Szekeres Anna szociálpszichológusnak az jutott eszébe arról, hogy a játékvezető nem szakította félbe a ZTE-Honvéd meccset, hogy „a magyarokra jellemző a konfliktuskerülés”.
A hétvégi botrányos meccsjelenetek – huhogás a lelátón, levonulás a pályáról a ZTE-Honvéd meccsen – kapcsán interjút adott a Népszavának Szekeres Hanna szociálpszichológus, az ELTE PPK Pszichológia Intézetének oktatója.
Az interjúban rögtön a harmadik kérdésnél megérkezünk a magyarországi idegengyűlölet gyökereihez és okaihoz. Szekeres szerint
„összességében Kelet-Európában jelen van a kirekesztő, másként: a »szalon« antiszemitizmus”, ami a kultúra részévé vált.
„A nacionalizmussal együtt járnak a kirekesztő előítéletek, és bármilyen csoport iránt, nem csak a zsidókkal szemben. Miközben például a francia nacionalizmus a patriotizmussal mutat kapcsolatot, nálunk viszont a nacionalizmusban ott rejlik, hogy mi mennyire nagyszerűek vagyunk, tehát mások nem azok” – tett különbséget a nacionalizmusok között a pszchiológus, aki kérdésre – miszerint ez a kisebbségi érzések kompenzálására adott válasz – kijelentette: „van egy ilyesfajta tendencia, hogy a saját kudarcomért más a hibás. Működik a bűnbakkeresés, ezzel pedig mások lenyomása, saját helyzetünk, megítélésünk kompenzálása zajlik”
„A magyarokban van egy erőteljes felelősséghárítás. Kutatások alapján mi, generációtól függetlenül nem tartjuk magunkat felelősnek a holokausztért, nekünk aztán ehhez semmi közünk – valljuk. A Szabadság téren felállított emlékmű is a németekre igyekszik hárítani minden felelősséget. Nem tudjuk a saját hibáinkat felvállalni. Vannak országok, ahol nem tipornak földbe, ha tévedsz, mi sokkal szigorúbbak vagyunk magunkkal. És hát épp ebből jön a kognitív disszonancia: ez nem is az én felelősségem” – magyarázza Szekeres.
Az interjú közepére megérkezünk a Fideszhez is. „A Fidesz 2010 óta tartó gyűlöletkeltő politikája mennyiben okolható azért, hogy újra fellobban a társadalomban a rasszizmus szikrája?” – kérdezi az újságíró,
Szekeres szerint a kormánypárt „az intoleranciát, az előítéleteket normalizálja például a migráns- és cigányellenességgel. Dehumanizál. Olyan képekkel operál, amelyben emberi mivoltukban sért sokakat, mint amikor marhákat idézően ábrázol bevándorlókat”.
„A propagandának nyilván normateremtő hatása is van, a kormány legitimálja a kirekesztést, a rassz alapú megkülönböztetést, hatással van arra, az egyén mit tart elfogadhatónak és mit nem. Mindezek mellett fontos megemlíteni egy pozitívumot is: nem vagyunk kimondottan erőszakos nép! Alacsony a gyűlölet-bűncselekmények száma, itt senki nem megy iskolákba lövöldözni. A Fidesz szigorította a vonatkozó büntetési tételeket, aminek elrettentő hatása van. Mindenesetre megfigyelhető, hogy itt nálunk olyan, hogy szofisztikált diskurzus, nem létezik. A bevándorlás kérdése természetesen összetett problémakör, de a kormány erről és a legtöbb esetben a legdurvább szinteken kommunikál, mintha 100 évet visszamennénk az időben” – tette hozzá az egyetemi oktató.
A játékvezető szerepéről – aki nem állította le a mérkőzést – Szekeres elmondta: „a magyarokra jellemző a konfliktuskerülés, látjuk a járdán, hogy baj van, mégsem megyünk oda segíteni. Kevésbé vagyunk asszertívak, nem merünk beleavatkozni dolgokba”.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Október 23-án a Fidesz nyugodtságot és magabiztosságot sugárzott, a legnagyobb ellenzéki párt pedig mindent bevetett, hogy ne látsszon, milyen szervezeti problémákkal és káderhiánnyal küzd.
Szentkirályi Alexandra frakcióvezető is reagált Pintér Béla komoly dilemmákat felvető darabjára, melyben egy Schmidt Máriára hasonlító karaktert bottal agyonvernek.
Várom az elaborált koncertközönségektől, hogy mikor zendítenek rá a mocskos Tiszára.
Nem lesz fővárosi bevétel, a nemzetgazdaság is elesik több tízmilliárd forinttól és a budapestiek is a kedvezményektől.
Új videóval jelentkezett a kommunikációs igazgató.
Jól látható, hogy Magyar Péter nem tűr meg senkit a Tisza soraiban, aki nem támogatja a háború folytatását.
„Én a magyarokkal vagyok!” – szögezte le a kormányfő egy Facebook-kommentben.
Az Aszad-rendszer megbuktatása nem hozta el a kívánt békét és nyugalmat Szíriába. Az elmúlt egy évben közel félmillióan menekültek el az országból.
