A Freedom House szerint Albánia és Szerbia is demokratikusabb Magyarországnál

Megjelent a Freedom House (FH) legfrissebb demokráciajelentése a posztszovjet térség országairól. Az amerikai központú non-profit civil szervezet már 2019-ben átsorolta Magyarországot a demokráciák közül a hibrid rezsimek sorába, amely értelmezésük szerint azt jelenti, hogy tartanak az adott országban választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, valamint a politikai és polgári szabadságjogok nem minden körülmények között érvényesülnek – számol be a Soroshoz köthető 444.

Az idei jelentésből a lap kiemelte, hogy a XXI. században először történt meg, hogy a legelterjedtebb berendezkedés a hibrid rezsim, nem pedig a klasszikus demokrácia. A szervezet szerint a demokrácia hanyatlása 2004-ben indult meg, azóta pedig négy ország sodródott ebbe a szürke zónába: Magyarország, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia. Ellentétes irányú mozgást tanúsított Moldova, Koszovó és Örményország, amely államok korábban tisztán autoriter rezsimnek számítottak, de a demokratizálódás útjára léptek a Freedom House szerint.

A jelentés szerint a hibrid rezsimek élén olyan demokráciákban megválasztott vezetők állnak, akik a hatalom tényleges monopolizálása érdekében feladták a liberális demokratikus elvek iránti elkötelezettségüket:

„Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke jól példázza ezt a tendenciát. Aktívan dolgozott azon, hogy hasonló gondolkodású kormányokat segítsen hatalomra szerte Közép- és Kelet-Európában. Idén április 3-án engedélyezte a versenyképes választásokat, de a Fidesszel a teljes államapparátust - a civil- és a médiaszektor jelentős részével együtt - az ellenzékkel szembeni harc szolgálatba állította. A szavazás következésképpen nem volt szabad, sem tisztességes. Most, hogy Orbán túlélte a választást, kiélheti illiberális és kleptokratikus hajlamait; ugyanez mondható el Aleksandar Vučić szerb elnökről is, aki szintén elsöprő győzelmet aratott az április 3-i választásokon” – olvasható a 444 fordítása.

Mintakövetés

A Freedom House állítja: Orbán és Vučić egyaránt a 2000-es években Milo Đukanović montenegrói elnök és Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök kormánya által kijelölt utat követi. Szerintük ez abban áll, hogy az említett vezetők felrúgták a liberális normákat a választók megvesztegetésével, az ellenzékiek lehallgatásával, az átláthatóság és az elszámoltathatóság minden mechanizmusainak felszámolásával, amely fékezhette volna a korrupciót és a hatalomgyakorlásukat.

Az FH hat kategória szerint vizsgálódott:

1. a demokratikus kormányzás gyakorlata,
2. a választási rendszer állapota,
3. a civil társadalom helyzete,
4. a független média állapota,
5. az önkormányzatok mozgástere,
6. valamint az igazságszolgáltatás és a bírói munka szabadsága.

A legújabb jelentés szerint Magyarország a médiafüggetlenség területén rontott a mutatóján a korábbiakhoz képest. Ennek következtében a szervezet megállapította, hogy a demokratikus normák Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, illetve Szerbiában is jobban érvényesülnek, mint Magyarországon.

A magyar baloldal is részt vett a jelentés megírásában

A jelentés végén kiemelik, hogy Csáky Zselyke meghatározó szerepet játszott a Nations in Transit 2022 előállításában. Csáky többek között a CEU Demokrácia Intézetének munkatársa.

Emellett kiemelik, hogy a Nations in Transit 2022 jelentés nem jöhetett volna létre a tanácsadók, országszakértők és külső bírálók közreműködése nélkül. Magyarország mellett Végh Zsuzsanna nevét tüntették fel, aki az European Council on Foreign Relations (ECFR) nevű szervezet munkatársa. Az ECFR főbb támogatói között szerepel Soros György alapítványa, az Open Society Foundation is.

Nem az első eset, hogy a Freedom house Magyarországról készült jelentését a hazai baloldal szakértői írják. Egy korábbi jelentés elkészítésében Filippov Gábor baloldali politológus működött közre.

Nyitókép: Screenshot / freedomhouse.org