„Azoknak, akik ezt a nihilista nézetrendszert jobboldalinak vélik, komoly értelmezési problémákkal kell megküzdeniük” – vélte a történész.
Ungváry Krisztián történész a 444.hu-n reagált Orbán Viktor miniszterelnök október 14-i, Kossuth rádióban elhangzott interjújára.
Ungváry szerint a kormányfő sajátos történelmi elemzést adott közre pénteken. „Ha belegondolunk, akkor 1956-ban mi nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót. Azért vállaltunk egy forradalmat és szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást. Azt gondoltuk, hogy el lehet érni egy béketárgyalást, ami a fegyveres csata végső célja, amely béketárgyaláson majd az oroszok a nyugatiakkal megegyezhetnek arról, hogy úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk.
Tehát a szabadságunk elérését, a végső aktust akkor is egy béketárgyalástól reméltük.
Az én fejemben a mi 56-os logikánk, a szabadságharc meg a béketárgyalás nagyjából egy helyen van, hiszen valahogy rá kell kényszeríteni a nagyot, az erőset, a megszállót arra, hogy föladja a terveit” – idézte a szakértő Orbán Viktort.
Majd azzal folytatta, hogy „a miniszterelnök állításával sok probléma van. A legelső talán az, hogy semmi köze a valósághoz”.
„Az 1956-os szabadságharcosok fejében november 4. után fel sem merült a béketárgyalás vagy a fegyverszünet. Ez már csak azért sem merülhetett fel, mert az agresszió módja (ami csakugyan szinte teljesen azonos, mint a mostani orosz agresszió Ukrajna ellen) szemernyi kétséget sem hagyott arról, hogy az agresszornak esze ágában sincsen sem fegyverszünetről, sem békéről tárgyalni” – idézte fel a 66 évvel ezelőtti történéseket Ungváry.
Ezt követően kitért arra is, hogy „Moszkva 1956-ban sem engedhette meg magának azt, hogy az utcai harcosokat tárgyalópartnernek tekintse. Ilyen a kommunizmus történetében sosem fordult elő. (...)
azokkal, akik 1956-ban Moszkvában a hatalom csúcsán ültek, nem lehetett semmiről sem tárgyalni”
– hangsúlyozta a szerző.
Ungváry Krisztián Orbán Viktor azon kijelentését, hogy „Nagy Imre a mi Zelenszkijünk” egy „freudi elszólásnak” nevezte.
A történész felhívta arra is a figyelmet írásában, hogy korábban „Orbán mindent megtett azért, hogy Nagy Imre emlékét megsemmisítse, és eltekintve attól a furcsaságtól, hogy Zelenszkij eddig a NER médiájában csak negatívan szerepelt (mint ahogyan Nagy Imréről sem lehetett ott sok jót olvasni), a kijelentés teljes nihilizmusról tanúskodik” – húzta alá a szakértő.
„Volodimir Zelenszkij egy demokratikus módon megválasztott, parlamenti játékszabályokat betartó párt élén álló államférfi. Ezzel szemben Nagy Imréről 1956-ig ez egyáltalán nem mondható el” – hasonlította össze a két politikust Ungváry.
Azonban „a miniszterelnök kijelentéseiben azonban van egyfajta konzekvencia” – véli a történész. „Amennyiben a történelem nem más, mint egyfajta politikai termék, amiből bármikor bármi levezethető, akkor csakugyan érthető az a helyzet, ami a magyar közoktatásban mára kialakult.
Azoknak, akik ezt a nihilista nézetrendszert jobboldalinak vélik, komoly értelmezési problémákkal kell megküzdeniük”
– zárta gondolatait Ungváry Krisztián.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ami legjobban tetszik, az az elszánt hevület egy tisztább közélet megteremtésére.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
A volt kormányfő a Hír Tv-nek adott exkluzív interjút.
A Fidesz elnöke is részt vett az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) fennállásának 70. évfordulóján tartott bécsi ünnepségen.
A Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke már alig várja, hogy megtudja, mit tervez Magyar Péter.
Egyelőre még az előző tizenhat évnél is rettenetesebb az Országgyűlés légköre.
A magyar államfő az 1956-os poznani munkásfelkelés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen vett részt.
Határozottan ellenzi Robert Fico szlovák miniszterelnök azt az Ukrajnának szánt több milliárd dolláros támogatási csomagot, amelyről a közelgő NATO-csúcson döntenének.
