Friss kutatás: egy egész társadalmi réteg ellenzi Ursula von der Leyen legújabb tervét
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
A parlamentarizmusnak alapja, hogy legyen életképes ellenzék. Interjú.
„Mit vár a most kezdődő parlamenti ciklustól?
Óriási szerencsénk, hogy ilyen erős többséggel nyertük az idei választást, mert Magyarországnak most egy olyan miniszterelnöke lehet, aki mögött az ország túlnyomó többsége áll. A következő időszak egész Európa számára zűrzavaros lesz. Úgy hozták meg ugyanis a háborús szankciókat, hogy senki nem számolta ki előtte, mi lesz a következményük magukra a szankcionáló államokra nézve. Ezért hazánknak sem lesz könnyű a következő négy év. Van azonban egy erős fogódzónk: a gazdaságunk a világ szinte minden pontja irányában nyitott. Sokat szidtak ezért minket, de most szerintem a hasznunkra lehet. Másik erősségünk a magyar mezőgazdaság, aminek révén nekünk nem kell attól tartanunk, mint egyes uniós államoknak, hogy egyik napról a másikra akár kenyérgondokkal is szembesülnünk kell. A mezőgazdaság fontossága most megmutatkozik, és világos, hogy hosszú távon is fejlesztenünk kell ezt az ágazatot. Úgy vélem, hatalmas tévedés azt gondolni, hogy az óriási Oroszországot egyik pillanatról a másikra ki lehet kapcsolni az európai rendszerből. Arra kell törekedni, hogy minél hamarabb befejeződjön a háború, és helyreálljon az a rend, amiben biztonságos kereskedés és gazdasági együttműködés lehetséges.
A közgazdászok közül egyre többet hangsúlyozták az elmúlt évtizedekben, hogy egy modern államban a mezőgazdaság és az ipar felől a szolgáltatások irányába kell elmozdulni, és azokra építeni a gazdaságot. Ön szerint mégsem ez a helyes irány?
A mostani szörnyű háború rávilágított arra, hogy az ön által említett elképzelés alapvetően téves. Meggyőződésem ugyanis, hogy valódi termelési kapacitások nélkül a szolgáltatások sem működnek. Az a társadalom, ami kizárólag a szolgáltatóiparra építene, tulajdonképpen homokra épít. Ha nincs tényleges, valós értéket előállító termelés, ami alatt azt értem, hogy nem csak a GDP-statisztikába foglalható számokat tologatjuk ide-oda, akkor előbb vagy utóbb bajba kerülünk, ami most az európai gazdaság esetében is látszik.
A kormány korábban bejelentette, hogy a következő uniós ciklusban minden eddiginél többet fordítanak a vidékfejlesztésre. Miért döntöttek így?
A vidékfejlesztéssel kapcsolatban kiemelném a 2010-ben elindított, az ellenzék által sokat gúnyolt Nemzeti Együttműködés Rendszere fontosságát. Ennek az egyik fontos pillére a magyar mezőgazdaság. Helyes döntés volt, hogy a jövőben a fejlesztések központi iránya a vidékfejlesztés legyen. Szeretnék rávilágítani, hogy az egyik legfontosabb célunk a népességcsökkenés megállítása, amihez szükség volt a rendkívül sikeres Magyar Falu Program elindítására. Ennek viszont az az alapja, hogy jól működő mezőgazdaságunk legyen. Rendszerben kell gondolkodni, és ma Magyarországon csak a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képes erre.
Gyakran még a jobboldal támogatói is azt mondják, nem jó, ha »túlnyeri magát« a Fidesz, és folyton kétharmaduk van. Ön mit gondol erről az újabb alkotmányozó többség megszerzése fényében?
Azt gondolom, a parlamentarizmusnak alapja, hogy legyen életképes ellenzék, amire azért van szükség, hogy a törvények elfogadásánál valós érveket ütköztető tényleges vita legyen. A kétharmadra elsősorban az Alaptörvény kialakításakor volt nagy szükségünk. Most viszont azért lehetünk hálásak a sorsnak a nagy többségért, mert a nemzetközi helyzetben a közeljövőben olyan anomáliák adódhatnak, amelyek miatt a sarkalatos jogszabályok módosítására is szükség lehet. Úgy vélem, a törvények határozott időre születnek, és a politikai helyzet változásainak megfelelően kell azokat időről időre módosítani. Ehhez a jelenlegi nemzetközi helyzetben nagyon jól jött a kétharmad, de anélkül is tudtunk volna kormányozni.”
Fotó: MTI/Soós Lajos