„Van még egy ellenzéki képviselő!” – hallatszott a kiáltás, majd hamarjában több lövés dördült az ülésteremben. 110 éve, 1912. június 7-én követtek el merényletet Tisza István ellen.
Napok óta forrongott az ország háza. Többször is megesett, hogy a hangoskodó, autódudákkal tülkölő ellenzékieket csendőrökkel vezettették ki a teremből. Az dühítette fel az ellenzéki képviselőket, hogy az Országgyűlés vita nélkül elfogadta a véderőtörvényt, amely Magyarország erőteljes fegyverkezésével járt, s amiért Tisza Istvánt okolták.
Aztán ki is tiltották a hangoskodókat, akik 1912. június 7-én megjelentek az épületben, a karhatalmisták viszont kivitték őket az utcára. Így érkeztünk délelőtt 11 óra 5 perchez, amikor Tisza István házelnök lépett a pulpitusra.
Gróf Tisza István (balra) és a merénylő, Kovács Gyula. Fotó: Wikipedia
„Az ülést megnyitom” – mondta, majd hozzátette: „Tisztelt Ház! A mai ülésen ismét sajnálatos események történetek…” Eddig jutott. Ebben a pillanatban ugyanis több lövés dördült a teremben.
Néhány perccel korábban, már ott lapult a pisztoly egy bizonyos Kovács Gyula, gyomai képviselő zsebében. A 38 éves férfi szintén a kitiltottak között volt, s a családja később elmondta, napok óta látszott, hogy képtelen feldolgozni az eseményeket. Aztán az újságírók páholyán átmászva megközelítette a parlamenti pulpitust,
Egyik lövés sem talált, a következő pillanatban pedig Kovács Gyula a halántékához emelte a fegyverét és meghúzta a ravaszt. A pár másodperces jelenetsor sokkolta az embereket, majd a következő pillanatban többen a merénylőre vetették magukat.
Az eszméletlen, vérző férfit ütlegelni kezdték, hiába feküdt élettelen testtel, volt, aki a fejét ütötte. Aztán a jobb érzésűek mentőért kiáltottak, s hamarosan elvitték a lövöldöző férfit. Tisza Istvánt megdöbbentette az eset, az újságíróknak elmondta, az első pillanatban azt sem tudta, honnan lőnek, de aztán meglátta Kovácsot. Ami mai fejjel talán nehezebben érthető, a gyilkossági kísérlet ellenére az ülés hamarosan folytatódott, Tisza pedig a következőkkel emelkedett szólásra: „Tisztelt Ház! Az előbbi incidenst tekintsük egy szerencsétlen, őrült ember rémtettének és részvéttel eltelve saját katasztrófája iránt, folytassuk a tanácskozást.”
Az újságok napokon át a címlapon hozták a merénylet híreit. Fotó: Arcanum/Friss Újság
Ekkor még mindenki úgy tudta, hogy a merénylő halálán van, menthetetlen. Később sikeres operációt hajtottak végre rajta és eltávolították a fejéből a golyót. Utóbb rögzítették azt is, hogy csaknem nyolc méterről tüzelt a merénylő. Volt olyan golyó, amely az elemvénybe fúródott, de nem ütötte át és kiderül az is, hogy Kovács képviselő összesen négy lövést adott le, ám mindenki öt durranást hallott.
és a kormánypárti oldalról érkezett.
Kovács Gyula aztán felépült, bíróság elé állították, de „mélyebb öntudatzavar” miatt végül felmentették. A merénylő később 1942-ben Amerikába emigrált és 1963-ban, 89 éves korában ott is hunyt el. Tisza István története ismert. Több merényletet is elkövettek ellene. Volt, hogy egy, az I. világháború alatt kiábrándult katona lőtt rá, a golyó azonban itt sem talált, majd 1918. október 16-án egy antimilitarista akart végezni vele, ám a pisztolya a lövés pillanatában csütörtököt mondott. Nem sokkal később, 1918. október 31-én, az őszi rózsás forradalom idején aztán katonák lőtték agyon az otthonában. Itt már nem volt esélye Tiszának. Nem úgy 1912-ben, amikor Kovács Gyula remegő kézzel felemelte a fegyverét az ülésteremben…
Az országos terrorellenes ügyészség nem nyomoz az ügyben, mert a férfi elmondása szerint egyedül radikalizálódott, az interneten keresztül.
Erika Kirk az is elárulta, miért nem nézi meg a férje meggyilkolásáról készült videót.
Súlyos vádakkal állt elő az orosz Külső Hírszerző Szolgálat.
A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre
„A Tisza Párt helyesen jár el, hogy kivár az egyéni választókerületekben induló képviselőjelöltek bemutatásával” – jelentették ki közösségi oldalukon.
Az utasok elmondták, hogy a történteket sokan eleinte csupán halloweeni tréfának hitték.
Megalázó módon, azonnali hatályú felmondással távolították el az általa alapított és huszonhárom esztendeig üzemeltetett Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának éléről Jarábik Gabriellát. Veczán Zoltán írása.
Hazánk mentesül az orosz kőolajra és földgázra vonatkozó szankciók alól, sikerült megvédeni a rezsicsökkentést.
