„Úgy láttam: ha eleresztjük a miniszterelnököt, a reformokra sem lesz semmi esély” – fogalmazott az MSZP korábbi elnöke, aki szerint ugyanakkor előrehozott választást kellett volna kiírni 2008-ban.
Élete egyik legjobb döntésének nevezte a VálaszOnline-nak adott nagyinterjújában Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke és frakcióvezetője, hogy nyolc évvel ezelőtt otthagyta a politikát. Mint fogalmazott, egyrészt mert „beleaszalódott volna abba, amit ma a parlament jelent”, de azért is, mert „annyi ítélet és előítélet volt a politikai elittel szemben, hogy úgy érezte: nem helyes, ha a jelenlétével megterheli a pártpolitika élvonalát.”
A korábbi MSZP-elnök az interjúban elismerte, hogy
Bár ahogy fogalmazott, a számítása nem azért nem jött be, mert az új nemzedékek tehetségtelenebbek lettek volna, mint ők. Lendvai szerint a jelenlegi ellenzékieknek szűkre szabottabb a mozgásterük, „ennek következtében pedig tehetséges fiatalok nagyon ritkán választják ezt a pályát” .
Szerinte minden probléma a társadalmi mobilitás befagyására vezethető vissza, így az ellenzék előtt álló kihívások középpontjába ezt kell emelni. A folyamat azonban nem most kezdődött, hanem a Kádár-rendszer végén és ezt nekik sem sikerült megfordítaniuk – ismerte el Lendvai.
Lendvait kérdezték Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéről is, valamint arról, hogy miért nem szólították fel az akkori miniszterelnököt lemondásra?
„Úgy láttam: ha eleresztjük a miniszterelnököt, a reformokra sem lesz semmi esély. Azokra a reformokra, amelyekre éppen az említett társadalmi mobilitás miatt égető szükség lett volna már akkor is” – fogalmazott.
„Két évvel később, az úgynevezett szociális népszavazás után azonban már egyértelmű volt, hogy semmilyen reformra nincs mozgásterünk. A reformok fontossága tehát, mint érv a miniszterelnök megtartása mellett, akkor már semmiképpen sem állt fenn” – folytatta.
Arról, hogy az említett népszavazás után az szdsz-es Horn Gábor elég karakán véleményéről azt mondta: „Az emberek nem csak Gyurcsány Ferencet küldték el a csudába. Horn Gábort is. Meg engem is. Mindnyájunkat. Az el nem magyarázott változásokat, a költségvetést bestoppoló spórolást.
Béna kacsává válva, morálisan már indokolhatatlan volt, hogy akkor nem vettük a kalapunkat” – fogalmazott.
A mostani helyzetről Lendvai úgy vélekedett: „válságos időkben különösen fontos az emberek számára, hogy képes-e valaki vezetni. Jól vagy rosszul, de legalább fel tud-e ülni a bakra”.
A széttagolt ellenzék kormányzóképességébe vetett hit már a kampány alatt is alacsony volt, azóta pedig tovább csökkent.
Szó se róla: az ellenzék meg is dolgozott ezért” – tette hozzá.
Lendvai arról is beszélt, hogy április 3-án ott volt az ellenzéki eredményvárón a Városligetben, rövid időre Márki-Zay Péter mellé keveredett, és azt súgta a fülébe, hogy az ellenzéknek nem szabad bemennie a parlamentbe. Szerinte ugyanis, ha az ellenzék egységesen kint marad, az talán egyértelművé tette volna itthon és külföldön is: tragédia, ami történik, lejtőn csúszik az ország és közel a szakadék.
Nyitókép: Lendvai Ildikó érkezik a párt választmányának ülésére 2019 június 1-én. (Fotó: MTI/Kovács Attila)
A szocialista pártelnök kijelentette, amikor a Tisza Párt elnöke még a NER kenyerét ette, az MSZP politikusai már akkor is ott voltak, ahol a legnagyobb a szegénység, és tettek is javaslatokat.
Az MSZP egykori minisztere innentől kezdve a háttérből kívánja támogatni a párt munkáját.
Magyar Péterék ígéretük ellenére kötöttek szövetséget Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel és Karácsony Gergely főpolgármesterrel.
A DK csupán egyetlen, de nem elhanyagolható körülményről „felejtett el” tájékoztatást adni, arról, hogy a viszonylagos sikerük azzal magyarázható, hogy a választáson nem indult a Tisza Párt.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Majka üzenete egyértelmű, de akkor nem illik „a független szórakoztatóművész” komfortos köpenyébe visszabújni.
Annak ellenére, hogy nem értek egyet Donald Trump belpolitikai programjával, politikai stílusával, Európát illető gazdasági elképzeléseivel, számítok arra, hogy elnökként változást hozhat az egyre elviselhetetlenebb állóháborúban.
