Hálapénz-szigorítás: eddig kilenc büntetőeljárás indult

Befejezte múlt héten a rendőrség a nyomozás azzal a két főorvossal és asszisztenssel szemben, akik a megalapozott gyanú szerint 2021 nyarán több betegtől is átvettek pénzt az egyik budapesti kórházban.

Az érintettekkel szemben a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján folytatott nyomozást vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt . A nyomozás adatai szerint a két orvos 2021 júniusa és augusztusa között 26 betegtől fogadott el többször hálapénzt, amelyből egyikük asszisztense is kapott.

amelyek közül számos darabon szerepelt a „köszönettel” szó, illetve az átadó neve is. A nyomozók átadták az ügyet az ügyészségnek, amely rövidesen dönt a vádemelésről.

Nyomozások és feljelentések

A hálapénz elfogadása a Büntető-törvénykönyv tavaly év eleji módosításával vált bűncselekménnyé. A törvény alapján “Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Az egészségügy területén elkövetett bűncselekmények felderítésével megbízott Nemzeti Védelmi Szolgálat a Mandiner megkeresésére közölte:

Ebben a időszakban az NVSZ összességében az egészségüggyel kapcsolatosan feltárt bűncselekmények gyanúja miatt 105 esetben tettek feljelentést vagy kezdeményeztek nyomozást.

Még nem tűnt el teljesen

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke lapunknak elmondta:  a kamara nem vezet statisztikát a korrupciós esetekről, de az orvostársadalom döntő hányada megnyugvással vette tudomásul a törvényi szigorítást, a hálapénz büntethetőségének tavalyi bevezetését.

A kamara elnöke úgy látja: mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy

Akiknél viszont ez mégsem valósult meg, azok is inkább a magánegészségügyben vállalt többletmunkával pótolják a hiányzó  összeget. Ezzel együtt a hálapénz-jelenség, bár érdemben visszaszorult, nem szűnt meg teljesen – fűzte hozzá Kincses Gyula.

Az elnök szerint az orvostársadalom kissé magára lett hagyva ebben a folyamatban, a társadalmi szemléletváltáshoz több felvilágosításra, hatékonyabb kommunikációra lenne szükség, amelyben a kormány tudna leginkább segíteni.

A szokás nagy úr, de el kell tudni magyarázni a pácienseknek, hogy

ahogy például azt is, hogy a hálapénzzel sokszor önmegnyugtatást vesz az ember, de nem feltételül a megfelelő orvoshoz fordul vele – fejtette ki a MOK elnöke, aki szerint meg kell értetni a társadalommal, hogy egy olyan rendszerben, ahol láthatóak az eredmények és a minőség, ott hálapénz nélkül érdemes gyógyulni.

Fotó: MTI/Kovács Tamás