022-ben, akkor érdemi csökkenést nem látható.
Ön mondott már olyat is: az ellenzéki pártok közül egyedül az LMP az, amely Európai Unió-kritikus pártként fut neki az EP-választásnak. Miben bírálják hát Brüsszelt?
Valóban, mi
Az unió tekintetében például a közös agrárpolitikát, az adózás-elkerülés elleni küzdelem hiányosságait, a szociális ígéretek felemás megvalósulását, zöldügyekben az atom- és a fosszilisenergia-lobbi túlzott súlyát illetjük kritikával. Mint Magyarország zöld pártja itthon kíméletlenül számonkérjük többek között a szélenergia felhasználásának a tiltását, vagy azt, hogy a magánházakra nem született még állami épületszigetelési program.
A klímabérlet LMP-s ötletéhez mit szólt a kormány?
Vitézy Dávid államtitkár többször elmondta, hogy a kormányzat ezt vizsgálja. Még nem tudjuk tehát, mi lesz a kezdeményezésünk sorsa. Pedig gondoljon bele: egyazon klímabérlettel el lehetne jutni mondjuk Szombathelytől Budapestig, beleértve a fővárosi közlekedést!
Az állam bírná-e anyagilag, pont a növekvő válság idején?
Az államnak azért jó ez, mert a dráguló kőolaj sokkal hatékonyabban hasznosul a közösségi közlekedésben, mint az autós magánközlekedésben. Ezért ha az emberek belátják: megéri a klímabérlet fantasztikus kedvezményével a közösségi közlekedés használata, akkor „per fő” sokkal kevesebb kőolajat használunk.
Az elveszített országgyűlési választások után ellenzéki evidenciaként jelent meg, hogy két év múlva az EP-választásokon külön-külön kell indulnia a pártoknak, a helyhatóságin pedig ismét az ellenzéki összefogást kell megkísérelni. Ezen az úton fog járni az LMP?
Azok, akik az iménti startégiáról nyilatkozgattak, nagyon elhamarkodottan tették.
Merthogy ezeket a terveket szétzúzta Gyurcsányék nemrég nyilvánosságra hozott, csupa DK-sból álló Dobrev-árnyékkormánya?
Arra, hogy miként indul a pártom 2024-ben az egy napon megtartandó két választáson, azért nem lehet még válaszolni, mert nagyon sok idő van addig.
Két évre szól az LMP-társelnöki mandátuma, ez a kettős választás lesz úgymond a vizsgamunkája. Nem ennek fényében ítéli meg azt is, hogy a Gyurcsány-párt nyíltan az ellenzéki hegemóniaigényét érvényesítené az árnyékormánnyal?
Azt, mit akar pontosan az árnyékkormánnyal a Demokratikus Koalíció, tőlük kérdezze.
Rendben, de ön valahol elismerte, hogy pártja mint zöld, tehát világnézeti párt nyilván nem törekedhet kormányzati többségre, és így szövetségesre volna szüksége a kormányzáshoz, méghozzá értelemszerűen a baloldalról. Ki lehetne más a viszonylag nagy szövetséges, mint a DK?
Jelenleg a saját hangunkat kívánjuk hallatni, a pártunkat tovább építeni. Nem akarom bírálgatni a többi ellenzéki erőt. Magyarország zöld pártjának élén csak azt tudom mondani, akinek fontos a zöld gondolat, az csatlakozzon hozzánk. Minden felmérés szerint nőtt a társadalmi támogatottságunk, a Závecz Research is például 3 százalékra mért minket.
Vidéken azonban mintha nem volnának jelen.
Attól függ, hol. Pécsett, Szombathelyen, Győrben, Pest megye több pontján erősek vagyunk. Mindenekelőtt a megyei jogú városokban szeretnénk mégis erősíteni.
Van egy pletyka, miszerint az árnyékkormány felállításával párhuzamosan Gyurcsány a többi párt felett átnyúlva tárgyal egyes politikusokkal, pozíciókat is kínálva nekik a választásokkal összefüggésben.
Olyan nincs, hogy én adott esetben ne az LMP jelöltje legyek valamelyik választáson a közeljövőben.
Hoppá, elindul valahol?
Erről még nincs a pártomban semmiféle döntés.
De Gyurcsánnyal tárgyalt?
Egyetlen magánbeszélgetésemről sem volnék hajlandó beszámolni. Legyen elég, hogy beszéltem már Gyurcsány Ferenccel életemben.
Életében?
Igen.
A fáma szerint miniszterelnök úrnak szólítja a parlamenti folyosón.
Hogy kéne szólítani? Az a magyar közjogi hagyomány 1868 óta, hogy mindig a valaha betöltött legmagasabb pozíció alapján illő valakit megszólítani. Ennek ellenére nemigen szólítom már miniszterelnök úrnak.
Ugyanakkor a DK szorított önöknek helyet a parlamentben, azaz segített, hogy meglegyen a frakciójuk, tehát – mint mondják – lekötelezettek.
Azért ez nem így van. Hatpárti megállapodás eredménye volt a mandátum-átadási kötelezettség, és akkor is, amikor a megegyezésnek ez a konkrét része kialakult, ott ült az összes párt delegáltja.
A DK-elnök a Partizánban nem tudta megerősíteni, hogy újra Karácsony Gergelyt támogatnák főpolgármester-jelöltként. Ön nemrég hasonlót mondott: meg kell vizsgálnia az LMP-nek a jelenlegi főpolgármester teljesítményét, mielőtt eldöntenék, ki mögé álljanak be.
Ez így van.
Hiteles, amikor már az MSZP is azt mondja magáról, hogy „zöldbaloldali” párt? Illetve hitelesen zöld a Párbeszéd?
