Kövér László a háborúról: Vannak, akik szítják a tüzet

Túlságosan is összetorlódtak a kihívások: a migráció, majd a Covid – aztán bekövetkezett, amit soha nem hittünk volna, Európa közepén újra itt van egy valóságos, fegyveres háború.

– jelentette ki Kövér László házelnök a Rákóczi Szövetség által szervezett Rákóczi Szabadegyetem pénteki napján Sátoraljaújhelyen. A fideszes politikussal Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztő-lapigazgatója, az MCC igazgatója beszélgetett.

A házelnök rámutatott: akadnak háborús uszítók, akik szítják a tüzet, a „Soros-féle ördögfattya és politikusok között egyaránt”. Mindig van ugyanis, aki hasznot lát az ilyen helyzetekben. „A veszély most közvetlen, miközben az európai vezetés – ha egyáltalán ezt vezetésnek lehet nevezni – soha nem volt még ilyen gyatra. Ráadásul az sem világos, hogy az a csetlés-botlás, az az önsorsrontó politizálás, amit az EU folytat, pusztán a tehetségtelenségből fakad, vagy ezen vezetők egy része megvásárolt, esetleg kiképzett politikus” – fogalmazott.

Felidézte: végre valahára rendbe tettük a dolgainkat itt, Magyarországon, s nemcsak a Gyurcsány által örökül hagyott válságot sikerült meghaladni, hanem újra tudtuk kezdeni az építkezést. Sőt, rég nem volt ilyen gyarapodás, megkezdtük a felzárkózást az unió átlaga felé, pár éven belül nettó befizetők lehetnénk. „Aztán egyszer csak kinéztünk az ablakon, és láttuk, összedől körülöttünk a világ. Így most a Fidesz-KDNP-kormányzások közül a legnehezebb ciklus kezdődik. Újabb és újabb meglepetés jön, újabban épp olajválság, amit most még nem is érzékel a magyar nép” – részletezte.

Az EU jövőjével kapcsolatban azt mondta: „Fogalmam sincs, hogyan fog ebből bármi is kikerekedni. Nekünk az a dolgunk, hogy a magunk kertjét körbekerítsük, majd azt megvédve próbáljunk időt nyerni. Aki ugyanis időt nyer, életet nyer. Csak az a probléma, hogy minél tovább megyünk a rossz irányba az erdőben, annál több idő lesz majd a kijutás. Nő a kataklizma esélye.”

Az Európai Unió jelenlegi formájában halálra van ítélve

Visszatekintve már világos – folytatta Kövér –, mit keres az „ever closer union” kifejezés az alapszerződésekben. Volt, aki már az első pillanatban az európai egyesült államok koncepciójában gondolkodott. „Mára pedig eljutottunk oda, hogy nem tudjuk, ki tolja a repülőt. A bürokrácia érdeke önmagában is az, hogy irányítson, ez minden birodalomban szükségszerűen így alakul. Ezzel szemben védtelenné kezd válni a nemzetállamok közössége, sőt, rajtunk kívül alig fedezik fel ezt a problémát.

Kövér szerint Brüsszel egyetlen válságot sem volt képes jól kezelni. A demográfiai krízis megoldására például a migrációt erőltetik, ami totális félreértés. De nem volt sikeres a Covid-krízis esetében sem: a kutya nem kérdezte meg az illetékes biztostól, hogyan került 4 milliárd forintnyi pénz a családi számlájára a vakcinabeszerzések közepette. „Szeretnénk egy jobb Uniót, de az a jelenlegi formájában halálra van ítélve” – húzta alá.

Úgy folytatta, Európa nem érzékeli, hogy az ellenség a kapun belül van. Ezért most túl kell élni, készülni kell a jövőre, a Kárpát-medencei magyarságnak jó állapotban kell lennie. A politikus egyébként jórészt hangsúlyozta a régiós együttműködés fontosságát, kiemelve, hogy nemzeti érdekeink érvényesítése miatt össze kell kapaszkodnunk a szomszédos országokkal.

A pódiumbeszélgetésen szóba került a rendszerváltozás is, Kövér szerint tele voltak illúziókkal. „Huszonkilenc éves voltam a Fidesz magalakulásakor, rá két évre volt az első szabad választás, amin világszenzációként bekerültünk az Országgyűlésbe. Próbáltunk az új helyzetbe beilleszkedni, nem is sikertelenül.”

Elmondása szerint a parlamenti munka során feszegették a stílusbeli határokat, de „méltóságukban soha nem aláztuk volna meg politikai ellenfeleinket” – utalt a mai esetekre az Országházban. A taxisblokádot a parlamentarizmussal szembeni utcai merényletnek nevezte, mondván, hiába követett el hibát az MDF-kormány, demokráciában a harcainkat a parlamentben kell megvívni, az SZDSZ, illetve az MSZP azonban ezt nem így látta.

