Az adatok azt mutatják, hogy szavazóinak csak nagyjából fele követte a Jobbikot az összefogásba – állapította meg az intézet.
Nem sikerült a Fidesszel szemben szövetségre lépett ellenzéknek megszólítania a jobbikos szavazókat. Ez rányomta a bélyegét az Egységben Magyarországért szövetség választási teljesítményére. Ám nem kizárólag a Jobbik szavazóit nem tudta mozgósítani az ellenzéki összefogás – ezt állapította meg gyorselemzésében a Horn Gábor vezette Republikon Intézet.
Ahogy írták, a választás egyik legnagyobb meglepetése az ellenzék alacsony mozgósítása volt:
Az egykori szélsőjobboldali párt szavazóinak mozgásának felderítése érdekében hasonlította össze a szavazati arányokat az Intézet abban a húsz egyéni választókerületben, ahol 2018-ban a Jobbik a legjobb egyéni eredményeit érte el. Leszögezték viszont, hogy elemzésük becslés, amely a tendenciákat jelzi.
a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok (DK, Együtt, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) egyéni jelöltjei összesen. A vizsgált kerületekben a Jobbik szavazóinak 53 százaléka valószínűsíthetően az Egységben Magyarországért jelöltjére szavazott, ennél jelentősen kisebb a Mi Hazánkra, valamint a Fideszre szavazók aránya az elemzők szerint.
Az adatok azt mutatják, hogy szavazóinak csak nagyjából fele követte a Jobbikot az összefogásba. Az Egységben Magyarországért szavazóknál mégis szűkebb a Mi Hazánkra, valamint a Fideszre szavazók aránya. A vizsgált egyéni választókerületekben a Jobbik szavazóinak átlagban negyede maradhatott otthon 2022. április 3-án. Az adatok tükrében így arra is lehet következtetni, hogy miközben a jobbikos szavazók teljes körű megszólításának hiánya rányomta a bélyegét az Egységben Magyarországért teljesítményére, nem egyedül a Jobbik szavazóit nem tudta mozgósítani az ellenzéki összefogás a választás során.
Nyitókép:MTI/Czeglédi Zsolt
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
