Terjedelmes cikkben írt a Financial Times a Magyar Bankholding létrehozásának hátteréről, kiemelve, hogy bár egy hasonló, nagy méretű bank valóban hozzájárulhat a magyar gazdaság élénkítéséhez, és a kormány is a lépés stratégiai jelentőségével, a várt hatékonyabb működéssel indokolja három pénzintézet egyesítését, a lapnak csak névtelenül nyilatkozó vezető bankárok szerint a feltehetően a kormánytól sem függetlenül működő új pénzintézet azonban egyben a NER-nek nevezett rendszer „hibrid gazdaságának” kiépítését is meggyorsítaná. A lap hozzátette: Orbán Viktor 2010 óta egy „szinte legyőzhetetlen politikai gépezetet” hozott létre, és választási győzelmeinek bebiztosítását követően most rátért arra, hogy bebiztosítsa, amit bankárok és mások szerint is fő politikai örökségének szán, azaz, hogy bebiztosítsa rendszerének a formális kormányzó hatalomtól független gazdasági és ideológiai egyeduralmát.
A Bankholding egyik tagja, az MKB által korábban Marine Le Pen francia nacionalista elnökjelöltnek nyújtott, több mint 10 millió eurós hitel a Financial Times szerint egyfajta „hűségpróba” volt, és a lap forrásai szerint Orbán Viktor közvetlen utasítására volt szükség ahhoz, hogy végül hitelt nyújtsanak Le Pennek, amitől a bank vezetése, sőt Mészáros Lőrinc is vonakodtak. A Bankholding és más érintettek, köztük Mészáros Lőrinc, nem válaszoltak a Financial Times megkeresésére,
a kormány szóvivője a lapnak adott nyilatkozatában elutasította a feltételezést, hogy a szuperbank Orbán Viktor politikai programját szolgálná,
hozzátéve, hogy a 30,35 százalékos állami tulajdonrész azt biztosítja, hogy a bank napi működésében semmiféle politikai befolyás nem érvényesülhet majd.
(Fotónk illusztráció: Aranytömbök az MNB által őrzött aranytartalékból Budapesten, az MNB logisztika központjában 2021. július 6-án. MTI/Koszticsák Szilárd)