Tóth Máté a Növekedésben megjelent vitairatában azt állítja, ha azt is Brüsszel mondaná meg, mikor van vészhelyzeti, állapot, az már a szuverén minőséget adó döntési jogosultság.
A Növekedés Tóth Máté vitairatát közli. Az energiajogász szerint minthogy az EU energetikai szabályozási javaslatai ad hoc ötletek, melyek a tételesen számba vett súlyos hibáikon túl annak a beismerései is, hogy az eddig erőltetett liberális piaci elvek kudarcra vezettek. Tóth állítja, túl az ad hoc ötletek szintjén viszont egy lényegesen súlyosabb tendencia is kirajzolódik: az EU törekvése a szuverenitásra, melynek a nyári, úgynevezett földgázriasztási rendelet után a következő szintje a „közös piaci vészhelyzeti eszköz” lehet.
Márpedig az állam ott és addig állam, ahol és ameddig rendelkezik a kényszer és kikényszeríthetőség monopóliumával – írja a szerző –, hiszen a jog hatalmi jelenség. Ha ezt az Európai Bizottság birtokolja, úgy az EU tartalmilag, a lényeget, a hatalmi viszonyokat tekintve nagyon fontos lépést tesz az állammá válás felé. Ez a felismerés az intenzitással függ össze, hiszen az államot, akárcsak valamely vegyületet, reakcióban, harcban mérhetjük meg igazán, „szuverén pedig az, aki a kivételes állapotról dönt”.
Ha azt is Brüsszel mondaná meg, hogy mikor van ez a vészhelyzeti, kivételes állapot, az már pontosan ez a szuverén minőséget adó döntési jogosultság. Ez pedig itt ér fenyegetően össze az EU-s szervek súlyos demokráciadeficitjével vagy szuverenitáshiányával.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
