Kávéházi „jogászforradalom” az Andrássy úton

Október közepén megtartotta az Aurum Alapítvány klubnyitó rendezvényét az Andrássy út 70. szám alatt található patinás Aurum Kávéházban. Az esemény célja az volt, hogy a koronavírus-világjárvány után első alkalommal ültesse egy asztalhoz a magyar jogi hagyományok ápolását szívügyüknek tekintő tehetséges joghallgatókat és gyakorló jogászokat. A régóta várt eseményt Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az Aurum Alapítvány főigazgatója és alapítója nyitotta meg, melyen Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora beszélgettek aktuális szakmai kérdésekről.

A rendezvény apropóul szolgált arra, hogy Tóth Leventével, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatójával beszélgessünk az Aurumról és a szervezet hazai és határon túli jogásztársadalommal kapcsolatos víziójáról.

Ön amellett, hogy az ELTE jogi karának oktatója, egyúttal az Aurum Szakmai és Operatív Bizottságának is az elnöke. Ha jól értem, Ön és a bizottság további két tagja felelnek azért, hogy az Alapítvány víziójának gyakorlati megvalósítása megtörténjen. Mesélne erről?

Az Aurum Deli Gergely főigazgató áldozatos munkájának köszönhetően, 2019-ben abból a kezdeményezésből nőtte ki magát, amelynek célkitűzése a magyar (hazai és határon túli) jogászi értelmiség közösséggé formálása, a klasszikus jogászi értékek átmentése volt az utókor számára. Emellett feladatunk a legkiválóbb – szintúgy határokon inneni és túli – joghallgatók felkarolása is. Vagyis tulajdonképpen tehetséggondozással is foglalkozunk. A kezdeményezők meggyőződése, hogy

Küldetésünk pedig az, hogy ezt a víziót valóra váltsuk. Megjegyzem, ehhez szükséges az is, hogy az Aurum tevékenysége nemcsak a jogásztársadalom, hanem a szélesebb közélet számára is látható legyen.

Miben áll a tehetséggondozás?

Az Alapítvány a 2022/23-as évre vonatkozóan tehetséggondozási ösztöndíjprogramot hirdetett ki nappali tagozatos joghallgatók számára. Ezzel az Alapítvány célja az, hogy tehetséges hallgatókat támogasson és elindítsa őket későbbi pályájukon, melynek érdekében a hallgatók hosszú távon ösztöndíj-juttatásban és szakmai mentorálásban részesülnek. Ehhez természetesen elvárások is társulnak: a joghallgatók például kutatási tevékenységet folytatnak és aktívan részt vesznek a programban. Utóbbi keretében belföldön és külhonban konferenciákon vesznek részt. Az Alapítvány emellett mentorprogramot is működtet, amelynek keretében a joghallgatókat tanulmányaik során mentorok segítik tehetségük kibontakoztatásában. Perbeszédprogramunk pedig a jogászi érvelési és retorikai képességek fejlesztésére irányul és elősegíti azt a célt, hogy a magyar hallgatók sikerei folytatódjanak ezen a téren. Itt említeném meg, hogy az operatív vezetésben részt vevő két kiváló kollégám, Schultz Balázs Dániel és Koncsik Marcell maguk is a világ legrangosabb perbeszédversenyein értek el első helyezést több alkalommal is. Kevesen tudják, de

Ennek így is kell maradnia.

Deli Gergely, az Aurum Alapítvány Főigazgatója és Somai László, az Erdélyi Magyar Jogászok Társaságának elnöke együttműködési megállapodást írnak alá.

Említette, hogy az Aurum nyitna a közélet irányába is. A jogot a legtöbben a bírósági tárgyalótermekkel és a végeláthatatlan bürokráciával azonosítják. Van konkrét elképzelésük arra vonatkozóan, hogy hogyan keltenék fel az emberek figyelmét?

Hogyne, a téma az utcán hever. De hogy konkrétabb legyek: álláspontom szerint történelmi időket élünk. És ezt most nem kizárólag az orosz-ukrán háború és a kétpólusúnak tartott világrend átalakulása miatt mondom, jóllehet, ezeknek az eseményeknek a jelentőségét jogi szempontból sem lehet túlbecsülni. Ami viszont jogászként engem kellemes meglepetésként ért, hogy a közös Európa jövőjével kapcsolatos közéleti és jogi gondolkodás a középpontba került – vele együtt pedig a jogállamiság kérdése is. Úgy vélem,

Gondolok itt többek között a szuverenitás, a nemzetek Európája kontra föderatív Európa témájára, az Európai Unió potenciális belső feszültségeire, az Unió bíróságának lopakodó hatáskör-kiterjesztésére. Ezek mellett sokakat foglalkoztat az is, milyen szerepünk lesz egy új világrendben, egy multipoláris világban. Az említett témákkal pedig közérthető módon, mégis elégséges szakmai megközelítéssel kívánunk foglalkozni.

Az Európai Unió fő kérdéseinek egyike valóban az, hogy mennyire mélyíti a közösség az integrációt. Hogyan kívánnak ezzel a diskurzussal foglalkozni? Kifejtené bővebben?

Ma az Európai Unióról való gondolkodás fősodrát politikai érvek uralják, amelyekben számos jogi-szakmai kérdés is felmerül, hiszen míg a jogszabályok alkotják a kereteket, a politika tölti meg ezeket a kereteket tartalommal. Lényegében két politikai elképzelés mentén kialakult tábor feszül egymásnak: a szuverenisták és a föderalisták. Tehát azok, akik inkább egy európai egyesült államokban gondolkodnak és azok, akik nemzetek Európájában, valamint a nemzetek és az európai közösség szervesen kialakult sokszínűségében hisznek. Ennek a két oldalnak a vitájában igen fontos a jogi érveket is megvizsgálni.  Persze – ahogy látjuk - nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikai akaratot akkor sem, ha a jogszabályok a tagállamok szuverenitását támogatják.

