A teljes olajembargóba tönkrement volna az ország – Cser-Palkovics András a Mandinernek

A kormány bejelentette, az önkormányzatokat kivonják a rezsicsökkentésre jogosultak köréből. Több kritikát is megfogalmazott a döntéssel szemben. Mi a fő problémája? 

Először is tegyük világossá: az elmúlt hónapokban óriási segítséget nyújtott az állam azzal, hogy az önkormányzatok tekintetében is kiterjesztette a rezsicsökkentés által védett árat, és segített ezeket a közszolgáltatásokat fenntartani. Eddig háromféle közszolgáltatás volt érintett ebből a szempontból. Egyrészt a július elsejével kivont terület, amibe a közvilágitás is tartozik. Volt egy második csoport, ahol az állam egy külön támogatási struktúrán keresztül nyújt évek óta segítséget az önkormányzati cégeknek olyan közszolgáltatások vonatkozásokban, mint például a távhő és a hulladékszállítás. Itt semmilyen változás nincs, ami komoly segítséget jelent. Illetve volt egy harmadik kör, ahol eddig sem beszélhettünk rezsicsökkentett árról, vagy egyéb támogatásról. Ilyen a vízi közművek kérdése. A kiesés az első csomagnál áll elő, azon belül a legnagyobb tétel a közvilágítás, ami nyilván nagyon jelentős költség- és kiadásnövekedést fog eredményezni az önkormányzatoknál. A mi esetünkben

Hogyan tudja az önkormányzat megoldani a helyzetet? Tárgyalnak erről a kormánnyal?

Én azt a kérést fogalmazom meg, hogy a közvilágítás vonatkozásában valamilyen kiegészítő támogatást, vagy egyfajta átmeneti időt kaphassunk. A települések egy része nem, vagy csak nagyon nehezen tudja kigazdálkodni ezt a változást. Szerencsés lenne itt egy átmeneti kedvezőbb árakat biztosító időszak. Ez nem csak a településvezetőknek, hanem leginkább a településen élők számára fontos, hiszen a közszolgáltatásokon belül a közvilágítás egy kiemelten fontos terület.

különösen a gazdaság területén, illetve az energiaárak vonatkozásában. Tehát nekünk is meg kell hoznunk a saját áldozatainkat a közösség érdekében, mint ahogy megteszi ezt az állam is. Nyilvánvalóan meg kell néznünk, hogy a bevételeink tudnak-e növekedni. Ennek egy részét a még mindig egyértelműen tetten érhető gazdasági növekedésből származó adóbevétel-növekedés fogja tudni biztosítani. Viszont azt is fontos leszögezni, hogy ez nem lesz elegendő, mindenképpen hozzá kell nyúlni minden önkormányzatnak a tervezett költségvetésen belüli kiadási oldalához. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy talán a kialakult helyzet is ösztökél mindenkit arra, hogy beruházásokkal és fejlesztésekkel lépjen az energiamegtakarítás érdekében. 

A 2023-as költségvetésben a kormány a helyi önkormányzatok támogatásáról szóló fejezetben 968 milliárd forintot tervezett be, ez jelentős növekedést jelent az előző évi összeghez képest. Ez nem tekinthető egyfajta kompenzációnak?

Az mindig örvendetes, ha nő az önkormányzatok támogatása a költségvetésben. Nyilván prioritás, hogy a rezsicsökkentést a családoknál fent lehessen tartani, ezt az óriási energiaár-robbanást nem lehet rájuk engedni. Ebben abszolút támogatjuk a kormányt. Azt is látjuk azonban, hogy nem csak a költségvetésen belüli önkormányzati támogatás nő meg, hanem az úgynevezett szoliraritási hozzájárulás mértéke is. Ezzel párhuzamosan azonban

Visszatérve a költségvetés fenntarthatóságára: ha az egész gazdaság növekszik, bővülnek az adóbevételeink, és ebből tudjuk a kiadási oldalt finanszírozni. Viszont mindenképp szükség lesz még egyeztetésekre ezekben a kérdésekben. Én mindig az egyeztetés fontosságára hívom föl a figyelmet, ugyanis ha megértjük egymás szempontjait, akkor könnyebben lehet az együttműködést is kialakítani. Ehhez azonban nem csak az állam kell, kellenek a polgármester kollegák is.

Korábban már bírálta Parragh László az önkormányzatok által kivetett iparűzési adó eltörlésére vonatkozó ötletét, amit a kamarai elnök a minap ismét felvetett. Mit gondol erről?

Ebben a helyzetben ez teljesen elképzelhetetlen, hiszen az előbb említett önkormányzati költségnövekedés jelentős részét is a bevételeinkből tudjuk finanszírozni. A legfontosabb bevételi forrásunk pedig éppen az iparűzésiadó-bevétel. Most egyáltalán nem lehet beszélni arról, hogy ez bármilyen szinten, vagy arányban kivezetésre kerüljön a finanszírozási rendszerből, éppen ellenzekőleg: kifejezetten erősíteni kell a települések ebből származó bevételeit, hiszen ezzel lehet az állami költségvetést is tehermentesíteni úgy, hogy közben az önkormányzatok működése is stabil és biztonságos marad. Van az önkormányzatoknak is elég kihívása, amit meg kell oldani, ezekhez pedig forrásokra van szükség. A helyhatóságok olyan alapvető szolgáltatásokat biztosítanak – legyen az bölcsőde, óvoda, szociális intézmények, helyi közszolgáltatások –, amelyek nélkül nemcsak egy város, hanem a gazdaság egésze sem tudna működni. 

