Niedermüller: Szánalmasnak, unalmasnak és intellektuálisan silánynak tartom a gyurcsányozást

Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

                                                                                       ***

A parlamenti választáson Erzsébet- és Terézvárosban elég nagy fölénnyel, csaknem 14 százalékponttal nyert a DK-s Oláh Lajos, a fővárosban egy kivételével mindenhol győzött az ellenzék, viszont országosan katasztrofálisan szerepeltek. Ezért – gondolom – az egyik szeme sír, a másik nevet.

Igen, örülök a budapesti eredményeknek, annak pedig különösen, hogy a VII. – illetve a hozzá tartozó VI. – kerületben immár harmadszor szerezte meg a mandátumot a politikus társam. Az országos eredmények persze letaglózóak, hatalmas csalódásként éltem meg, hiszen nem erre számítottam.

Sok oka van a vereségnek

Hanem mire?

Arra, hogy nyer az ellenzék, és többséget szerez a parlamentben.

Ön is elképzelhetőnek tartotta – mint néhányan azon a térfélen – az akár kétharmados sikert is?

Ebben ugyan nem reménykedtem – talán kissé reálisabban gondolkodtam, mint néhányan –, ám egy szűk, de biztos többségben igen. Ugyanakkor az meg sem fordult a fejemben, hogy a Fidesz szerez megint kétharmadot.

Már lassan három hét telt el a választás óta, józanabb fejjel lehet értékelni a történteket. Ön mire jutott?

Rendkívül sok oka van a vereségnek. Én ezek közül a legfontosabbnak azt tartom, hogy

olyan politikai, társadalmi, szociális berendezkedést alakított ki, amelynek révén az emberek jelentős része úgy vélhette, a jelenlegi kormány biztosíthatja a számukra a biztonságot, a viszonylagos jólétet. Ezt pedig elsősorban azokkal az intézkedésekkel érték el, amelynek révén a lakosság nem kis hányada jól járt anyagilag, itt többek között az otthonteremtési támogatásra, a fiatalok adómentességére, a családok megsegítésére utalok. Ezért gondolhatták nagyon sokan azt, hogy az a jó, ha minden marad a régiben, az már bevált, viszont az ellenzékkel a bizonytalanság várna rájuk. Ehhez jött még a háború, sajnos sokan elhitték azt a hazug propagandaszöveget, hogy az ellenzék belesodorná az országot a konfliktusba, a Fidesz viszont megvédi őket ettől. 

Az ellenzék kampányszereplését mennyiben tartja fontos oknak?

Nem voltam a kampánycsapat tagja, nem lenne korrekt, ha most, utólag fogalmaznék meg súlyos kritikát velük szemben, de azt felesleges lenne elvitatni, hogy követtek el komoly hibákat. Számos olyan akciójuk, megszólalásuk volt, amely sokakat elriasztott.

Például a háborúval kapcsolatban?

Igen, de egyéb, például szociális ügyekben is. Az a lényeg, hogy a Fidesz kampánystratégiájával, ideológiájával, retorikájával szemben nem tudtunk versenyképes alternatívát kínálni, és az ellenzék képtelen volt elhitetni, hogy nem kell az embereknek tartaniuk a hatalomra kerülésüktől, a változás nem érinti őket hátrányosan, épp ellenkezőleg.

Előbb gondolkodni kellett volna, utána beszélni

Gyurcsány Ferenc már a választás napján, de a néhány nappal későbbi DK-s fórumon is leszedte a keresztvizet Márki-Zay Péterről. Egyetért a pártelnöke bírálatával?

Alapvetően igen. Nem egyedül és nem elsősorban Márki-Zayn múlott ez a gyászos eredmény, de azt tudomásul kell venni, hogy amennyiben valaki élére áll egy feladatnak, egy csapatnak, és kudarcot vall, akkor elsősorban neki kell vállalni a felelősséget. A miniszterelnök-jelölt többször elismerte, hogy meggondolatlanul fogalmazott a kampányban, rossz mondatok hagyták el a száját. Ez egyfelől örvendetes, hiszen kész az önkritikára, ugyanakkor viszont sokra nem mentünk vele, előbb gondolkodnia kellett volna, és csak utána beszélni.

A DK elnöke azt is mondta, Dobrev Klárával nyertek volna. Ön is így látja?

Én nem vagyok híve a mi lett volna, ha... kezdetű mondatoknak, hiszen ezek valóságára sohasem derül fény. Azt viszont bizton állíthatom, hogy lényegesen jobb jelölt lett volna, sokkal eredményesebben szerepeltünk volna, ha ő a miniszterelnök-jelöltünk. Dobrev Klára nagy tudással felvértezett, higgadt politikus, jó szónok, akinek ráadásul kiváló nemzetközi kapcsolatai vannak.

De Dobrev Klára simán elbukta azt az előválasztást, amelyet sokan az ellenzék legnagyobb politikai innovációjának tartottak.

Tény, hogy a miniszterelnök-jelölt esetében és néhány választókerületben nem a legmegfelelőbb, legesélyesebb politikus győzött, hanem az, aki mögött jobban felsorakozott az adott párt. Ezért sok más mellett

Sorban készülnek a kutatások az ellenzéki politikusok felelősségéről, s a legtöbb szerint Gyurcsány Ferenc legalább annyira okolható, mint Márki-Zay Péter. Sőt vannak olyan felmérések, amelyek a DK elnökét még inkább hibásnak tartanák, s – talán nem véletlenül – így gondolja ezt a bukott miniszterelnök-jelölt is. Hogyan vélekedik erről?

