Konferencia a csehszlovák–magyar lakosságcseréről

A Rubicon Intézet, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara, valamint a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézet konferenciát tart „Hetvenöt éve történt. A csehszlovák–magyar lakosságcsere története és emlékezete” címmel. Az április 12-én, kedden 10 órakor kezdődő esemény helyszíne a Mathias Corvinus Collegium Tas vezér utcai központjának Hunyadi Mátyás-konferenciaterme (Budapest XI. kerület, Tas vezér utca 3., volt Danubius Hotel Flamenco).

A második világháború után Kelet-Közép-Európában a háborús etnikai tisztogatások sora tovább folytatódott – immár a nemzetállamok etnikai homogenizációja jegyében. A győztes nagyhatalmak hozzájárulásával csaknem 11 millió németet űztek el kelet-poroszországi, sziléziai, szudétavidéki, magyarországi és jugoszláviai szülőföldjéről, miközben sok százezren életüket vesztették a menekülés során. A Magyarországgal határos országok, melyek közé Kárpátalja megszerzésével 1945 júniusában a Szovjetunió is felsorakozott, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva szintén mérlegelték a magyar kisebbségek felszámolásának, elüldözésének, elhurcolásának lehetőségét. A kárpátaljai málenkij robot súlyos emberveszteségei, a délvidéki brutális megtorlások, a Maniu-gárdisták erdélyi magyarellenes atrocitásai mellett Csehszlovákia tett meg mindent annak érdekében, hogy a 650 ezres szlovákiai magyar kisebbséget felszámolja. Az első bécsi döntés után visszacsatolt területekre költözött anyaországi magyarok egyoldalú kitelepítése,

az 1947. áprilisi 12-én kezdődött és 1948 végéig tartó lakosságcserétől remélték, hogy az általuk tervezett 180 ezer magyar kitelepítésével sikerül a kompakt magyar területeket felszámolniuk. A csehszlovák kormány, a Szlovák Nemzeti Tanács rendeleteivel és Beneš elnök jogfosztó dekrétumaival kikényszerített lakosságcsere keretében, erős csehszlovák propaganda hatására 95 ezer magyarországi szlovák jelentkezett az áttelepülésre, de végül csak 60 ezren döntöttek szülőföldjük elhagyása mellett.

A konferencia a 75 évvel ezelőtt elkezdődött lakosságcsere történetének és emlékezetének máig lezáratlan kérdéseit vizsgálja. Így például a csehszlovák hatóságok teljes etnikai homogenizációra törekvő magatartásának ellentmondásait, az etnikai viszonyok átalakulását, a magyarországi szlovákok áttelepülési döntésének motívumait vagy a Németországba kitelepített magyarországi németek helyére költöztetett, felvidéki „fehérlaposok” sorsát. Aki szeretne részt venni az eseményen, annak április 8-ig kell ezt jeleznie az [email protected] címen.

(Fotó: A csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében Magyarországra áttelepített felvidéki magyarok egy csoportja Dunacsún községben. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen.MTI Fotó/MAFIRT)