Hogyan alakult az iparűzésiadó-bevétel az elmúlt években az Önök esetében?

Talán érdemes kicsit távolabbról indulni. 2010-től kezdve egészen 2018-19-ig folyamatosan növekedett,  sőt, gyakorlatilag megduplázódott az iparűzésiadó-bevétel. Miután a mértéke nem nőtt, ez csak úgy történhetett meg, hogy ennyire jelentős volt az állam gazdaságpolitikájának, a vállalkozásoknak, valamint az ott dolgozó embereknek köszönhetően a gazdaság teljesítménye. Így jutottunk el a járványhelyzetig, amikor volt egy visszaesés, 2021-ben viszont már megint növekedés volt tapasztalható, tavaly nagyjából elértük a 2019-es szintet.

Joggal, hiszen a gazdaság jól teljesít.

A járványhelyzet alatt eszközölt „elvonások” miatt az önkormányzatok kompenzációja megtörtént. A baloldal szerint azonban az ellenzéki települések kimaradtak belőle. Mi a véleménye erről a kritikáról?

Kezdjük ott, hogy az iparűzési adókieséssel, illetve a kkv-szektor számára nyújtott adókedvezménnyel kapcsolatban átlátható és világos kompenzációs rendszert dolgozott ki a kormányzat, a 25.000 fő alatti településeknek pedig automatikusan teljes kompenzáció jár. A többi települést három kategóriába sorolták, s teljes vagy részleges kompenzációt kaptak, vagy egyáltalán nem tarthattak erre igényt, magas adóerejük függvényében. Ez utóbbi körbe nem csak ellenzéki, hanem kormánypárti vezetésű városok is benne vannak: Székesfehérvár és Győr sem kapott működési kompenzációt, miközben teljes vagy részleges kompenzációt kaptak ellenzéki vezetésű települések is. Nyilván nekünk ez az összeg hiányzik, ki kellett gazdálkodnunk, amiért cserébe csak azt kérem, hogy az amúgy is nehéz pályát ne nehezítsük tovább, hanem adjunk lehetőséget arra, hogy az önkormányzatok a saját bevételeikkel maguk gazdálkodhassanak. A valódi problémát és kihívást a szolidaritási hozzájárulás mértéke okozza. 

Nemrég úgy fogalmazott, hogy az Oroszországból érkező olaj embargója Magyarország számára „gazdasági atombombát” jelentene. A kormánynak sikerült elhárítani ezt a veszélyt. Megfelelő kompromisszum született? 

Szükséges kompromisszum született. A kormány azt az utat járta, ami a magyar emberek, a vállalkozások és a gazdaság érdeke azzal, hogy megvédte azt az álláspontot, miszerint a teljes energiaembargó Magyarországra nem terjedhet ki. Olyan szintű a függőségünk, hogy energia tekintetében ez a szankciórendszer Magyarországnak, a magyar embereknek sokkal többet ártott volna, mint más európai országoknak.

Miközben természetes, hogy elítéljük az orosz agressziót, egyértelműen és mindenkinek a világban a békére kellene törekednie, ez lenne valójában a megoldás. Ez mindenkinek az érdeke Ukrajnában, Európában, és a világban is egyaránt.

Az Európai Unió a kormány szerint politikai okokból blokkolja a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Mit gondol, hogyan befolyásolná az önkormányzatokat, ha nem érkeznének meg ezek a pénzek?

Az előbb említett nehézségek már a covid idején is jelentős kiadásnövekedést okoztak, amit most csak tetéz az energiaárrobbanás és az infláció. Alapvetően a fejlesztésekről tudjuk átcsoportosítani a kiadási oldalra a forrásokat. Ez mit jelent? Azt, hogy beruházások maradhatnak el.  Ahhoz, hogy ezek végül mégis megvalósulhassanak, és a gazdaságot növekedési pályán tudjuk tartani, szükség lenne ezekre a fejlesztési forrásokra. Amikor az Európai Unió forrásokat tart vissza Magyarországtól, akkor a nemzet egészétől, és azon belül a településektől, önkormányzatoktól, éppen a szegedi, a budapesti, és a fehérvári emberektől vonja el ezeket a támogatásokat. Mindeközben a teljes fehérvári gazdaság nyitott az európai közösség iránt, tehát a haszon lényegében az európai közösségbe áramlik a fehérvári emberek jóvoltából. Ez Brüsszel részéről nem korrekt Fehérvár, és az itt élő emberek vonatkozásában sem.

Lehet tudni, hogy Ön baloldali városvezetőkkel is jó kapcsolatot ápol. A szombathelyi polgármesterrel például együtt néztek meccset. Volt ilyenekből már a Fideszen belül konfliktusa?

Soha ilyenből konfliktusom nem volt, és az emberek döntő része is fontosnak tartja ezeket a gesztusokat. Ha a sportnál maradunk, az teljesen normália, hogy ha a saját városának a csapatát elkíséri a polgármester egy másik városba, és a mérkőzésen ott van egy kolléga, akkor beszélgetünk egymással, adott esetben viccelődünk, majd gratulálunk a győztesnek.

Akkor, amikor egy választás során egyértelmű döntést hoznak a magyar emberek.

Nyitókép: Földházi Árpád