Háborús infláció vagy gazdasági háború – milyen Magyarország helyzete a válságban?

Szalai Piroska írása

Péntek reggel mindenki a KSH által kiadott júniusi inflációval foglalkozott. Tudjuk, hogy az ezredforduló előtt volt legutóbb ekkora, tudjuk azt is, hogy őszig még további növekedést prognosztizál az MNB.

Érdemes megjegyezni, hogy még ez a megnövekedett inflációs adatunk is az uniós országok középmezőnyében helyezkedik el.

Az euroövezeti átlag csupán azért alacsonyabb nálunk, mert az ukrajnai háborútól távolabb levő országok adatai kompenzálják a háború közelében fekvő országokét. 

A hatósági árszabályozás nélkül nem csak a benzin ára, hanem az infláció is nagyobb lenne

Az Eurostat július 1-én kiadta az euroövezeti országok júniusi becsült fogyasztói árindexét. A múlt hónapban Hollandián és Németországon kívül mindenhol nagyobb volt az áremelkedés, mint májusban. Észtországban 1,9, Litvániában 2 és Lettországban 2,2 százalékponttal növekedett egy hónap alatt az amúgy is hatalmas infláció.

Emlékszünk, hogy Szlovéniában június 21-től megszűnt az üzemanyagok ársapkája, aminek következtében 2,1 százalékponttal emelkedett náluk a június havi infláció. Mára már több, mint 80 forintnak megfelelő mértékben nőtt a benzin literenkénti ára, ezért júliusra is további inflációnövekedés várható náluk. 

Korábban elemzők úgy becsülték, hogy hazánkban is legalább 5 százalékponttal magasabb lenne az infláció, ha az ársapkákat nem vezette volna be a kormány. Úgy vélem, az árszabályozás már ennél nagyobb mértékben is mérsékli az áremelkedést.

Júniusban végig 390-405 Ft között volt az euro-forint árfolyam. A reálgazdaságunk kitűnően teljesített, az első negyedéves GDP 8,2%-kal nőtt, az ipari termelés 9,4%-kal, a kiskereskedelmi üzletek forgalma 11,1% emelkedett májusban, a munkanélküliség 3,5% volt, a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája csaknem 80%. Az elemzők minden korábbi várakozását túlteljesítjük eddig a forint leértékelődése ellenére. 

Az átlagbér emelkedésének köszönhetőn valószínűleg a reálbér sem csökken

Az első félév átlagos fogyasztói áremelkedése 9,4%, a keresetek pedig ennél jóval nagyobb mértékben emelkedtek. Ugyan még csak áprilisig ismerjük az első négy hónap adatait, de a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 19,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 20,1%-kal nőtt az előző évhez képest. A bruttó kereset mediánértéke 14,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 15,2%-kal nőtt az előző évhez képest. Várhatóan nem fog a keresetnövekedés féléves szinten sem sokkal csökkenni, tehát a reálkereset féléves emelkedése becslésem szerint minden bizonnyal megközelíti az 5%-ot.

Ez azt jelenti, hogy az első félévben az infláció ellenére a családok jövedelme emelkedett hazánkban.

A kormány célul tűzte ki, hogy a háborút ne a családok fizessék meg, azaz a kedvezményekkel együttes jövedelmek emelkedését ne vigye el az infláció. Ez a 2006-2010 közti időben nem így volt. 2010-re hatalmas mértékben emelkedett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával sújtott családok aránya, a gyermeket nevelők 35,3%-a érintett volt, ami a negyedik legrosszabb érték volt akkor.

2020-ra ez megfeleződött, 17,6%-ra mérséklődött, annak ellenére, hogy ez már a járvány időszakában volt. A baloldal minden szakértőjét hadrendbe állította a héten. Megszólalt volt pénzügyminiszter épp úgy, mint több egyetemi tanár is. Szerintük „nem a háború, hanem Orbán miatt van ekkora infláció Magyarországon”, s az euro árfolyama is az ő bűne.

Igen, abban igazuk van, hogy a kormány intézkedései miatt van az, hogy a magyar infláció a fele az észtnek 

s nem kell reálkereset csökkenést elszenvedni a magyar munkavállalóknak, családoknak.

A szerző munkaerőpiaci szakértő

Nyitókép: MTI/Balázs Attila