Így újul meg a momentumos Soproni Tamás-féle Terézváros. Terítéken a polgármester egykori szövetségesének különvéleménye.
Soproni Tamás azt mutatja, milyen tiszta kezű politikus. Pedig a valóság az, hogy még a mocsok is rohad mögötte – fogalmazott a Mandiner.hu-nak még a parlamenti választásokat megelőzően Bálint György.
Terézváros baloldali önkormányzati képviselője – aki tavaly decemberben lépett ki az MSZP-ből, azonban továbbra is a szocialisták frakcióját erősíti – minimum gyanúsnak titulálható ügyleteket emlegetett, köztük a Jókai tér komplex felújítása körüli visszásságokat. Szerinte a momentumos polgármester azért váltotta le a Tulajdonosi Bizottság éléről, hogy ne lássa, mi folyik a háttérben.
Soproni nem volt hajlandó érdemben reagálni portálunknak korábbi szövetségesének vádjaira. Mint mondta, „ha képviselő úr olyan szerény lenne, mint a képességei, nem beszélne ilyen butaságokat”.
Bár a hatodik kerületi önkormányzat honlapján sokáig nem voltak elérhetőek a Jókai tér felújítása miatt tavaly októberben felálló alkalmi vizsgálóbizottság által készített dokumentumok, mára a baloldali városvezetésnek sikerült a hiányosságokat pótolnia.
Még az előző, jobboldali vezetésű városvezetés kezdte meg a közterület felújításának előkészületeit. 2018 decemberében indították el a közbeszerzést, az előre kijelölt feladatokra háromszázhét millió forintot biztosítottak volna. Csakhogy évekig nem történt semmi. 2021 áprilisában a Soproni vezette önkormányzat indított el új eljárást, immár hatszázmilliós tervezett büdzsével.
Adódik viszont a kérdés: mi is áll Bálint György február 24-én keltezett különvéleményében, amelyre a momentumos városvezető úgy reagált, hogy miután a politikus háromszori hosszabbítás után sem tudta bizonyítani vádjait, az „ügy” további tárgyalása kizárólag kampánycélokat szolgál?
Bálint György szerint megkárosították Terézvárost. Nem kicsit. Soproniék – beleértve a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt.-t navigáló Bodnár Zoltánt is – úgy módosították a Jókai tér felújítása miatt kiírt közbeszerzés bírálati szempontjait, hogy végül az ötvenmillióval drágább ajánlatot tevő vállalat – a Karácsony Gergely-vezetésű XIV. kerületben korábban taroló VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt. – legyen a befutó. (Eredményhirdetéskor fedezet nemigen állt a projektre; a többletet ekkor még nem hagyta jóvá a VI. kerületi képviselő-testület; az pedig nem derült ki, hogy a többi pályázó ajánlata miért lett érvénytelen.)
Miután az önkormányzat által első és második körben kirendelt szakértő nem talált rendellenességet, szükség volt egy harmadik szakvéleményre is. Egyed Andrea ugyancsak Zuglóból érkezett, vagyis a Karácsonynál taroló cég pályázatáról az egykoron Karácsonynak is dolgozó közbeszerzési tanácsadó mondott véleményt. „Ez önmagában elengedő ahhoz, hogy a vizsgálóbizottságnak legalább meg kellett volna kérdőjeleznie a szakértő független állásfoglalásának lehetőségét és tisztázni ezt” – olvasható a különvéleményben.
Egyed természetesen mindent rendben talált: a vagyonkezelő által lefolytatott közbeszerzési eljárás „közbeszerzési jogi szempontból teljességgel megfelelő”, „sem tartalmi, sem formai hiba nem található az iratanyagokban”, a közbeszerzés lefolytatásakor „gondosan járt el”. Ezzel szemben, a fentiek mellett Bálint György azt írta, a külsős szakértő olyan súlyos hibák felett is elsiklott – amelyek korábban a vizsgálat alapján igazolva lettek –, minthogy Bodnár mint a vagyonkezelő vezérigazgatója elvonta az önkormányzati cég igazgatóságának hatáskörét, s hogy a vállalkozási kontraktust késedelmesen kötötték meg.
Soproni egykori szövetségese különvéleményében azt is megjegyezte, Egyed a munkájára vonatkozó jogszabályi előírásokkal sincs tisztában. Példaként említette, meghallgatásakor arra kérdésre, miszerint „ismeri-e azt a rendelkezést, hogy a közbeszerzés becsült értékebe a tartalékkeretet köteles beszámítani az ajánlatkérő”, a szakértő kijelentette: ilyen jogszabályi rendelkezés ismeretei szerint nincs. „Mint szakmai véleményemben ismertettem, a közbeszerzés tárgyai közül egyedül az építési beruházások esetében alkalmazható tartalékkeret.” Bálint György viszont emlékeztetett a 322/2015. számú kormányrendeletre, melyben többek között a következő szerepel: „Az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani”.
A politikus szerint azért is volt kellemetlen a helyzet, mert az egyik kulcskérdés a tartalékkeret jogi sorsa. Miképpen alakul az összefüggés a becsült érték – a tartalékkeret – a fedezet tekintetében. „Mivel a szakértő az egyik legelemibb jogszabályt sem ismeri, miként várható el tőle, hogy helyesen válaszolja meg ezt a kérdést?! Önmagában – véleményem szerint – ez az egy kérdésre adott válasz is megdönti a szakvélemény érvényét és használhatóságát” – írta.
Mindenesetre a vizsgálat során azért
Bodnár, amellett, hogy beismerte, az igazgatóság előzetes jóváhagyása nélkül döntött az értékelési szempontrendszer módosításáról, a február végi képviselő-testületi ülésen beszámolt arról, a közbeszerzési ügyben illetékes szerv, a Közbeszerzési Hatóság nem talált kifogásolnivalót az eljárásban, annak eredményét egyetlen pályázó sem támadta meg. A vizsgálóbizottság beszámolóját a grémium – Bálint György különvéleménye ellenére – többsége elfogadta, habár a Fidesz-KDNP azon javaslata nem kapott zöld utat, hogy a momentumos polgármester tegyen feljelentést és forduljon az Állami Számvevőszékhez, illetve a KH-hoz.
Képek forrása: Facebook