Claude Chollet a Telex-ügyről: álhírekkel befolyásolhatják a választást

2022. április 01. 16:43

A Transzparens által meghívott Választási Médiafigyelő Delegáció vezetője megszólalt a Telex-ügy kapcsán. Négy pontban foglalta össze, hogyan védekezhetünk a választási álhírekkel szemben.

2022. április 01. 16:43
null

Béres Sándor írása

***

Tud-e olyan esetről, amikor Franciaországban vagy Európában egy nagyobb lap szándékos hírhamisítással próbálta befolyásolni a kampányhajrában a választást?
Sajnos igen, több ilyen eset is volt. 1981-ben például Giscard d’Estainget egy újság által kitalált botránnyal tudta legyőzni Mitterrand. Kevesen múlott Mitterrand győzelme, 51/49 arányban nyert. A botrány Giscard kampányát teljes mértékben leamortizálta és ez elegendő volt ahhoz, hogy elveszítse a választást. Az ügy persze hamar feledésbe merült, viszont Mitterrand később 14 évig hatalmon maradt.

De hogy egy frissebb példával is szolgáljak: 2017-ben François Fillon például azért sem tudott bejutni a francia választás második fordulójába, mert elindult egy kampány ellene, miszerint feleségét állami támogatásokon keresztül fizette ki.

Mit gondol, a választópolgárok hogyan védekezhetnek hatékonyan a média politikai manipulációival szemben? Mit tanácsol a magyar olvasóknak?
Tanácsaim nem kifejezetten a magyar választóknak fog szólni, hanem minden európai embernek. Alapvetően négy fontos dologra kell figyelni.

Először is nem szabad a „last minute” híreknek hinni. Ezek gyakran túlzóak, vagy akár hamisak. Igazságtartamukat pedig már nem lehet megvizsgálni a választásig.

Másodszor, a közösségi médián terjengő üzeneteket, állításokat senki sem szabad készpénznek vegye. Ezek gyakran torzítottak. A Facebooknak, Twitternek, TikToknak van egy cenzúrázási gyakorlata. Előfordulhat, hogy olyan hírek, melyek pontosak, bizonyítottak, és kellően alátámasztottak, nem jutnak el az olvasókhoz.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a közösségi média határai nem állnak meg az országhatároknál. 

Harmadik fontos elv: ne nagyon higgyünk az adatújságírásban. Résen kell lenni, nem mindig egyszerű kiszűrni a tényeket és a véleményeket. Ebben segíthetnek az adatok, azonban mindig fontos utánanézni az adatok forrásának. Hiszen ezeket az adatokat is könnyen lehet manipulálni politikai érdekek mentén. Negyedik pont pedig az, hogy próbáljunk meg figyelni a különböző álláspontokra. A valóság nem mindig fekete vagy fehér, lehet világosszürke és sötétszürke is.

A választási kampányban elkövetett hírhamisítások milyen hatással lehetnek hosszú távon a média egészére?
A helyzet az, hogy az álhíreket sokszor szakemberek gyártják a választás tudatos befolyásolásának céljából. Egyik fő eszközük, hogy nem égbekiáltó badarságokat kezdenek el terjeszteni, hanem féligazságokat, részleges álhíreket. Ezek sokszor igaz állításoknak tűnek és egy-egy politikai narratívát képesek megerősíteni. Sok esetben ilyenek a túlzó állítások. Illetve van még egy veszélyesebb fajtája az álhíreknek: a hírek eltitkolása.

Ilyen például az, amikor a 2020-as amerikai választások idején a média egy része nem számolt be Biden ukrajnai ügyeivel kapcsolatban. Ez nem álhír, hanem egy rossz hír eltörlése. Ez is befolyásolhatja a választásokat.

Kapcsolódó

Az interjú apropójául szolgáló Telex-ügy az Erdélyben talált kidobott és megégetett szavazólapokkal kapcsolatos. A portál március 31-én közölte a hírt, ám a cikket a portál már február elsején megírhatta, legalább is a Facebook fejlesztői oldalán található URL alapján. 

Ez később módosult, az anomália kapcsán pedig a Transzparens Újságírásért Alapítvány meg is kereste a Telexet, hogy megtudják, mi állhat az eset mögött. Dull Szabolcs válaszában „technikai hibára” hivatkozott, és úgy fogalmazott, „a cikk a Transtelexen jelent meg csütörtök reggel 8:55-kor, ezt a Telexen is közöltük. A cikk szerkesztőségi rendszerünkbe való átvételekor technikai hiba történt a dátumozással, visszaugrott egy véletlen időpontra, ezt azonnal megjavítottuk”.

Az alapítvány Választási Médiafigyelő Delegációja bejelentette, hogy kivizsgálja a Telex-ügyet, a szakmai vizsgálat során pedig újabb képernyőképre bukkantak rá, melyből kiderül, hogy nem csak az URL-ben jelent meg a februári dátum, hanem az eredeti cikk nyilvános frontendjén is. Ezek mellett a Google keresőmotorjában is a február elsejei dátum szerepel. 

, legalább is a Facebook fejlesztői oldalán található URL alapján.  Ez később módosult, az anomália kapcsán pedig a Transzparens Újságírásért Alapítvány meg is kereste a Telexet, hogy megtudják, mi állhat az eset mögött. és úgy fogalmazott, Az alapítvány Választási Médiafigyelő Delegációja bejelentette, hogy kivizsgálja a Telex-ügyet, a szakmai vizsgálat során pedig , melyből kiderül, hogy nem csak az URL-ben jelent meg a februári dátum, hanem az eredeti cikk nyilvános frontendjén is. Ezek mellett a Google keresőmotorjában is a február elsejei dátum szerepel. 

Nyitókép: Ficsor Márton 

Összesen 39 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gyuri05
2022. április 01. 20:49
Már látom lelki szemeimmel a hírt a nyugati ujságok címlapján április 4-én: Sorozatos, durva és gyalázatos választási csalás gyanus esetek után, egy minimális győzelemmel a Fidesz nyert, mely újabb bizonyítéka, a Orbáni diktatúrának, mely erősen felveti magyarországon a jogállamisági kérdéseket.
csulak
2022. április 01. 18:24
amerikabol kepzik ki oket erre a dezinformalasra! ideje lenne a hazaarulokat jegre tenni!
ujujuj
2022. április 01. 17:08
Én is összefoglalom 4 mondatban, hogy védjük ki az álhíreket: 1. Ne olvass telexet 2. Ne olvass 444-et 3. Ne hallgass a szarkoalícióra. 4. A dobrev házaspárra különösen ne hallgass. Ez egy alapszintű csomag. Szívesen a tanácsot, ingyen volt.
ovander
2022. április 01. 16:58
Na akkor már a külföldiek is látják, hogy az ellenzék választási csaláshoz akar folyamodni!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!