Gerő-féle kommunisták és Gyurcsány-féle balliberálisok

„Ma a liberalizmus az egyetlen üdvözítő ideológia, ám a mai verziónak nincs sok köze az 1993-ban érvényes irányzathoz. Például a Liberális Internacionálé akkori vezetőjét ma kizárná az Európai Néppárt.

Kitért arra is, semmi alól nem akarja felmenteni Horn Gyulát, ám ő még a bolsik olyan generációját képviselte, ami ha nemzeti érdekről nem is, államérdekről még legalább hallott. Azért akartak hatalmat, hogy a maguk hasznára és az ország működőképességéért munkálkodjanak. Az akkori kommunista vezetők vélhetően nem hittek komolyan abban, amit nyilvánosan hirdettek, a mai utódaik ezzel szemben egy „globalista világelit részének tekintik magukat, mások forgatókönyvét akarják végrehajtani ott, ahová a sors kivetette őket”. Például Magyarországon. „A Gerő-féle kommunisták és a Gyurcsány-féle balliberálisok ilyen értelemben egy kategóriába tartoznak az én megítélésem szerint” – hangsúlyozta.

Kövér szerint a közösségi média előretörése is a demokrácia felszámolása irányába hat a közéletben. Valójában már senkit nem érdekel az, ami a parlamentben történik. Pedig az lenne az agóra, ahol a demokratikus viták zajlanak, melyek alapján a választópolgárok döntést hoznak. Ezzel szemben véleménybuborékok és gettók jöttek létre, mindenkit csak a saját véleménye érdekli. Kvázi példaként említette, iszonyatos veszélyei vannak annak, ha a Jakab Péter által fémjelzett stílus szintjére csökken az Országgyűlés színvonala. Van, aki ebben érdekelt, ez nem egy spontán dolog, „nem csak a hazai ellenzék felelőtlenségének a következménye. Egyesek szerint le kell amortizálni minden tekintélyt a világban, ami minden közösség felfüggesztési pontja. Egy közösség széthullik, ha nincs vezetője.

Mindebből szerinte az következik, hogy a közösségi média olyan eszköz, ami ab ovo gonosz, kérdés, meg tudjuk-e szelídíteni vagy ki tudjuk-e védeni. „Sajnos kevés esélyt látok erre, az idő nem nekünk dolgozik.”

A kárpátaljai magyarság miatt támogatjuk Ukrajna tagjelölti státusát

A kérdésre, mit szól ahhoz, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszt kapott, azt mondta: amikor az EU valami jót csinál, azt is rosszul csinálja. „Értem, hogy Kijevet erkölcsileg meg kell támogatni. De azt hogyan gondolták, hogy eközben egyes országokat hosszú évekig hiába hitegetnek. Ukrajna nincs egy szinten például Grúziával. Brüsszel szembeköpte az egész Nyugat-Balkánt, az unió így morálisan elveszíti a maradék hitelét is. (…) Mi azért támogatjuk Ukrajna tagjelölti státusát, mert a követelmények sorában szerepel a nemzetiségek, így a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása.” Csakhogy szerinte nagyobb annak az esélye, hogy mire ezeket a feltételeket teljesítik, nem lesz már Európai Unió.

– mondta a vármegyék és a főispán elnevezés visszaállításáról. Alighanem Lázár János ellentétes véleménye kapcsán megjegyezte, addig egységes a Fidesz, amíg a közös döntésnek mindenki aláveti magát, miközben véleménye mindenkinek lehet különböző. Ha ez megváltozik, arra valamilyen megoldást kell találni, fejtegette.

Gyurcsány Ferencet Isten éltesse jó egészségben az ellenzék vezetőjeként, ciklusokon át – tért ki az ellenzék állapotára a kormánypárti politikus, aki szerint a DK-n kívüli pártok pszeudopártok, valójában nem is léteznek. Úgy véli, stratégiai tévedése volt a Jobbiknak, hogy a néppártosodás alatt a balra tolódást értették, posztnyilasokból bolsevisták lettek.

„Az MSZP végelgyengülésben fog kimúlni, sokáig tartott az agónia. A Momentumot eredendő bűn terheli, egy nagy nemzeti álom idegen zsoldban való megpuccsolása szárad a lelkükön.” Pedig szerinte az ország érdekét az szolgálná, ha lenne normális ellenzéke. Abban azonban egyet kellene érteni, hogy nem akarjuk felszámolni a szuverenitásunkat. Különben nincs miről beszélni.

Nyitóképen Kövér László, az Országgyűlés elnöke előadást tart  „A válságok évtizede, Magyarország és a nagyvilág” címmel a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi táborában. Mellette Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) igazgatója. Fotó: MTI/Vajda János