Pálinkás Zsolt úgy véli, hogy piactorzító hatásuk miatt az egyes élelmiszerekre bevezetett hatósági árak hosszú távon nem fenntarthatók.
Portfolio-nak adott interjúban Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az inflációra tekintve egyáltalán nem optimista, szerinte egyes szektoroknak készülniük kell a recesszióra. A Tesco is érzékeli a lefelé vásárlást, azok a vásárlók, akik korábban egy prémium terméket preferálták, most belekóstolnak egy más kategóriába, az olcsóbb változatokba is.
A vezérigazgató így nyilatkozott az extraprofit-adóval kapcsolatban: „A szektor mutatói alapján szerintünk nem beszélhetünk extraprofitról. Globálisan a kiskereskedelem profitja átlagban 2-5 százalék körül van a forgalomhoz mérten. Valóban óriási bevétel látható a kiskereskedelemnél, amelyben nagy embertömeg dolgozik, de azt nem szabad elfelejteni, hogy ki kell fizetnünk a megvásárolt árut (ez körülbelül a bevétel 70%-a), az áfát és az adókat, hűteni és fűteni kell az épületeket, finanszírozni kell a logisztikát.”
„Tavaly kb. 5 milliárd forint volt az eredményünk, csak az idén fizetendő extraprofitadó kb. 21 milliárd, ezenfelül az árstoppal eddig közel 7 milliárd forintot adtunk át eddig a családoknak” – tette hozzá.
Pálinkás Zsolt úgy véli, hogy a jelenlegi inflációs folyamat végét nem látni még, azonban nem optimista: „Készülni kell a recesszióra is, bizonyos szektorok nagyon kemény időszak elé néznek, főleg azok, amelyek nem létszükségleti termékeket állítanak elő vagy szolgáltatnak.”
Végezetül pedig az áruházlánc vezetője elmesélte, két környező ország áraival hasonlította össze 15 alapvető terméket (pl. paradicsomot, olajat, csirkemellet, cukrot), amelyek megvásárlása Ausztriában 3-4-szeresébe, Szlovákiában pedig 2-2,5-szeresébe kerül a hazai Tesco áruházak áraihoz képest.
Ebből is kiderül, hogy a magyar élelmiszer az inflációs környezetben is jól tartja magát.”
„A komáromi üzletbe Szlovákiából a vásárlók taxival érkeznek, mivel ez még mindig olcsóbb, mintha otthon intéznék a bevásárlást.” – jegyezte meg.
Nyitókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
A 2021-es tapasztalatok birtokában a kormány szerdán dönt arról, újra beavatkozik-e az árképzésbe a magyar fogyasztók érdekében. Elemzés született arról, mi lehet a döntés következménye.
Sencsen városa is fölkerül a magyar gazdaság térképére. Szijjártó Péter komoly bejelentést tett.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
