Kritika Brüsszelből: a szlovák hatóságok nem eléggé vagy csak későn ítélik el az erőszakra, gyűlöletre uszító politikai beszédeket

Az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága egy brüsszeli, az Európa Tanács alá tartozó intézmény. A 18 főből álló testület feladata, hogy a tagállamok által körülbelül ötévente leadott kisebbségvédelmi jelentéseket ellenőrizze és véleményezze.

Szokatlan uniós mondatok

A covid miatt a tagok 2021 szeptemberében tudtak ellátogatni Szlovákiába a még 2018-ban leadott aktuális jelentés ellenőrzése céljából – derül ki a ma7.sk beszámolójából. Ottjártukkor a bizottság tagjai a szlovákiai magyar civil szervezetek képviselőivel is egyeztettek. A tapasztalatokat összegző jelentés 2022. június 15-én látott napvilágot, és eddig nem látott meglepő mondatokat is tartalmaz.

A bizottság nagyra értékeli, hogy Szlovákia az elmúlt években növelte a kisebbségi kultúrák és média támogatását, ugyanakkor kifogásolták azt, hogy a szlovák hatóságok

A jelentés 119. pontjában a bizottság hangot ad gyanújának, a független szakértők szerint a szlovák hatóságok még mindig alkalmazhatják az 1945-ös, elsősorban a magyar és német kisebbségeket célzó vagyonelkobzási rendeletet. Ez a hírhedt Benes-dekrétumok közé tartozik, a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették a világháború után, és amelyekre hivatkozva még most is vesznek el földeket magyaroktól.

A szlovákok szerint mindent „a második világháború eredményeinek viszonylatában kell szemlélni”

Visszatérve a Bizottság vs Szlovákia csörtére: a szlovákok megalapozatlannak tartják a felvetést, mint jelezték: a Csehszlovákia és Magyarország közötti vagyonjogi és pénzügyi problémákat az 1949-től érvényes csorbatói egyezménnyel rendezték.

„Mind az elnöki rendeleteket, mind a magyar lakosság kitelepítését történelmi összefüggéseiben és a második világháború eredményeinek viszonylatában kell szemlélni. A második világháborúhoz hasonlóan ezek az intézkedések is számos egyéni sérelmet és tragédiát eredményeztek. Ezek azonban törvényes és legitim intézkedések voltak” – ez az álláspontjuk.

a vagyonelkobzásról szóló rendeletnek a jelenlegi etnikumközi kapcsolatokra gyakorolt lehetséges negatív hatásairól.

Nyitókép: MTI/EPA/Peter Hudec