Az EP egységes európai választássá alakítaná az uniós parlamenti választásokat

Az Európai Parlament képviselői az európai uniós választási szabályok teljes átdolgozását indítványozó jogalkotási jelentést fogadtak el, amelynek célja, hogy egységes európai választássá alakítsa a most 27 eltérő rendszer szerint zajló európai parlamenti választásokat - tájékoztatott kedden a testület sajtóközleményben.

Kötelező földrajzi képviselet

A képviselők által javasolt rendszerben minden választópolgárnak két szavazata lenne: az egyikkel a nemzeti választókerületeken belül választanának képviselőt az Európai Parlamentbe, a másikkal pedig további 28 mandátum sorsáról döntenének egy közös uniós választókerületen belül. Az uniós választókerület listáin kötelező földrajzi képviselet biztosítaná, hogy a kisebb tagállamok se kerülhessenek versenyhátrányba a nagyobb tagállamokkal szemben. A javaslat szerint a páneurópai listákra európai választási formációk, például nemzeti politikai pártok és/vagy országos választói szövetségek koalíciói, illetve európai politikai pártok állíthatnának jelöltet.

ezért szorgalmazzák az úgynevezett cipzárelv alkalmazását – mely szerint a női és férfi jelöltek felváltva követik egymást a listán – vagy a kötelező kvóták bevezetését. Az uniós parlament továbbá azt szeretné elérni, hogy a szavazás minden országban május 9-én legyen, és a választók a csúcsjelölti rendszer keretében, páneurópai listán szavazhassanak az Európai Bizottság elnökére is. A választási folyamat felügyeletéről és az új szabályok betartatásáról egy európai választási hatóság gondoskodna.

A Fidesz EP-delegációja nem tudja támogatni a jelentést

Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében, azt írta, hogy a kedden elfogadott jelentés „ideológiai szándékú követeléseket fogalmaz meg ahelyett, hogy javaslatokat tenne az uniós választási normák kiigazítására”. A magyar képviselő szerint, az „EP nem a szuverenitás hordozója, az EU alapszerződéseinek urai a tagállamok”. „Az EU intézményrendszere sajátos entitás, de nem egy szövetségi állam. A transznacionális lista javaslatának elfogadása a centralizáció irányába tett lépés lenne, amelynek vesztesei a kis és közepes tagállamok lennének, ezért a Fidesz EP-delegációja nem tudja támogatni a jelentést”– hangsúlyozta.

Trócsányi László véleménye szerint nem egy átgondolt javaslatról van szó, hiszen az EP

Hozzátette: „a politikai pártok feletti ideológiai ellenőrzésre is feljogosított Európai Választási Hatóság léte pedig az uniós bürokráciát erősítené, és a demokráciát veszélyeztetné.”  „Üdvözlendő elemek a jelentésben, hogy a szöveg kitér rá, hogy a nemzeti kisebbségek nincsenek megfelelően képviselve az EP-ben; valamint elősegítené a fogyatékkal élők választásokon való részvételével kapcsolatos akadályok leépítését” – jegyezte meg a képviselő.

(MTI)

(Archív fotó: Járókelők az európai parlamenti (EP) választásokat hirdető plakát mellett Brüsszel uniós kormányzati negyedében 2019. május 24-én. Az Európai Unióban május 23. és 26. között kilencedik alkalommal tartanak európai parlamenti választásokat. A 28 tagállam állampolgárai öt évre választják meg az EP-képviselőket.MTI/EPA/Olivier Hoslet)