Most az Európa Tanács indít eljárást Magyarország ellen – mi folyik Strasbourgban?

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (Parliamentary Assembly of the Council of Europe, PACE) október közepi határozatával

Az eljárás összességében része a Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatosan az Európai Unióban már évek óta tartó „jogállamiság-sagának”. A most megindított ellenőrzési eljárás tovább bővíti a hazánkkal szemben megindított jogállamiságú tárgyú – politikai jellegű – eljárások körét. A megindított eljárás okairól és részleteiről itt olvashat a Mandineren.

A rend kedvéért összeszedtük a mostani eljárással kapcsolatos tudnivalókat.

Milyen jogállamisággal kapcsolatos eljárások hatálya alatt áll most Magyarország?

• Az Európai Unión belül az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárás hatálya alatt Lengyelországgal együtt. Tétje, hogy lesz-e Magyarországnak szavazati joga az Európai Tanácsban.
• az Európai Unión belül a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus hatálya alatt; ezzel politikailag a partnerségi megállapodásról, azon belül pedig az operatív programokról és a helyreállítási tervről szóló egyeztetések is összefüggenek. Tétje, hogy Magyarország megkapja-e a neki járó uniós pénzeket.
• Az EU-n kívül, de az Európa Tanácson belül a Parlamenti Közgyűlés által indított megfigyelési eljárás hatálya alatt, Lengyelországgal (és más, EU-n kívüli országgal) együtt. Tétje elméletileg egyrészt az lehet, hogy egy ülési ciklusra vonatkozóan a magyar delegáltak rendelkeznek-e tagsági jogokkal a Parlamenti Közgyűlésben. Másrészt pedig hosszútávon elméletileg tétje lehet az is, hogy az Európa Tanács tagja marad-e Magyarország.

Mi az az Európa Tanács?

Az Európa Tanács egy 1949-ben alapított, strasbourgi székhelyű regionális nemzetközi szervezet. Jelenleg 47 tagja van és nem összetévesztendő az Európai Unió keretein belül működő Európai Tanáccsal. Az Európa Tanácsot az 1949. május 5-én aláírt londoni egyezmény hozta létre 10 állam (a Benelux államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Dánia, Norvégia, Svédország, Írország és Olaszország). A szervezet

Jelenleg 46 taggal működik. A negyvenhetedik Oroszország volt.

A szervezet jelentőségét különösen az adja, hogy ennek keretein belül működik az ugyancsak strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, amely a tagországokra nézve kötelező erejű döntéseket hoz. Emellett a testület erénye, hogy a külügyminiszterekből álló Miniszterei Bizottság fórumot teremt arra, hogy a tagállamok egymás között szakmai szinten, a diplomácia eszközeivel élve egyeztessenek. 

Mi az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése?

A Parlamenti Közgyűlés tagjait a 46 nemzeti parlament által delegált képviselők adják. A képviselőket a nemzeti parlamentek választják meg vagy jelölik ki saját képviselőik közül. Az egyes tagállamok által delegált képviselők száma 2 és 18 fő között mozog,

A nemzeti delegációk összetétele tükrözi az egyes parlamentek politikai pártjait. A Parlamenti Közgyűlésben jelenleg öt politikai csoport működik: 

• a Szocialista Csoport (SOC);
• az Európai Néppárt Csoport (EPP/CD);
• a Liberális, Demokrata és Reformer Csoport (LDR);
• az Európai Demokrata Csoport (EDG); és 
• az Európai Egyesült Baloldal Csoportja (UEL).

A Közgyűlés néhány tagja egy csoporthoz sem tartozik.

Mik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi sajátosságai?

A nemzetek feletti szervezetrendszerben az Európai Unió jóval nagyobb súllyal bír, mint az Európa Tanács – többek között ezért is hallani kevesebbet az Parlamenti Közgyűlésről is. Adódik tehát az Európai Parlamenttel való összehasonlítás.

A Parlamenti Közgyűlés tagjait a tagországok parlamentjei (pl. a magyar Országgyűlés saját képviselői közül) delegálják, ezzel szemben az Európai Parlament közvetlenül megválasztott képviselőkből áll. Éppen ezért

Emellett, még annyira sem rendelkezik közhatalom birtokában gyakorolható jogalkotói hatáskörrel.

Miről szól az ellenőrzési eljárás?

Az ellenőrzési (monitoring) eljárást az Európa Tanács által az 1990-es évek elején lebonyolított „keleti bővítéssel” kapcsolatban hozták létre. Eredetileg arra szolgált, hogy nyomon lehessen követni: az egykor a „vasfüggöny mögötti” országok kielégítő módon fogadják-e be az Európa Tanács által vállalt értékeket. Vagyis, az ellenőrzési eljárás célja, hogy a végén kiderüljön, hogy milyen terjedelemben és milyen korlátok mellett érvényesülnek a jogállamisággal kapcsolatos értékek az adott tagországban.

