Gulyás Gergely: A kormány célja az, hogy ne teljen el több karácsony a fegyverek árnyékában
A miniszter szerint a Till Tamás-ügyben egyértelmű helyzetet kell teremteni, az ilyen gyilkosságok soha nem évülhetnek el.
A közgazdász szerint a Mol és az OTP is megadóztatható külön.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette: 2010 után újra szektoriális különadókat vetnek ki egyes ágazatok – bankszektor, távközlés, légitársaságok – extraprofitjára. De mennyi az annyi? Erről kérdezte a Mediworks-Hírcentrum Boros Imre közgazdászt, aki elmondta: a jelenlegi turbulens helyzet, amikor az egészségesnél magasabb az infláció, mindig a nagy tőkestruktúráknak kedvez.
„Ezek fölözik le az inflációs hasznot: a munkajövedelmek kárára, a profitjövedelmek hasznára válhat a helyzet” – mondta a közgazdász, aki két olyan ágazatot említett, ahol a jelenlegi gazdasági környezet komoly profitot eredményez: ezek az energia- és a bankszektor. Boros hozzátette, hogy miközben a hitelek kamatai gyorsan növekednek, a betéti kamatok továbbra is alacsonyak.
Boros Imre emlékeztetett: 2010-ben is már arról beszéltek a balliberális megmondóemberek, hogy az intézkedés hatására „kivonulnak innen a multik”, ám a történet vége nem ez lett, hanem az, hogy
„Ha több a pénz, többet kellene a közösbe is beadni” – fogalmazta meg az intézkedés mögötti elvet közérthetően Boros, aki szerint kivethetnek extraprofitadót azon cégekre is, amelyekben az állam is tulajdonos. Példaként a Molt és az OTP-t hozta fel. „Egyiket sem kell dédelgetni, ez a két magyar multi jelentős forrása lehet a többlet-adóbevételnek”. További ilyen, extrahaszonnal rendelkező szektor a kiskereskedelem, amelynek jelentős része ma is külföldi kézben van – zárta a beszélgetést a szakértő.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László