Az államtitkár szerint szükség van a szankciós politika felülvizsgálatára.
Joggal érezhetjük úgy, hogy átvertek minket, mert tavasszal még azt ígérték, hogy az energiára nem fogják kiterjeszteni az említett szankciókat, mégis megtették, és ennek következményeit elsősorban most nem Oroszország, hanem Európa szenvedi el – szögezte le a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Dömötör Csaba hangsúlyozta:
Hozzátette: ezért is döntött a kormány arról, hogy nemzeti konzultációt hirdet. Ha sokan állunk ki a változás igénye mellett a szankciós politikában, akkor annak lesz eredménye pont úgy, ahogy a betelepítési terveket meg tudtuk akadályozni a korábbi konzultációkkal és az egyértelmű eredményt hozó népszavazással – jegyezte meg.
Kijelentette: nem további szankciókra, hanem a szankciós politika felülvizsgálatára van szükség. Emlékeztetett: az Európai Bizottság elnöke még márciusban is arról beszélt, hogy majd 2027-re kell megszüntetni az orosz energiától való függőségünket és a német kancellár is azt mondta akkor, hogy szándékosan hagyták ki az orosz energiaszállítmányokat a szankciók közül, másképp ugyanis nem lehet biztosítani a fűtést, áramellátást, vagy éppen az ipar működését. A magyar országgyűlési választásokat megelőző versailles-i uniós csúcson is arról volt szó, hogy nem lesznek energiaszankciók – idézte fel az államtitkár.
Júniusban azonban minden megváltozott, olajszankciókról döntöttek és a magyar miniszterelnök kemény viták árán tudta egyáltalán elérni, hogy ezek ránk ne vonatkozzanak – mondta Dömötör Csaba. „És azzal a lendülettel ráfordultak a gázszankciókra is, a következmények ismertek, a gázárak elszálltak, rövid idő alatt két- háromszoros szintre emelkedtek” – folytatta, majd kijelentette:
„a szankciók belengetése és elfogadása miatti emelkedés sokkal nagyobb volt, mint ami a háború kirobbanása után közvetlenül történt”.
Szerintünk ez nem egy elit vita, mert a következmények drasztikusak és mindenki érzi is: fűtéskorlátozások, intézménybezárások, gyárleállások számos országban és akkor az elszálló élelmiszerárakról még nem is beszéltem – sorolta a politikus, aki szerint „mivel a fűtési szezon még most jön, a neheze még csak most jön”.
A nemzeti konzultációról azt mondta: kétféle hozzáállás létezik, az egyik szerint két választás között nem kell kikérni az állampolgárok, a választók véleményét. „Mi nem ezt valljuk, mi azt gondoljuk, hogy ha új körülmények jönnek, hogy ha nagy események történnek – a háború mégiscsak egy ilyen – akkor érdemes és ki is kell kérni az állampolgárok véleményét” – mondta.
Az energiaárakkal és a szankciókkal kapcsolatban olyan konkrét idézeteket is említett az államtitkár, mint például, azt hogy „nehéz ez, de meg kell csinálni” vagy hogy „küldjük a rezsiszámlákat Moszkvába”. Megjegyezte: „most lehet, hogy a brüsszeli elit nem érzi a szankciók következményeit, de az emberek döntő többsége érzi”.
Dömötör Csaba hozzátette: minél lekezelőbbek a bürokraták, annál fontosabb, hogy mi viszont meghallgassuk az emberek véleményét. Hangsúlyozta: minden európai ország megfizeti most a szankciós felárat, nálunk nagyobb és gazdagabb országok is és nincs ember Európában, aki a saját életében ne érezné ennek terheit.
„Hát csoda-e ezek után, hogy mindenki dühös?” – vetette fel, majd úgy folytatta: „mi is azok vagyunk, de a dühünket most cselekvéssé kell alakítani:
a szankciós politika befuccsolt, ezért meg kell változtatni, ezt szolgálja a mostani nemzeti konzultáció”.
Azt gondoljuk, hogy ha elegen állunk ki az igazunk mellett, akkor annak lesz következménye – mondta az államtitkár, aki szerint ebben nemcsak a konzultációnak van szerepe, hanem a más országokban megrendezett választásoknak is. Példaként említette az olaszországi választásokat, amelynek „eredményeiben nagyban benne van az, hogy nekik is voltak hasonló vitáik Brüsszellel más ügyekben is”.
A szankciókról szólva rámutatott: vannak, amelyeket elfogadtak, ilyen például a ránk nem vonatkozó olajszankció és vannak, amelyeket belengettek, ilyen például a gázszankció. Dömötör Csaba szerint itt nagyon résen kell lenni már csak azért is, mert az elmúlt napok történései alapján most már nemcsak az ár a probléma, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán elég gáz Európában. „Gondolok itt az Északi Áramlatnál történt robbantásra” – jegyezte meg.
Hozzátette: a Déli Áramlatnál is lehetnek problémák, mert karbantartási fennakadásokat jeleztek az elmúlt napokban. Mindemellett vannak olyan hangok, amelyek a fűtőanyagokra, a nukleáris fűtőelemekre is kiterjesztenék a szankciókat vagy éppen a paksi bővítésre is – mondta. Hozzáfűzte: a paksi atomerőmű már most is az olcsóbb áram garanciája, mint ahogy a paksi bővítés is egy hosszú távú megoldást jelentene.
A gáz- és a nukleáris szankciók belengetése szintén ellenkezik az ország érdekeivel, tehát ezekbe a vitákba is bele kell állnunk – szögezte le Dömötör Csaba.
A konzultációval összefüggésben azt hangsúlyozta: a kérdések véglegesítése most zajlik. Hozzátette: az már biztosnak látszik, hogy október közepétől érkeznek majd a kérdőívek és a szokásosnak megfelelően online és postai úton is vissza lehet küldeni azokat.
(MTI)
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
„Már most is látható, hogy az energiaválság elhúzódó lesz” – mondta az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Orbán Viktor jót tesz, Magyar viszont kárt okozna: éppen azt, amit Brüsszel követel. Bizonyságul annyit, hogy a szándéka egybecseng a Tisza kiszivárgott energiatervével.
A miniszterelnök a közelgő európai energiaválságra figyelmeztetett.
A magyar vállalkozók is a francia társaik sorsára jutnak, ha jön a Tisza-kormány.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
Aki csak pár másodpercet késett, lemaradt.
Dobrev Klára legújabb Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy a korábban megnevezett két, tiszás politikus – Gerzsenyi Gabriella és Hajdu Márton – mellett további három személyt is azonosítottak, akik az Európai Bizottságnál kémkedtek.
