A minapi parlamenti választás figyelemre méltó adata, hogy a 25 megyeszékhely, megyei jogú város közül 22-ben a voksok többségét a kormánypártok nyerték el. Zalaegerszegen szavaztak listájukra a legtöbben.
Az senkit sem lep meg, hogy a kisebb települések világa a legalapvetőbb bázisa volt a történelmi Fidesz-KDNP április 3-i győzelemnek. Nélkülük nem volna két kivétellel (Baranya megye és Csongrád-Csanád megye 1-es számú választókerület) minden vidéki választókerület narancsszínű a térképen. De az is bizonyos – bár kevesebben tudják –, hogy ha a megyeszékhelyeken, illetve megyei jogú városokban általában nem népszerűbb a kormányerő minden más formációnál, akkor nincs bő kétharmada a parlamenti patkóban. De lett, miután
Hazánkban 25 tagja van a megyeszékhelyek, megyei jogú városok „klubjának”, amelybe immár Baja és Esztergom is beletartozik. E negyedszáz város közül csak Pécsett, Dunaújvárosban és Szegeden nem értek el többséget a Fidesz-KDNP-re leadott listás szavazatok.
Nem ismétlődött 2019 ellenzéki előretörése
Ezt a jobboldal szempontjából impozáns eredményt sem várta senki azután, hogy 2019-ben, a helyhatósági választásokon így-úgy, de az ide tartozó városok körülbelül felét elragadták az akkor már közösen induló ellenzéki pártok. Az ellenzék kifejezetten abban reménykedett, hogy az érintett választókerületekben – hiszen ezek a városok választókerületek székhelyei – idén április 3-án sikerül megszerezni az egyéni országgyűlési képviselői mandátumot is. Nem ez lett a tendencia, az esetek túlnyomó többségében
Zala megye 1-es számú, zalaegerszegi székhelyű választókerületében a szavazópolgárok mintegy 60 százalékát a megyeszékhely adja. A körzetben Vigh László fideszes országgyűlési képviselő csaknem 56,8 százalékos eredménnyel nyert, megújítván mandátumát. Fő ellenfele, Csidei Irén (DK) mindössze 30,95 százalékra volt képes.
A kormánypártok iránti rokonszenv tekintetében Zalaegerszeg áll az élen a 25 megyei jogú város, illetve megyeszékhely sorában, itt csaknem 50 százalékos arányban szavaztak a Fidesz-KDNP-re.
„Bebizonyosodott – nyilatkozza a Mandinernek Balaicz Zoltán polgármester, a Fidesz helyi csoportjának elnöke –, hogy az ellenzék országosan rossz következtetést vont le az önkormányzati választásokból.
Az emberek alaposan megfontolták, kire bízzák hazánk irányítását, nemzetünk sorsát.
Látható volt, mennyit fejlődtek az önkormányzati ciklus felére a jobboldali, illetve ellenzéki vezetésű városok. Utóbbiak esetében tapasztalták: az egyes városvezetések nem ritkán belháborúkkal, pozícióharcokkal voltak elfoglalva és egyébként sem mutatott túl sok eredményt.”
Az általános képet ezzel összegzi Balaicz Zoltán: „Láthatjuk, hogy 2022-ben a megyei jogú városok lakosai a kisebb településekhez hasonlóan határozottan jó véleményt mondtak a kormány munkájáról, és kevésbé rokonszenveztek az ellenzék extrém, lakosságidegen terveivel, a rezsicsökkentés eltörlésétől a háborús részvételig. Városaink polgárai a békét és a biztonságot választották.”
Átadott beruházások sokasága
Kérdésünkre, miért Zalaegerszegen kapta a legnagyobb listás arányú szavazatot a Fidesz KDNP, a városvezető (aki tavaly Az Év polgármestere volt) először is felsorolja, hogy csak idén tavasszal mi mindent adtak át helyben. Nos, elkészült 45 milliárdos beruházással a Zala ZONE Járműipari Tesztpálya, száz százalékos állami tulajdonban.
A gyár félig a Rheinmetall, félig a Magyar Állam tulajdona, első körben hazai megrendelésre gyárt majd Lynx harcjárműveket, később külföldi megrendeléseket is teljesít. „A szomszédunkban dúló háború miatt még inkább fontos, hogy megerősítsük a védelmi képességeinket. A beruházás megfelel Magyarország NATO-vállalásainak is” – jegyzi meg Balaicz Zoltán.
A polgármester azt is említi az idei átadások sorában, hogy befejeződött a Göcsej Múzeum felújítása, elkészült egy új uszodakomplexum, szintén átadták Alsóerdei Sport- és Élményparkot.
Hozzáfűzi Balaicz Zoltán: „Ez a választási eredmény tehát visszaigazolása annak az elmúlt években végzett fejlesztési munkánknak is, amit Orbán Viktor miniszterelnök és a Magyar Kormány segítségével végzünk. Palkovics László minisztertől különösen sok támogatást kaptunk. De talán azért is értünk el ilyen kimagaslóan jó eredményt, mert beérett az a pártépítő és pártszervező munkánk, amit Vigh Lászlóval közösen végzünk hosszú ideje. Csaknem ötszázan vettek részt a kampánymunkában és országos összehasonlításban talán nálunk van a legtöbb fiatal segítő. Eközben azt is tapasztaltuk az elmúlt évtizedben, hogy
a választókerületben nagyon meggyengült, szinte felszívódott a baloldali ellenzék.
Mindenesetre az eredmény büszkeséggel tölthet el minket, de még keményebb munkára is sarkall, hiszen közelít a 2024-es európai parlamenti és az újabb önkormányzati választás.”
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Zala ZONE Járműipari Tesztpálya átadóünnepségén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
Ami legjobban tetszik, az az elszánt hevület egy tisztább közélet megteremtésére.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
Új korszak köszöntött be a magyar sportban: a bizonytalanság helyét a racionális gazdálkodás veheti át a jövőben. A kilátásokról Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk.
Havasi Bertalan úgy fogalmazott, a miniszterelnök a választási ígéreteit nem akarja betartani, a felelősséget pedig a korábbi kormányra próbálja hárítani.
