A nácikkal való kereskedéshez hasonlította az ukrán nagykövet, hogy Magyarország nem akar lemondani az orosz gázszállításokról

Újra aktív a nyilvános megszólalások terén a budapesti ukrán nagykövet – az Index után most a Józsefváros Újságnak adott interjút Ljubov Nepop.

A győzelemig van szükségük a segítségre

A nagykövet a beszélgetésben elmondta: „Oroszország nemcsak háborút folytat országunkkal, hanem céltudatosan öl meg civil lakosokat, pusztít el településeket és infrastruktúrát”.

„Mariupol csodaszép, mintegy félmillió lakosú város volt Ukrajna déli részén, amelyet 90 százalékban lerombolt az orosz katonaság. Az emberek hetek óta pincékben, a romok között tengődnek, sokaknak az élelem és a víz hiánya okozta a halálát” – tette hozzá, elismételve, hogy „a háború egy hónapja alatt mintegy 11-12 millió ukrán volt kénytelen elhagyni az otthonát, és lett belső kényszermigráns Ukrajna többi megyéjében. Több mint 3 millió ember pedig elhagyta Ukrajnát. Egy részük Magyarországra menekült a háború elől”.

Ennek kapcsán Nepop azt is elmondta, hogy meghatja az az összefogás és segíteni akarás,

„A magyarok nagylelkűen fogadják őket, nem ritka, hogy befogadják a menekülteket otthonaikba, fogadják őket, gondoskodnak az ellátásukról, megszervezik az itteni életüket, segítik a továbbutazást, biztosítják a szükséges ruházatot, és mindezeken felül erkölcsi támogatást is nyújtanak. A magyarok adományokat gyűjtenek és továbbítanak Ukrajnába, ami szintén hatalmas segítség” – mondta a nagykövet, aki leszögezte: addig van szükségük segítségre, „ameddig le nem győztük az ellenséget”.

Köszönet az eddigiekért, de ennyi nem elég

Arra a kérdésre, hogy mit várna a magyar kormánytól, Nepop először is kifejezte köszönetét az eddigiekért, de megint gyorsan hozzátette: itt nem lehet megállni. „Kivétel nélkül minden partnerünktől ugyanazt várjuk: Oroszország agressziójának határozott elítélését és a segítségnyújtást annak megállításához” – jelentette ki. „A kéréseink többek között – további szigorú szankciók Oroszország ellen, beleértve az energiahordozókat is. Nagyon nagy szükségünk van a légtérzárra és fegyverekre, valamint további technikai segítségre: ha nem tudnak fegyvert adni, akkor védőfelszerelésekre, sisakokra, golyóálló mellényekre, mindenre, ami megvédheti katonáink életét, s ezzel a civilek életét” – mondta Nepop.

„Nem kérünk katonákat, nem kérjük, hogy harcoljanak helyettünk, ám kérjük, hogy bocsássák a rendelkezésünkre mindazt, ami segít győznünk és ezzel megakadályozni azt, hogy a Kreml beváltsa fenyegetéseit, és tovább menjen immár a NATO-tagországai ellen. Számítunk arra is, hogy további támogatást kapunk az Európai Unióhoz való gyorsított ütemű csatlakozásunkhoz” – fogalmazta meg konkrétabban elvárásait Nepop, majd hozzátette: „önöknél sokkal inkább érdekeltek vagyunk abban, hogy a mi háborúnk ne váljon az önök háborújává is, mert ez azt jelentené, hogy Oroszország elpusztította Ukrajnát”.

Szerinte „a magyar nép támogatni fogja kormánya lépéseit Ukrajna támogatására”, bár a legutóbbi kutatásokból éppen az derül ki, hogy a magyarok többsége nem akarna belekeveredni a konfliktusba.

A nyolcadik kerületi lap külön kérdésére Nepop elmondta: nemrég Iványi Gábornál járt, és a lelke mélyéig meghatotta az a segíteni akarás, empátia és nyitottság, szeretet és emberi melegség, amit ott látott és tapasztalt.

„A magyar emberek mindig is közel álltak a szívemhez. Ilyen helyzetekben mindig azon kapom magam, hogy újra és újra beleszeretek a magyarokba” – mondta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület budapesti székhelyén tett látogatásról a nagykövet, aki szerint természetes és normális dolog, hogy valaki nem akar háborúba keveredni, ám Oroszország esetében ez abszolúte nem jelent garanciát arra, hogy nem fognak belerántani a háborúba.

„Az ukránok sem hitték, hogy Oroszország megtámadhat bennünket. Még 8 év hibrid hadviselés után is igen nehéz volt elképzelni, hogy teljes körű invázió következik. Ugyanígy, most Magyarország sem hiszi, hogy Oroszország képes megtámadni egy NATO-tagországot, még annak ellenére sem, hogy a Kreml erről nyíltan beszél” – érvelt Nepop.

Mit akarnak a magyarok?

„Azt kérdezem, az a jó, ha most fegyvereket adunk az ukrán katonáknak, hogy meg tudják állítani az orosz hadsereget, szigorú szankciókat vezetünk be Oroszország ellen, hogy ne legyen pénze ennek a háborúnak a finanszírozására, vagy pedig az, hogy nem teszünk semmit, csak várunk és reménykedünk, hogy az ukránok megállítják az oroszokat, s azok nem érik el a magyar határt?” – folytatta a nagykövet, akinek

„Meggyőződésem, hogy minden magyar azt mondaná, hogy inkább hajlandó valamivel többet fizetni a gázért, mint a saját vagy a fia, testvére, férje életével, honfitársainak végtelen szenvedésével, az ország romba döntésével fizetni. Az ember legyen őszinte magával, és akkor a döntés egyértelmű lesz” – tette hozzá. „Higgyék el nekem, ez megéri az áldozatot. Higgyenek annak az embernek, aki immár egy hónapja nézi, ahogy országa és népe a 21. században olyan szörnyűséget él át, amire példa Európában csak a második világháború alatt volt. Akkor is voltak, akik igazolni akarták Hitlert, és hajlandók voltak kereskedni a nácikkal. Mindannyian tudjuk, hogy ez mivel végződött. Nem ismételhetjük meg a múlt hibáit” – így zárta az interjút az ukrán nagykövet.

Nyitókép: MTI/Rosta Tibor