Wladár arról beszélt, valójában „nem is értem, hogy kerültünk ide”. Ugyanakkor a transzgender sportolók kapcsán valós veszélyről van szó, s látja, hogy egyre többen kezdenek foglalkozni a témával. Meglátása szerint egyenesen a fair play-t törölné el, ha olyan szabályozás születne, ami alapján a transzgender versenyzők is a hagyományos versenyszámokban indulhatnának, megölve ezzel a női sportokat. Megjegyezte, a NOB sem áll a talpára, amikor a szakmai szervezetekre bízza a döntést. Egyenlő pályán egyenlő esélyekkel kellene indulnia minden versenyzőnek.
Csisztu ehhez hozzáfűzte, vívmányok sorozata van veszélyben. Felidézte, hogy minden idők egyik legjobb vizes világbajnokságát tartották nemrég Budapesten, s közben kongresszust tartott a FINA. Megszületett a döntés a transzgender sportolók korlátozásáról, ám maradt egy kiskapu. Idézte a Mandinernek adott interjút is, melyben Egerszegi Krisztina kimondta: visszalépne, ha transzgender versenyzővel szemben kellene kiállnia. Csisztu szerint ez a helyes döntés. Kitért arra is,
fontos a szülők jogosultságának megerősítése a gyermekeik sorsáról.
Wladár azt a kérdést tette fel: hol a sportszakma? Hol vannak a nővédők? Magyarországon, hál' istennek, vannak törvények, amik korlátozzák az ilyen nemváltó beavatkozásokat a kiskorúaknál, de ez nem mindenütt van így. Visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el. Szerencsére a magyar úszószövetségnek van még némi befolyása. Legyen külön transzgender futam, nem szabályozgatni kéne – húzta alá.