Navracsics: Ősszel megállapodás születhet a helyreállítási pénzekről

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége volt Navracsics Tibor. A területfejlesztési minisztert először a tárcavezetői felkérésről kérdezték.

Ősszel jöhet a megállapodás

Elmondta: sok kétsége volt, a feladat lehetetlensége kapcsán, valamint kevés idő áll rendelkezésre egy nem kedvező politikai légkörben, a saját személye alkalmassága miatt is voltak kételyek, összességében mégis úgy gondolta, hogyha megszólíttatott, akkor meg kell próbálnia.

Navracsics, akihez az uniós pénzek felhasználása is tartozik, kijelentette, hogy az úgynevezett gyermekvédelmi törvénynek semmi köze nincsen a befagyasztott forrásokhoz. Egy tárgyalópartnere volt, aki szóba hozta a gyermekvédelmi törvényt, a többieknél nem merült fel. Amikor rákérdezett, azt a választ kapta: a kettőnek nincs köze egymáshoz, erről Orbán Viktort és Varga Juditot is tájékoztatta.

„A helyreállítási pénzekről idén kell megállapodni, különben az összeg 70 százalékát elveszti Magyarország” – mondta a miniszter. Szerinte ősszel meg tud állapodni Magyarország az Unióval, a kormány pedig több ponton, például a közbeszerzési szabályok módosításával is hajlandó hozzájárulni a megegyezéshez.

Leviszik 15 százalékra

„Brüsszelben azt mondják, hogy a jogállamisági mechanizmus és a helyreállítási alap pénzei között nincsen összefüggés” – folytatta a miniszter. Hozzátette: bár ha hivatalosan nem is létezik ez az összefüggés, az tudható, hogy a kettő között értelmezési eljárás van.

Navracsics elmondta: egy éve folynak a tárgyalások. A tárgyalássorozat során technikai szinten a Bizottság és a kormány között levélváltásokkal, dokumentumcserékkel próbálnak tisztázni fogalmakat, próbálják azonosítani azokat a problémákat, amelyek megoldást igényelnek, vagy a tisztázás révén az Európai Bizottság eláll valamilyen észrevételtől, vagy a kormány módosít jogszabályt. Konkrét példaként említette a modellváltó egyetemek kérdését. Ezzel kapcsolatban a problémát az okozta szerinte, hogy elterjedt az a vélemény,

A hazánkkal kapcsolatos egyik leggyakoribb kifogás az egyszemélyes közbeszerzési eljárások európai uniós átlagnál gyakoribb volta. Az EU-ban 15 százalék az egyszereplős közbeszerzési eljárások átlaga, nálunk ez EU-s pénzekből megvalósult eljárásoknál ez 16 százalék, a nemzeti forrásból 36 százalék. Vállalták, hogy a következő pár évben a nemzeti forrásból megvalósult egyszereplős közbeszerzési eljárások átlagát is leviszik 15 százalékra – zárta a miniszter.

Nyitókép:MTI/Illyés Tibor