Rendkívül szánalmasnak, unalmasnak és intellektuálisan silánynak tartom a gyurcsányozást, akárki él is ezzel a primitív módszerrel. Márki-Zaynak pedig arról a megjegyzéséről különösen lesújtó a véleményem, hogy sokan átszaladnak az utca túloldalára, ha meglátják Gyurcsányt. Abban biztos lehet mindenki, hogy ez a választás egy pillanatig sem rengette meg a párton belül a DK elnökének tekintélyét, különösen annak tükrében, hogy a Demokratikus Koalíció lett az ellenzék legerősebb politikai formációja.

Akkor nem gondolja úgy, hogy Gyurcsánynak és a többi ellenzéki pártelnöknek – a társelnökökkel együtt vannak összesen nyolcan – le kellene mondaniuk ilyen csúfos vereség után?

Azt, hogy mit csinálnak a többi pártban, az nem rám tartozik. Azt viszont tudom, hogy a DK-ban nincs semmi ok a személyi változásra.

A Mi Hazánk nem demokratikus párt

Arról azért alkothat véleményt, hogy szükség van-e ennyi ellenzéki pártra.

Erről a választópolgároknak kell dönteniük, nehezen tudom elképzelni, hogy lesz olyan párt, amely önként félreállna.

De legközelebb csak két év múlva dönthetnek erről az emberek, akkor lesz az európai parlamenti választás, ön szerint tehát addig maradnia kellene ennek a pártstruktúrának. Nem sok a hat, illetve a Mi Hazánkkal együtt hét ellenzéki párt a Parlamentben? Nem örülne például annak, ha az MSZP beolvadna a DK-ba?

Nem látok a jövőbe, hosszabb távon elképzelhető, hogy fuzionál egy-két párt, a Magyar Szocialista Párt beolvadása azonban jelenleg nincs napirenden. Egyébként meg nem az a lényeg, hogy két, három vagy négy demokratikus ellenzéki párt működik-e, mert a Mi Hazánkat nem tartom annak...

Miért nem? Pár éve még a Jobbikot sem tartották demokratikusnak, most meg a legszorosabb szövetségesük.

Az a párt, amely megvonná a választójogot az írástudatlan emberektől és Szibériába száműzné a bűnözők egy részét, az minden, csak nem a demokratikus elveket tiszteletben tartó politikai alakulat. A Jobbik pedig alaposan megváltozott az elmúlt években, szélsőjobboldali, radikális pártból mérsékelt, konzervatív, a demokratikus alapelveket magáénak valló, ezáltal vállalható párt lett. Többek között egyébként éppen ezzel a változással magyarázható, hogy miért pártolt el tőlük több százezer szavazó. De visszatérve az előző gondolatomhoz, tehát

hanem az, hogy ezek képesek lesznek-e olyan jövőbe mutató, progresszív, befogadó, igazságos perspektívát nyújtani, amely elfogadható a választópolgárok többségének, vonzó alternatívát nyújt a Fidesz retrográd, igazságtalan, kirekesztő, a hatalom megszerzésére, megtartására épülő erőpolitikájával szemben.

A választások után rendkívül tanulságos és érdekes, ugyanakkor gyakran szórakoztató elemzések, nyilatkozatok jelentek meg arról, hogyan vált ketté az ország politikai szempontból, és miként döbbentek rá a fővárosiak arra, hogy vidéken nem ufók laknak, hanem ugyanolyan emberek, még ha számos kérdésben másképp is gondolkodnak, mint a budapestiek. Ön „nagykörúton belüli” értelmiségiként miként vélekedik minderről?

Annak ellenére, hogy belvárosi polgármester vagyok, kilátok Budapest határán túlra is. S pontosan tudom, hogy nem vidék–főváros ellentétről vagy törésvonalról beszélhetünk – nagyon káros is ez a szembeállítás –, ennél sokkal árnyaltabb a kép. Hiszen a nagy-, de a kisebb városokban, sőt, a falvak egy részében is sokan szavaztak az ellenzékre, ugyanakkor a fővárosban is meglehetősen nagy számban sokan támogatták a Fideszt: egyes dél-pesti választókerületben a vártnál sokkal szorosabb lett az eredmény, a XVII. kerületben pedig nyert is a kormánypárti politikus. Tény, hogy a tájékozódás, az információhoz való hozzáférés lehetősége is befolyásolja az egyes rétegek prioritását, de elsősorban a társadalmi státusztól, a szocializáció szintjétől függ, hogy az embereknek a biztonságuk, anyagi jólétük megteremtése mellett mennyire fontosak az olyan értékek, mint a jogállamiság, az emberi és szabadságjogok érvényesülése. Akik számára ez utóbbiak lényeges szempontnak számítanak, azok nagyobb számban szavaztak az ellenzékre.

(Nyitókép: Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere beszédet mond az egy éve elhunyt Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas színésznő emléktáblájának avatásán 2022. január 28-án.MTI/Koszticsák Szilárd)