Nem hiszi el, mire használták a köztársasági elnök dolgozóasztalát!
Egy ütős délelőtt a Sándor-palotában.
A köztársasági elnök tíz pontban fejtette ki Magyarország hozzáállását a háborúhoz.
A történelmi zászlók bevonulásával kezdődött meg Novák Katalin hivatalos beiktatási ceremóniája Budapesten a Kossuth téren, majd ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját, és felhangzott a Himnusz. Ezt követően Kövér László az Országgyűlés elnöke ismertette a parlament döntését a köztársasági elnök megválasztásáról, Novák Katalin május 10-én lépett hivatalába.
Ezt követően a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Balázs János és tanítványa, Kádár Viktória, a Zeneakadémia hallgatója játszotta el Liszt Ferenc Rákóczi-indulójának négykezes átiratát.
Novák Katalin ünnepi beszédében kijelentette, hálával a szívében jött ide, köszönti a világ összes magyarját. Köszöni a bizalmat, amiből felelősség fakad, azok iránt, akik megválasztották, de azok iránt is, akik még bizalmatlanok vele szemben, és azt mondta, a személyes magyar világnézetből következnek majd a cselekedetei. A magyaroknak a XXI. században jobb, szebb, békésebb, biztonságosabb, gazdaságosabb életet kell teremteni – fogalmazott.
Majd beszélt a háborúról, a véres valóságról.
Ezt követően tíz pontban fejtette ki Magyarország álláspontját.
– Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását,
– örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítására,
– békét akarunk itt, és a szomszédos országokban is, a békét akarjuk megnyerni,
– ez nem a mi háborúnk, de ellenünk is vívják, követeljük a háborús bűnök kivizsgálását,
– nem vagyunk semlegesek, az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk. Az EU és NATO részeként vállalt kötelezettségeknek eleget teszünk,
– többszörösen megharcolt szuverenitásunkról nem mondunk le,
– támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai közösséghez,
– készek vagyunk áldozatot hozni, nem akadályozzuk szövetségeseink áldozathozatalát, nem egyezünk bele azonban olyanba, ami nagyobb fájdalmat okoz a magyaroknak, mint az orosz agresszornak,
– készséggel vállalunk közvetítő szerepet a felek között,
– ragaszkodunk az Ukrajnában élő magyarok jogainak biztosításához.
Arról is beszélt, hogy Magyarország április 3-án egyértelmű és elvitathatatlan döntést hozott arról, hogy a 12 éve kormányzó politikai közösségre bízza közös ügyeink irányítását a következő négy évben is. A képviselőktől azt kérte, hogy becsüljék meg a nekik adott bizalmat, tiszteljék a demokratikus törvényhozás fennálló alkotmányos kereteit és törekedjenek a nemzetünk javát szolgáló döntések meghozatalára. Úgy fogalmazott, hogy a nemzet egysége nem a parlamenti patkóban kezdődik. De ha mindannyian elfogadjuk, hogy a hatalom a népé, akkor kötelesek vagyunk elfogadni az emberek demokratikus döntésének a következményeit is – jelentette ki.
Azzal folytatta, hogy hétfőn miniszterelnököt választ az országgyűlés, kinevezheti az új kormány tagjait. Azt várja a végrehajtó hatalom irányítóitól, hogy
Azt reméli, hogy a világjárványokra, biztonsági fenyegetésekre és a gazdasági kihívásokra adott megfelelő válaszok mellett jut, marad erő a további építkezésekre is. Feladatom megtalálni azt a mélységet és magasságot – fogalmazott –, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van. Az életünknek azokat a dolgait keresem és mutatom majd meg, amelyek túl vannak a pártpolitika természetes szembenállásán – mondta, és bejelentette, hogy május 17-én Varsóba utazik.
A szuverenitás bölcsője a család – tért át egy másik témára –, a nemzet egysége is a családban kezdődik – jelentette ki. Köztársasági elnökként abban fogom erősíteni a magyarokat – fogalmazott –, ami a személyes meggyőződésemből fakad: a kereszténységben nyugvó értékrendben, az élet továbbadásában, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, a gyengék gyámolításában. Támogassuk a nagy családokat, a főállású szülőket, az örökbefogadókat, és azokat is, akik egyedül gondoskodnak gyermekeikről, dolgozzunk azért, hogy a felelős gyermekvállalásnak ne legye anyagi akadálya – kérte mindenkitől.
Novák Katalin a beszédét egy Ady-idézettel, a Himnusz kezdő sorával és egy imádságrészlettel zárta.
(Fotó: Vermes Tibor/Mandiner)