Bonyolult, de eléggé arányos: így választ Németország

A német szellemiség jó és rossz oldala egyaránt tükröződik a németországi választási rendszerben: túlbonyolított, mégis megközelíti a valós választói akaratot.

Épp csak annyit felejtett el megemlíteni, hogy míg ő összellenzéki listavezető volt, a többiek nem.
Közösségi oldalán jelentkezett hétfőn egy bejegyzéssel Márki-Zay Péter, amelyben „az ellenzék megtisztulásának” további folytatása mellett érvelt, ezt pedig azzal akarta alátámasztani, hogy
A bejegyzéshez pedig mellékelt egy ábrát is, amin Mesterházy Attila 2010-es és 2014-es, valamint Vona Gábor 2018-as eredményéhez hasonlítja a saját maga által elért eredményt:
A dolog szépséghibája, hogy Márki-Zay elegánsan elfelejtette megemlíteni bejegyzésében, hogy míg ő az ellenzék összpárti kormányfőjelöltje volt, addig Mesterházy Attila és Vona Gábor nem.
Ezt többek között jelezte neki Hont András is, aki szerint Márki-Zay összevetését „akár Jakab Péter is hamisíthatta volna”, de több kommentelő is jelezte, hogy Márki-Zay erőteljesen csúsztat:
– írta egyikőjük.
– húzta alá egy újabb kommentelő.
„Ez így egy nagy kamu hazugság! Mesterházy mindkétszer CSAK AZ MSZP miniszterelnök jelöltje volt! A Jobbik, Vona Gáborral úgyszintén, csak a Jobbikot vezette! MZP-re úgy szavaztak ennyien, hogy más párt nem állított miniszterelnök jelöltet, és nem szavazták rá elegen, sőt…” – hangzott egy másik hozzászólás.
Nyitókép: AFP / Kisbenedek Attila