A minapi parlamenti választás figyelemre méltó adata, hogy a 25 megyeszékhely, megyei jogú város közül 22-ben a voksok többségét a kormánypártok nyerték el. Zalaegerszegen szavaztak listájukra a legtöbben.
Az senkit sem lep meg, hogy a kisebb települések világa a legalapvetőbb bázisa volt a történelmi Fidesz-KDNP április 3-i győzelemnek. Nélkülük nem volna két kivétellel (Baranya megye és Csongrád-Csanád megye 1-es számú választókerület) minden vidéki választókerület narancsszínű a térképen. De az is bizonyos – bár kevesebben tudják –, hogy ha a megyeszékhelyeken, illetve megyei jogú városokban általában nem népszerűbb a kormányerő minden más formációnál, akkor nincs bő kétharmada a parlamenti patkóban. De lett, miután
Hazánkban 25 tagja van a megyeszékhelyek, megyei jogú városok „klubjának”, amelybe immár Baja és Esztergom is beletartozik. E negyedszáz város közül csak Pécsett, Dunaújvárosban és Szegeden nem értek el többséget a Fidesz-KDNP-re leadott listás szavazatok.
Nem ismétlődött 2019 ellenzéki előretörése
Ezt a jobboldal szempontjából impozáns eredményt sem várta senki azután, hogy 2019-ben, a helyhatósági választásokon így-úgy, de az ide tartozó városok körülbelül felét elragadták az akkor már közösen induló ellenzéki pártok. Az ellenzék kifejezetten abban reménykedett, hogy az érintett választókerületekben – hiszen ezek a városok választókerületek székhelyei – idén április 3-án sikerül megszerezni az egyéni országgyűlési képviselői mandátumot is. Nem ez lett a tendencia, az esetek túlnyomó többségében
Zala megye 1-es számú, zalaegerszegi székhelyű választókerületében a szavazópolgárok mintegy 60 százalékát a megyeszékhely adja. A körzetben Vigh László fideszes országgyűlési képviselő csaknem 56,8 százalékos eredménnyel nyert, megújítván mandátumát. Fő ellenfele, Csidei Irén (DK) mindössze 30,95 százalékra volt képes.
A kormánypártok iránti rokonszenv tekintetében Zalaegerszeg áll az élen a 25 megyei jogú város, illetve megyeszékhely sorában, itt csaknem 50 százalékos arányban szavaztak a Fidesz-KDNP-re.
„Bebizonyosodott – nyilatkozza a Mandinernek Balaicz Zoltán polgármester, a Fidesz helyi csoportjának elnöke –, hogy az ellenzék országosan rossz következtetést vont le az önkormányzati választásokból.
Az emberek alaposan megfontolták, kire bízzák hazánk irányítását, nemzetünk sorsát.
Látható volt, mennyit fejlődtek az önkormányzati ciklus felére a jobboldali, illetve ellenzéki vezetésű városok. Utóbbiak esetében tapasztalták: az egyes városvezetések nem ritkán belháborúkkal, pozícióharcokkal voltak elfoglalva és egyébként sem mutatott túl sok eredményt.”
Az általános képet ezzel összegzi Balaicz Zoltán: „Láthatjuk, hogy 2022-ben a megyei jogú városok lakosai a kisebb településekhez hasonlóan határozottan jó véleményt mondtak a kormány munkájáról, és kevésbé rokonszenveztek az ellenzék extrém, lakosságidegen terveivel, a rezsicsökkentés eltörlésétől a háborús részvételig. Városaink polgárai a békét és a biztonságot választották.”
Átadott beruházások sokasága
Kérdésünkre, miért Zalaegerszegen kapta a legnagyobb listás arányú szavazatot a Fidesz KDNP, a városvezető (aki tavaly Az Év polgármestere volt) először is felsorolja, hogy csak idén tavasszal mi mindent adtak át helyben. Nos, elkészült 45 milliárdos beruházással a Zala ZONE Járműipari Tesztpálya, száz százalékos állami tulajdonban.
A gyár félig a Rheinmetall, félig a Magyar Állam tulajdona, első körben hazai megrendelésre gyárt majd Lynx harcjárműveket, később külföldi megrendeléseket is teljesít. „A szomszédunkban dúló háború miatt még inkább fontos, hogy megerősítsük a védelmi képességeinket. A beruházás megfelel Magyarország NATO-vállalásainak is” – jegyzi meg Balaicz Zoltán.
A polgármester azt is említi az idei átadások sorában, hogy befejeződött a Göcsej Múzeum felújítása, elkészült egy új uszodakomplexum, szintén átadták Alsóerdei Sport- és Élményparkot.
Hozzáfűzi Balaicz Zoltán: „Ez a választási eredmény tehát visszaigazolása annak az elmúlt években végzett fejlesztési munkánknak is, amit Orbán Viktor miniszterelnök és a Magyar Kormány segítségével végzünk. Palkovics László minisztertől különösen sok támogatást kaptunk. De talán azért is értünk el ilyen kimagaslóan jó eredményt, mert beérett az a pártépítő és pártszervező munkánk, amit Vigh Lászlóval közösen végzünk hosszú ideje. Csaknem ötszázan vettek részt a kampánymunkában és országos összehasonlításban talán nálunk van a legtöbb fiatal segítő. Eközben azt is tapasztaltuk az elmúlt évtizedben, hogy
a választókerületben nagyon meggyengült, szinte felszívódott a baloldali ellenzék.
Mindenesetre az eredmény büszkeséggel tölthet el minket, de még keményebb munkára is sarkall, hiszen közelít a 2024-es európai parlamenti és az újabb önkormányzati választás.”
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Zala ZONE Járműipari Tesztpálya átadóünnepségén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A magyar miniszterelnök a közösségi médián keresztül üzente meg a skandináv ország népének, hogy nyugtalankodik, miután szerinte a gyenge kormányzás és a hagyományos értékek feladása miatt barbárság gyökeresedett meg az országban.
Miközben a svéd miniszterelnök Magyarországot kritizálja, Orbán Viktor rámutatott a legégetőbb problémára: bevándorló-hátterű gyilkos gyerekekre, és arra, hogy a svéd kormányfő tehetetlen.
Tíz évvel a nagy migrációs hullám után született meg a döntés.
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Csökkenteni akarja Magyarország hatását.
Természetesen ilyen terve a magyar kormánynak nincs és nem is volt.
A Tisza-féle SZJA-javaslat a gépésztechnikusok pénztárcáját is komolyan sújtaná.
Egyértelmű sikerként értékelték egy ukrán gazdasági lapban, hogy az elmúlt napok súlyos csapásai után emelkedésnek indult az olaj világpiaci ára. A drágulást márpedig mi is megérezzük majd előbb-utóbb, lehet, hogy az ukránok dróntámadásai miatt egy időre búcsút mondhatunk a 600 forint alatti üzemanyagáraknak