Mire gondol?

A tények szintjén legalábbis problémás például, ha egy, a tagállamok polgárainak sorsáról nap mint nap döntő megfellebbezhetetlen bírói fórum – gondolok itt az Európai Unió Bíróságára – politikai megfontolásokból ítélkezik, sokszor a tagállamok rovására.

Ez utóbbi vonatkozásában az Aurum is kész bekapcsolódni a szakmai eszmecserébe. Az Európai Unió egységét középtávon könnyedén szétfeszítheti és árkot áshat a tagállamok közé, amennyiben ezzel a problémával nem foglalkozunk időben. 

Ha jól értem, akkor a közérdeklődésre számot tartó témákat jogi szempontból, de mégis közérthetően közelítenék meg.

Pontosan. Engedjen meg még egy példát. Az Európai Unióról szóló szerződés egyik cikke kimondja, hogy az Unió – többek között – a jogállamiságon alapul. Ami így is van. Egy másik cikk azt mondja, hogy az Európai Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását. Látszólag két egymás mellett és együttesen is jól értelmezhető rendelkezésről van szó, viszont a gyakorlatban jól érzékelhető, hogy e két – tartalommal végtelenül megtölthető rendelkezés – egymásnak feszül. Ezeknek a kérdéseknek a mai politikai és közéleti helyzetben a pontos jogi értelmezése rendkívül fontos feladvány, amelyben

Izgalmas, de ahogy említettem, a jogot sokan a tárgyalótermekkel azonosítják, és az Ön példái első körben „mély víznek” tűnhet egy nem jogász érdeklődő számára. Tudna mondani olyan uniós közügyet, ami kevésbé elvont, az Aurum mégis konstruktív kritikával illetné?

Hogyne. Ott van például az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió viszonya, vagy az a kérdés is, hogy lesz-e önálló európai hatalmi bázis a következő évtizedek meglévő és kialakuló hatalmi pólusaival szemben. Ha lesz, milyen jogi keretek erősítik azt? Számos gazdasági, geopolitikai és demográfiai kérdést vet fel az uniós politikák jogi vizsgálata, amelyek interdiszciplináris, vagyis tudományágakon átívelő elemzésére az AURUM is készen áll.

Mi a probléma Ön szerint az ezekről zajló közbeszéddel, és miben nyújt újdonságot az Aurum?

Az Európai Unió és számos egyéb fajsúlyos nemzetközi szervezet (például a Velencei Bizottság, Európa Tanács) jogi fókuszú jelentéseinek lábjegyzeteiben azt olvashatjuk, hogy főleg az állami szuverenitásra kevés hangsúlyt fektető nem kormányzati szervezetek (NGO-k) szakvéleményére épülnek. Ez meglehetősen egyoldalúvá teszi ezeket a dokumentumokat, amelynek következtében azok hitelessége is csorbulhat. Szándékaink szerint az AURUM is hozzájárulna ezekhez a diskurzusokhoz, a szükséges kutatómunka és háttérelemzések elvégzésével. Ugyanakkor, mi a szuverén nemzetállamok érdekeinek szem előtt tartásával vizsgálnánk a kérdéseket, kizárólag jogi és szakmai szempontokat figyelembe véve. Munkánk során pedig mindig az építő szándék vezérel minket. Kritikus gondolkodásunkat József Attila szavaival tudom a legjobban megfogni:

Tóth Levente, az Aurum Alapítvány szakmai és operatív vezetője.

A gyakorlatban hogy képzeljük el a megvalósítást?

Ha szétnéz az épületben, láthatja, hogy a körülmények adottak ahhoz, hogy színvonalas viták fórumává váljon. Terveink szerint e falak között szakmai érvek és ellenérvek ütköznek, valamint konstruktív viták folynak majd annak érdekében, hogy végül az Aurum megalapozott, kimunkált jogi állásponttal tudja segíteni a döntéshozókat. Dolgozunk azon, hogy a magyar és az idegen nyelvű médiában is megjelenjünk, távlati célként pedig a könyvkiadás foglalkoztat. Eközben mindenki nyer: nyer egyrészt a közélet, mert betekintést nyerhet a jogászok elefántcsont-tornyába. Viccesen fogalmazva

Nyer másrészt a jogásztársadalom, mert különböző gondolataikat a széles nyilvánosság is megismerheti. De nyernek a hallgatók is: elvégre mi sem formálhatná hatékonyabban jogászi arcélüket annál, hogy alakítói lehetnek a közéletnek épp egy olyan korszakban, amikor Magyarország és a kontinens jövőjének kérdése a tét.

Említette továbbá, hogy elindult a jogászok határok nélkül program. Erről szólna még pár szót?

Egyértelmű célunkként tűztük ki, hogy bizonyos témákban határon túli kollégákkal együttműködésben végezzük majd kutatásainkat. Így például

illetve kurrens Uniós jogi kérdésekkel. Célunk e tekintetben az, hogy szoros együttműködést alakítsunk ki a határon túli magyar jogászsággal, illetve felkaroljuk a legtehetségesebb külhoni magyar joghallgatókat is. A fent említett programok mellett támogatást nyújtunk ahhoz is, hogy a – finanszírozási szempontból – sokak számára elérhetetlen, külföldi vezető egyetemek posztgraduális képzésein minél több magyar jogász is részt vehessen. Hazatérve pedig Magyarországon kamatoztassák tudásukat.  

Borítókép: Trócsányi László, a KRE rektora és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszélget az Aurum klubnyitó rendezényén