Az eljárással kapcsolatban felmerült, hogy diszkriminatív az újonnan csatlakozott kelet-európai országokkal szemben, éppen ezért papíron immár valamennyi ET-tagállammal szemben meg lehet indítani.

Kikkel szemben van folyamatban ellenőrzési eljárás?

Jelenleg Albániával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Bosznia-Hercegovinával, Grúziával, Moldovával, Szerbiával, Törökországgal és Ukrajnával, továbbá két EU-tagállammal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyik ilyen eljárás.

Kik és miért indították meg az eljárást Magyarországgal szemben?

Az ellenőrzési eljárást a Parlamenti Közgyűlés politikusai indították meg Magyarországgal szemben

A jelentés az érvrendszer és a következtetések tekintetében javarészt tükrözi Gwendoline Delbos-Corfield európai parlamenti képviselő ominózus jelentését, annak torzításaival és féligazságaival együtt.

Ezt a magyar kormánypárt nevében felszólaló politikusok (például Németh Zsolt és Nacsa Lőrinc) mellett például az osztrák Martin Graf is megerősítette. Felszólalásában rögzítette, hogy Papandreou és Kross jelentésében a politikai motivációt szélsőségesen kirívónak tartja. Úgy vélekedik, hogy

„Ha azt nézzük, hogy hogyan is bánik a kormányzat saját ellenzékével olyan államokban, mint Belgium vagy egészen mostanáig Franciaország, akkor láthatjuk, hogy Magyarország még magasabb színvonalon is működik” – áll a politikus felszólalásában, amiben épp a jelentésnek épp azon részét kritizálja, amelyik a magyar választási rendszerrel foglalkozik. 

Mivel járhat a Parlamenti Közgyűlés által megindított ellenőrzési eljárás?

Nem lehet tudni pontosan. Annyi biztos, hogy az Európa Tanács döntéshozó szerve a Miniszteri Tanács. Ez a tagállamok külügyminisztereiből vagy azok Strasbourgban tartózkodó állandó diplomáciai képviselőiből áll. 

Valójában a Miniszteri Tanács feladata, hogy a Parlamenti Közgyűléssel együttműködve őrizze az Európa Tanács alapvető értékeit, és figyelemmel kísérje, hogy a tagállamok kötelezettségeiket teljesítik-e.

felszólíthatja az országot a visszalépésre, s akár az ország tagságát is megszüntetheti. 

Arra, hogy az Európa Tanácsban egy ország tagságát megszüntették volna, a szervezet történetében egy példa akad: Oroszországé (ide nem értve Görögország esetét; Görögország ugyanis az 1967-es puccsot követően 1969-ben önként kilépett az Európa Tanácsból). 

Most akkor „harap”-e a Parlamenti Közgyűlés, vagy sem?

A Miniszteri Tanácsnak tehát van „éles lőszere”, de még csak egyszer élt vele, háborús körülmények között. A Parlamenti Közgyűlésnek viszont ilyen joga nincs. Felmerül ugyanakkor, hogy a Közgyűlés Eljárási Szabályai elméletileg – a következmények szintjén – a Miniszteri Bizottságéhoz nagyon hasonló helyzetbe hozhatja a testületet. 

A Parlamenti Közgyűlés évente négy alkalommal ülésezik. Egy-egy ilyen ciklus előtt a Közgyűlés megvizsgálja a delegált képviselő megbízólevelét (credential). Az Eljárási Szabályok 8. cikke lehetővé teszi, hogy az ülésszak elején a még ratifikálatlan megbízólevelet elutasítsák, illetve, hogy a már ratifikált megbízólevél ratifikációját megvonják.

Ennek eredményeképpen az az ország, amelynek delegációjától megvonták a ratifikációt,

(vagyis például nem szavazhatna, nem tehetne előterjesztést, nem szólalhatna fel, stb.).

„Harapott”-e már a Parlamenti Közgyűlés?

Sokat elárul a Parlamenti Közgyűlés hozzáállásáról az Európa Tanácshoz 1996-ban csatlakozott Oroszország esete. Amikor 2014-ben Oroszország annektálta a Krímet, felmerült a megbízólevelek ratifikációjának megvonása. Mivel Oroszország az Európa Tanács nyomására sem volt hajlandó kivonni csapatait a félszigetről, a Közgyűlés felfüggesztette az Orosz Föderáció delegációjának egyes jogait, ideértve a szavazati jogokat is (erre válaszul pedig Oroszország vonta meg a tagdíjak kifizetését). Később

Fordulatot Ukrajna megtámadása jelentett. Február 25-én a Parlamenti Közgyűlés megindította a már említett 8. cikk szerinti eljárást Oroszországgal szemben és fel is függesztette az Orosz Föderáció jogait.

Végül a kegyelemdöfést nem ez a testület, hanem a már szintén említett Miniszterek Tanácsa adta meg: rendkívüli ülésen meghozott határozatával március közepén elhatározta, hogy az Orosz Föderáció tagsága az Európa Tanácsban megszűnt.

Kép: MUSTAFA YALCIN / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP