A terézvárosi házomlásnak még mindig nincs meg a felelőse, a kivitelező szerint ő nem hibás

Egy hónappal ezelőtt történt a terézvárosi házomlás, de még most sem lehet tudni, ki a felelős azért, hogy a Jókai utcai épületen folyó emeletráépítés során lezuhant a párkány, amelynek következtében egy fiatal nő súlyos sérüléseket szenvedett, és sok gépkocsiban, egyéb tárgyakban hatalmas károk keletkeztek. A hatóságok óvatosan fogalmaznak, illetve a még folyó vizsgálatokra hivatkoznak

A lakók várják már, hogy befejeződjön a felújítás

A BRFK szóvivője, Csécsi Soma a Mandinerrel azt közölte, hogy immár 42 tanút hallgattak meg, de gyanúsított továbbra sincs, építész-statikus szakértő vizsgálja a történteket. Az ügyben illetékes fővárosi kormányhivatal arról tájékoztatta lapunkat, hogy az épületomlást követően – építésfelügyeleti hatáskörében eljárva – helyszíni szemlét tartott, és a veszélyelhárítási munkák kivételével az építési tevékenység végzését azonnali hatállyal leállította, az omlás következtében veszélyeztetett erkélyek használatát pedig megtiltotta. Emellett a munkavédelmi hatóság a falomlás miatt bekövetkezett veszélyhelyzet elhárítására a további munkavégzést és a közlekedést felfüggesztette a technológia és az építési terület soron kívüli ellenőrzésének elvégzéséig, illetve addig, amíg megszűnik a további épületelemek leesésének a veszélye.

Azóta a munkavédelmi hatóság – amely egyébként is vizsgálódik az ügyben – több alkalommal folytatott helyszíni ellenőrzést az építkezésen, a baleset előtt történt tűzesetet pedig a tűzvédelmi hatóság vizsgálja.

A közös képviselő, Bujtás Irén nem hajlandó nyilatkozni, újra csak annyit mondott a Mandinernek, hogy a társasháznak nincs köze az egész ügyhöz. A lakók sem bőbeszédűbbek, már várják, hogy véget érjen az emeletráépítéssel járó kálvária, mert egy ilyen felújítás még akkor is nagyon zavarja az ott élőket – állandó a zaj, minden koszos, poros –, ha nem történik katasztrófa.

Szerettünk volna beszélni a beruházó Hotelnet Kft. vezetőjével is, de nem akart nyilatkozni. A tetőtérnek jelenleg ez a cég a tulajdonosa. Korábban ez az ingatlan az önkormányzaté volt, a kétezres években adta el az akkori MSZP-SZDSZ-vezetés egy másik cégnek nagyon nyomott árért, emiatt nyomozás is indult, de nem lett belőle vádemelés.

A kivitelező szerint nem ő volt a hibás

Újra megkerestük a kivitelezőt, a Pillér-Lakás kft.-t, de az ígéretük ellenére sem adtak tájékoztatást arról, hogyan látják ők a történteket. A baleset után pár nappal azonban megszólaltak, és tagadták, hogy ők lennének a hibásak, a statikusuk nem pályakezdő – érveltek. A cég ügyvezetője akkor azt nyilatkozta a Borsnak, hogy a munkálatok a bontással kezdődtek, de az újjáépítés már 60-70 százalékos volt. Az Attika-falat azért kellett lebontani – állította –, mert a II. világháborúban az épület találatot kapott, és mintegy tíz díszítő elem is megsérült. Akkor ezeket nem renoválták, most pedig a Műemlékvédelmi Hivatal kötelezte a céget arra, hogy az eredeti állapotot állítsák helyre. S arra gyanakodnak, hogy a háború utáni munkálatok nem voltak szakmailag megfelelőek.

