A területfejlesztésért felelős miniszter azt mondta az ATV reggeli műsorában, 17 ponton kell Magyarországnak vállalásokat tenni, ebből az integritási hatóság létrehozása a legbonyolultabb.
Navracsics Tibor az ATV Start Szigorlat című műsorában azt mondta, ha minden a terv szerint halad, 2023 elejére lehet megállapodás az uniós pénzekről – számol be az atv.hu. A portál emlékeztetett, az Európai Bizottság (EB) vasárnapi ülésén azt javasolta, a kohéziós alapon belül három operatív program forrásainak 65 százalékát függesszék fel, ennek becsült összege 7,5 milliárd euró, ami a magyar kohéziós pénzek nagyjából harmadát jelenti. A kormány korábban 17 vállalást tett, most a Bizottság november 19-ig adott haladékot, hogy ezek teljesüljenek.
A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter egy kérdésre – miszerint megdicsérte-e őt vagy Varga Judit igazságügyi minisztert Orbán Viktor a döntés után, hiszen a Bizottság nem 6400 milliárd, hanem „csak” 3000 milliárdnyi uniós pénz felfüggesztését ajánlja adott esetben, vagy pedig úgy gondolja a miniszterelnök, ez presztízsveszteség, és tovább kell küzdeni – azt mondta: a tárgyalássorozatnak még nincs vége, sőt, most nyílik meg a két másik területen, ami fontos az uniós pénzek, a helyreállítási alap és a kohéziós pénzek szempontjából, „ebből adódóan nem dicsérgetjük egymást, vagy nem vagyunk elégedettek” – fogalmazott.
Navracsics hangsúlyozta: az EB bejelentése egy fontos lépés abban, hogy a kondicionalitási eljárás vége felé lépjünk, és elismerte, Magyarország vállalásai alkalmasak arra, hogy kezeljük az aggályaikat, és
Arra a kérdésre, annak mi az üzenete, hogy Várhelyi Olivér magyar uniós biztos is igennel szavazhatott, Johannes Hahn költségvetési biztos ugyanis azt mondta, egyhangú döntés volt, Navracsics Tibor kijelentette, a biztosok függetlenek az őket küldő tagállamoktól, és azt sem tudni, hogy Várhelyi igennel szavazott-e vagy nem vett részt a szavazásban.
A miniszter beszélt arról is: ezek a kormánydöntések nem egy nap alatt születtek meg, június óta intenzív és konstruktív tárgyalások folytak. Az egyik törvénycsomagot már tegnap benyújtották, a következőt pedig pénteken tervezik beadni, abban benne lesz a Közbeszerzési Integritási Hatóságról szóló javaslat is, ami központi eleme hazánk vállalásainak. Hozzátette: a tárgyalások során módosultak is az álláspontok, a kormány álláspontja is, a korrupcióellenes munkacsoporttal kapcsolatban például. Arra jutottak, hogy az EB szerint nagyobb garanciát jelent, ha ez nem a kormányhoz, hanem az integritási hatósághoz kötődően létezik, ezért új szabályozást hoztak róla.
Navracsics kijelentette, 17 ponton kell Magyarországnak vállalásokat tenni, szerinte ennek az integritási hatóság a legbonyolultabb része, hiszen egy teljesen új intézményt kell létrehozni, szabályozni kell, hogy milyen garanciák lesznek, hogyan lesz valóban független az elnök vagy a személyzete hogyan áll fel. A miniszter elmondta, nyílt pályázatot fognak kiírni, erre lehet jelentkezni. „Amikor nem tárgyalunk, akkor az a probléma, amikor meg tárgyalunk, azt rögtön kapitulációnak állítják be” – mondta arra a kérdésre, felemelték-e a fehér zászlót, hangsúlyozva: tárgyalássorozat zajlik, ezt nem értékeli kapitulációként.
Navracsics elmondta, a legtöbb esetben
mert eleve későn született meg a megállapodás a hétéves költségvetésről, egy év már kiesett, így a legtöbb kormány a saját költségvetéséből előre finanszíroz, és majd később, amikor megnyílik a lehetőség, uniós forrásból pótolja ezt a célt. Kiemelte: azt a célt tűzte ki, hogy év végéig megkössék azokat a megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a már teljesült projektekről elküldjék a számlákat Brüsszelben, onnantól az EU-tól függ, mikor érkeznek meg a pénzek, de úgy gondolja, ezek 2023 elejére lehet megállapodás.
A miniszter kijelentette, nem várja el a Bizottság, hogy a politikusok lemondjanak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tisztségeiről, hiszen erre Nyugat-Európában is számos példa, ez önmagában nem jelent összeférhetetlenséget, csak akkor, ha a politikusok valamilyen ügyben személyesen érintettek, ebben az esetben az érintett politikus nem vesz részt a döntésben.
A műsorban felvetődött, hogy Vera Jourová korábban úgy fogalmazott: azt szeretné, hogy a magyar emberek érdekében „helyrehozzák a magyarországi állapotokat”. Navracsics Tibor erre úgy reagált: jól ismeri az EB alelnökét, nem szeretné minősíteni ezt a mondatát. Hozzátette: volt a politikusnak korábban is olyan mondata, amiért elnézést kért, ezen most célszerű túllépni. Jourová kijelentette azt is, nincs megegyezés, ezzel kapcsolatban a miniszter azt mondta: úgy tűnik, nem olvasta el az elfogadott határozatot.
A miniszter azt mondta: igyekszik érzelmileg is hűteni a tárgyalás körüli pro és kontra érveket, szeretne egy alacsonyabb hőfokú EU-Magyarország kapcsolatrendszert.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
A techmilliárdos az X-en posztolta újra a bizonyító erejű posztot.
A bizottság bevonná a képviselőket – csak épp dönteni nem hagyná őket.
Felháborító módon nyert időt az Európai Bizottság elnöke.
A brüsszeli vezetők a kezdetek óta élesen támadják az Orbán Viktor által életre hívott európai pártcsaládot, de hiába próbálják „elföldelni” őket, már új szelek fújnak Európában.
Az ukrán menekültek megsegítése a cél az Európai Bizottság szerint.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
