Tartozunk egy vallomással – írja friss felhívásában a Szent István Intézet, utalva ezzel a minap kezdődött népszámlálás felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésére. A kereszténydemokrata ihletettségű szellemi műhely azt kéri, mindenki adjon választ erre a kérdésre, azok is, akik nem kapcsolódnak szorosan egy egy egyházhoz, de identitásukban, gondolkodásukban megjelenik a kereszténység.
Az intézet értékelése szerint nem lehet közömbös, milyen adatsorok látnak majd napvilágot a cenzust követően, mivel azokat sokféle szándékkal fogják elemezni. Felhívásukban úgy fogalmaznak, Szent István király ezer évvel ezelőtt azért volt képes máig tartó művet alkotni, mert nem homokra épített, hanem a zsidó-keresztény hitből fakadó erkölcsiség, a Tízparancsolat és a felebaráti szeretet talaján építkezett. Úgy látják, ezekre épül az a konszenzus, „amely ma is stabillá és szerethetővé teszi közös életünket”.
Mint írják, „az emberi méltóság tisztelete, a család természetes modellje, az élet értékességének tudata, a béke munkálása, az elesettek felkarolása és a vélemények sokféleségének elismerése mind-mind e közös gyökérzetből levezethető alapértékeink”. Megjegyzik ugyanakkor:
ha nem akarunk gyökeresen más alapokon nyugvó civilizáció simulékony tagjaivá válni, ma is ezekbe a szilárd sarokpontokba érdemes kapaszkodnunk.
A Szent István Intézet most azt kéri, hogy a népszámlálás során ki-ki legyen hitvalló és töltse ki a tizennegyedik kérdést, vállalva felekezeti hovatartozását abban az esetben is, ha ez része bár identitásának, ám valamely okból nem vagy csak alkalomszerűen gyakorolja vallását.