A Mandinernek nyilatkozó építész szerint valóban meg kell várni a vizsgálatok végét ahhoz, hogy mindenki számára megnyugtató szakmai véleményt lehessen mondani (éppen ezért nem vállalja a nevét). Azt azonban teljesen abszurdnak tartja, hogy a kivitelező szerint nem követtek el hibákat és a második világháború utáni elhibázott renoválással takaróznak. Kijelentette, hogy minden ilyen jellegű munka állapotfelméréssel kezdődik, így

s ennek tudatában kellett megtervezni, illetve végezni a felújítást. Vagy a tervezésnél nem vettek figyelembe valami fontos szempontot, vagy a kivitelezés során tértek el a tervtől – állítja. Persze a néhány héttel korábbi tűz is okozhatta a problémát – jelentette ki –, de ez sem menti fel őket, hiszen tudták, hogy ez megtörtént, fel kellett mérniük a károkat, és hogy ez okozott-e valamilyen problémát, ami miatt módosítaniuk kell a terveken, munkafolyamatokon – mondta.

„Egyszerű” magyarázat arról, mi történt

Nem tudjuk még, ki miért felelős, de hogy mi történt, miért omlott le a fal, azt Terézváros főépítésze a következő példával magyarázta el a Mandinernek. Matus István elmondta, egy merész, de időtálló, jól kitalált, építőmesteri tudással megépített XIX. századvégi szerkezetet (főpárkány, mellvéd és attikafal) az átépítés közben úgy gyengítettek le, hogy annak súlypontja kívülre került és az egész fal leborult.

Egy gyerekjátékkal illusztrálta a helyzetet, amikor valaki kockával épít egyre magasabb falat. De ha nem pontosan egymás fölé illeszti az elemeket, amikor néhány kijjebb kerül valamelyik oldalra, akkor a fal arra az oldalra dől, amerre az elemek többségének súlya (tömege) kimozdította; ezt a fizikában úgy írják le, hogy a fal súlypontja oldalra került, ezért dőlt ki. A játékban már kihívást jelent, amikor egy kockasort a többinél tudatosan kijjebb helyezünk, ilyen a valós életben az erkély vagy párkány. Ha túltoljuk, a saját súlypontja a falon kívülre kerül, akkor lefordul. Ha leterheljük, akkor a helyén marad, feltéve, hogy a leterhelés összességében ellensúlyozza, visszahozza a súlypontot a falon belülre. Ha a leterhelés mellett a fal még mindig külpontos, de elég nehéz ahhoz, hogy a falat habarcs nélkül is összetartsa – vagyis az egész együttdolgozó elem súlypontja kívül, de alacsonyan van –, akkor

A habarcs a fal együtt dolgozását hatékonyan segíti. A hírek szerint a leomlott fal Jókai utca 3-mal szomszédos részét egy háborús sérülés után a többi résznél gyengébb állapotban építették vissza, és éppen ezen, a párkány utolsó szakaszán dolgoztak, amikor megindult az omlás – magyarázta Matus.

A biztonságot a vas – húzásra – nagy teherbírását kihasználó bekötővasakkal lehet fokozni. A Jókai utcai ház esetén a mellvédfalba már építéskor, falazás közben egy szegecselt laposvashálót építettek be, amit a tető ácsszerkezetéhez, a fedélszékhez bekötöttek, ez biztosította a falat a hirtelen kidőlés ellen. Ám ezeket a kötéseket most, a fedélszék elbontásakor elvágták, és nem kötötték le újra a közben elkészült vasbeton födémhez, amely egyébként megfelelő vasalással sarokmerevvé alakítható, és jól méretezve, megépítve elég hosszan biztonságos tud maradni a vastagságához képest.

S nem lehet megfeledkezni az időmúlásról sem. Az anyagok fáradása, gyengülése, sérülései, a kijavítottnak látszó, de ideiglenesen, rossz anyagokkal befoltozott háborús sérülés plusz kockázatot jelentenek – állítja a főépítész.

(Nyitókép: A VI. kerület Aradi és a Jókai utca kereszteződésében található ötszintes épület 2022. június 28-án, amelynek homlokzati fal és tetőszerkezeti elemei az előző nap az utcára és parkoló autókra dőltek.MTI/Balogh Zoltán)