De nem akarom az ellenzéki pártokat bántani. A Párbeszéd tekintetében is csak a reményemet szeretném kifejezni, hogy most nem arra fogja föláldozni a politikai létét, hogy Karácsony Gergely újrázni tudjon.
Schiffer András LMP-alapító, korábbi főnöke 2021-ben azt nyilatkozta: a ’22-es választások után várhatóan egy globalizáció-kritikus ökopártot hoznak létre. Nem csatlakozna ehhez, hogy koncentrálják a „zöld erőket” itthon?
Schiffer András legjobb tudomásom szerint nem akar visszatérni a politikába.
De olyan a testtartása, mintha mégis…
Szerintem nagyon sok mindenre van igény a magyar társadalomban, de még egy ellenzéki pártra biztosan nincs.
Mit szól Schiffer nagy érdeklődést kiváltó cikkeihez, melyek a Karácsony után Márki-Zay mögé beálló Action for Democracy nevű NGO elképesztő amerikai kapcsolati hálójáról szóltak?
Amennyiben az üzenet az, hogy ha az ellenzéki kampányt a háttérhatalom segítette, akkor azt mondhatom – mint aki látta az összellenzéki kampányt közelről –, olyan nagyon a háttérhatalomtól nem kell félni. Tegyük hozzá, dolgoztak a Fidesznek is Egyesült Államokból érkezett szakértők, elég a múltból Arthur Finkelstein választási tanácsadót említeni.
A napokban azonban sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt indítottak nyomozást a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkező irdatlan külföldi kampánypénzek kapcsán.
Értetlenül állok a történet előtt. Nem ismerem a konkrét kampányfinanszírozási ügyet részleteiben, nem tudom, milyen támogatást kaptak, nekünk nem mondtak semmit. Külföldi forrást mi egyáltalán nem kaptunk, amennyire ráláttam az LMP-kampányra, jelöltjeink semmilyen részben nem szereplői ennek az ügynek.
Szombathelyen beköltözik végre a lakásába?
Már nincs lakásom Szombathelyen, egyébként is csak bérlemény volt.
Akkor tehát csak epizód volt szombathelyi tevékenysége, melynek mérlege: hozzájárult médiavállalkozásaival az MSZP-s Nemény András polgármesterré emelkedéséhez, ám veszített az előválasztáson a DK-s Czeglédy Csabával szemben…
Van fideszes szombathelyi képviselő, aki máig foglalkozik velem a közösségi oldalán, ők ezek szerint úgy érzik, nem hagytam ott teljesen Szombathelyet. Hadd hagyjam őket termékeny bizonytalanságban.
A médiavállalkozásai közül miért pont az Azonnali.hu-t áldozta fel?
Mindenki azt mondja nekem azóta, amióta az Azonnali bezárt, hogy „értéket képviselt”. Ezt respektálom, ugyanakkor nem a bírálóim tartották el ezt a portált, hanem én. S mivel eddig tudtam csak eltartani, tehát vége. Az Úgytudjuk.hu és a vidéki lapok viszont megmaradnak.
Miért éppen ezek a pártlapra hajazó orgánumok?
Mert utóbbiak eltartási költsége összehasonlíthatatlanul kevesebb.
Nem érzi-e úgy, hogy miközben a magyar társadalom egyre inkább elfogadná a melegség jelenségét, az elfogadási folyamatot pont hogy nehezíti a provokatív és agresszív nemzetközi LMBTQ-mozgalom?
Nem egyszerűen azért, hanem mert a nemi identitását minden kérkedés és homlokráncoló, fogvicsorgató aktivizmus nélkül éli meg…
Persze, mert a politikában nem szoktam a magánéletemre gondolni. De a válaszra térve: azt figyeltem meg, hogy a jobboldali magyarokat az LMBTQ-jelenségnek nem is annyira az aktivizmus oldala irritálja legjobban, hanem hogy ez az amerikai, nyugat-európai kultúr- és üzleti hegemónia részeként, egyfajta birodalmi követelésként jelenik meg. Ezt szerintem is okkal lehet kritizálni, ahogy kritizálják balról is, mert nagyon nehezen cáfolható tény. Miért volna hiteles társadalmi forradalmi megnyilvánulás a Pride fesztivál, ha a Deutsche Bank támogatja? Van annál visszataszítóbb, mint mikor egy globális óriáscég, a Coca Cola budapesti reklámján férfiak csókolóznak? Teljesen rosszul voltam tőle, és nem csak azért, mert neveltetésem folytán ki nem állhatom a nyilvános csókolózás látványát bármely emberpár esetében. Legalább annyira gyomorforgató volt az eset hideg fejjel kiszámított marketingakció jellege.
A magyar liberális értelmiség pedig megjátszotta, hogy ezt az üzleti hadműveletet a valaha történt legbátrabb nyitottsági gesztusként fogja fel…
Fotó: Ficsor Márton
Dmitrij Peszkov így kommentálta, hogy több európai ország kilátásba helyezte: további szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben az megtagadja a tűzszünet bevezetését Ukrajnával.
A szocialisták elnökéről több MSZP-s forrásunk állítja, nincs is középfokú végzettsége. A politikus nem reagált lapunk megkeresésére, amelyben arra kértük, igazolja, hogy valóban elvégezte-e az iskolát.
„Nem akarjuk a magyar férfiakat, a magyar katonákat Ukrajnába küldeni harcolni és meghalni” – fogalmazott a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
A jobboldali politikus úgy fogalmazott: „a baloldal nem változik, ne dőlj be a szép szavaknak, ne dőlj be az átverésnek”.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
Megettem három tányérral, de ha elém tennének még egyet, azt is megenném – jelentette ki Trenny.
Tóth Nikolett így akadálymentesen tud majd közlekedni.
