Európa lett a vallástalanul vallásos kontinens
Mit is jelent manapság az, hogy keresztény Európa? És miért tiltakoznak ez ellen annyian?
A népszámlálással kapcsolatban indít kampányt a Szent István Intézet, melyhez mások mellett Skrabski Fruzsina és Kovács Ákos is csatlakozott. A kereszténydemokrata műhely és neves közszereplők most azt kérik, mindenki adjon választ a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre.
Tartozunk egy vallomással – írja friss felhívásában a Szent István Intézet, utalva ezzel a minap kezdődött népszámlálás felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésére. A kereszténydemokrata ihletettségű szellemi műhely azt kéri, mindenki adjon választ erre a kérdésre, azok is, akik nem kapcsolódnak szorosan egy egy egyházhoz, de identitásukban, gondolkodásukban megjelenik a kereszténység.
Az intézet értékelése szerint nem lehet közömbös, milyen adatsorok látnak majd napvilágot a cenzust követően, mivel azokat sokféle szándékkal fogják elemezni. Felhívásukban úgy fogalmaznak, Szent István király ezer évvel ezelőtt azért volt képes máig tartó művet alkotni, mert nem homokra épített, hanem a zsidó-keresztény hitből fakadó erkölcsiség, a Tízparancsolat és a felebaráti szeretet talaján építkezett. Úgy látják, ezekre épül az a konszenzus, „amely ma is stabillá és szerethetővé teszi közös életünket”.
Mint írják, „az emberi méltóság tisztelete, a család természetes modellje, az élet értékességének tudata, a béke munkálása, az elesettek felkarolása és a vélemények sokféleségének elismerése mind-mind e közös gyökérzetből levezethető alapértékeink”. Megjegyzik ugyanakkor:
A Szent István Intézet most azt kéri, hogy a népszámlálás során ki-ki legyen hitvalló és töltse ki a tizennegyedik kérdést, vállalva felekezeti hovatartozását abban az esetben is, ha ez része bár identitásának, ám valamely okból nem vagy csak alkalomszerűen gyakorolja vallását.
A felhíváshoz számos közismert személyiség is csatlakozott, köztük Skrabski Fruzsina, Szalóki Ági, Oberfrank Pál, Kovács Ákos és Ókovács Szilveszter is.
„Szolgálatom és szívem közepe, hogy Jézusról beszélek és énekelek. Amit pedig a legfontosabbként élek meg a mindennapokban, azt szeretném ilyen módon is kifejezésre juttatni” – mondja a felhíváshoz szintén csatlakozó Gável András. A zenész szerint hitünket ma leginkább a templomokban valljuk meg, de ha a népszámlálás során is lehetőségünk nyílik erre, akkor kötelességünk megtenni. „Örülök, hogy a környezetemben élőket buzdíthatom arra, hogy ők is tegyenek így!”, nyilatkozza a felhívással kapcsolatban a Mandinernek Gável András.
„Tízévente esedékes a népszámlálás, amit e kérdés kapcsán talán inkább lélekszámlálásnak hívnék”, él kérdésünkre válaszolva egy fordulattal Máthé Zsuzsa. A Szent István Intézet igazgatója rámutat; fontos kérdés, hogy milyen hitünk van, milyen felekezetekhez tartozunk – de ez valójában azt is megmutatja, milyen távlatokban helyezi el magát egy társadalom. E tekintetben fontos az is, hogy aki keresi Istent, vagy éppen az adott vallás ünnepeit fontosnak tartja, azok alapján rendezi be életét, olyan mély identitásbeli elemnek ad jelentőséget, amely kihat az egyénre és rajta túl a közösségre, a nemzetre is. „Fontos látnunk és láttatnunk, mennyire élnek tovább ezek az értékek egy szekularizált, az értékeket lebontó világban”, mondja a kérdés jelentőségét hangsúlyozva.
Máthé szerint a lélekszámlálás alkalom arra, hogy elgondolkozzunk azon, mik az igazán fontos dolgok számunkra és tisztába tegyük, milyen irányokat érdemes kijelölnünk magunk elé közösségként. Emlékeztet arra is, hogy sok más országban is népszámlálás zajlik ezekben az években, így nemzetközi összehasonlításra és a folyamatok pontosabb megismerésére is lehetőségünk nyílik majd, elhelyezve azokban hazánkat.
Máthé Zsuzsa egyben arra kér mindenkit, az ökumenikus kezdeményezés keretében feltétlenül tegyen vallomást hitéről és az általa vallott értékekről a „lélekszámlálás” során
Az igazgató hangsúlyozza, a Szent István Intézet kezdeményezése egy közösségi kampány, így ahhoz bárki szabadon csatlakozhat az intézet oldalán keresztül és arra bátorít, használják minél többen az erre a célra kialakított profilkép-keretet a közösségi médiában.
Nyitókép: Szent István Intézet