Kommunista időket idéz Weber gázelosztós javaslata – energiajogász a Mandinernek

„Maga az elképzelés elképesztő, de sajnos várható volt. Ez az ötlet ott lapult már a fiókban, a kérdés csak az volt, hogy ki vezeti fel, hiszen a kommunista konfiskálós reflexeket idézi a nemzeti gáztározók kisöprése” – fogalmazott lapunknak Tóth Máté energiajogász annak kapcsán, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke felvetette: igazságosan kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, a részleteket egy rendkívüli Eu-csúcson szeretné kidolgoztatni.

Az ötlet lényege röviden az, hogy akinek miután Putyin korlátozza a földgázszállítást Európába, emiatt pedig nehéz télre számíthatunk, kötelező érvényű mechanizmusokat kellene kidolgozni a tározókban lévő földgáz szolidáris felhasználásáról, hogy ne mindenki „csak magával törődjön”.

Vagyis akinek van földgáza, attól el kell venni, hogy legyen annak is, akinek épp nincs.

Weber nehéz télre számít

A Der Tagesspiegel című német lap vasárnapi számában közölt interjúban Weber kiemelte: „nehéz télre kell számítanunk”, mert Putyin várhatóan tovább korlátozza vagy akár teljesen leállítja a földgázszállítást. Ezért be kell vezetni a „kötelező érvényű energiaszolidaritást”, a tározókban lévő földgáz „szolidáris” felhasználását, hogy „ne mindenki csak magával törődjön”. Hozzátette, elfogadhatatlan lenne, hogy a „szerencsés” tagországok feltöltött tározókkal, mások pedig energiahiánnyal sújtva vágnának neki az őszi-téli időszaknak. Cikkünk megjelenésekor az Európai Tanács naptárában még nem szerepelt rendkívüli uniós csúcs, ám nem biztos, hogy ez így is marad.

A szakértő szerint, bár ez egyelőre még csak egy felvetés, mégis komoly szándékot testesít meg és csatornáz is be, úgyhogy

Tóth Máté úgy látja, az Energiaunió szabályozási koncepciója kereteibe illesztve, az Európai Tanács és a Parlament rendelete formájában születne meg az újraelosztási jogszabály, hogy az közvetlen hatállyal rendelkezzen. „Így nemhogy a tagállami implementációra nem kell várni, de a tagállam saját, nemzeti jogszabályaival szemben, akár azok kárára is alkalmazandó lenne. Ezt persze meg fogják előzni a komoly diplomáciai csaták a Tanácsban – a Parlamentben sajnos kevésbé – de látva a rendes döntéshozatali eljárás (együttdöntés) mind gyakoribb torzítására, ezen belül is a tanácsi döntéshozatal egyhangúságának kikerülésére irányuló brüsszeli tendenciákat, ma már erősen kérdéses, hogy mit lehet megakadályozni jogi eszközökkel, vagyis hogy van-e még fék Brüsszel vonatán.”

Emlékezetes az olajembargós kompromisszum felülírása

Az energiajogász szerint emlékezetes és tanulságos továbbá az is, hogy az olajembargó kompromisszumos elfogadtatása után is egyből elkezdte Brüsszel a részletszabályokkal torzítani, aláásni és megkerülni a megszületett kompromisszumos döntést. Mindezek veszélyesen csökkentik a brüsszeli döntéshozatalba vetett bizalmat olyan időkben és olyan döntéseknél, mint a mostaniak, miközben

– húzta alá Tóth Máté.

Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözli  Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét az Európai Parlament strasbourgi ülésén 2020. január 14-én (MTI/EPA/Patrick Seeger)