Ezúttal Kanada próbálja megmenteni Ukrajnát
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
„Az 1848-as forradalom évfordulója jön, és rezsicsökkentésről beszélnek? Nem szégyellik magukat?”. Nepop Ljubov március 15-ével példálózott, elfeledkezve arról, hogy az ukránok rendszeresen zaklatták és fenyegették a kárpátaljai magyarságot, amikor a közösség a magyar nemzeti ünnepekre kívánt emlékezni.
Sírva üzent a magyaroknak Ukrajna budapesti nagykövete, Nepop Ljubov egy péntek délutánra szervezett konferencián, ahol azt mondta,
A beszélgetésen a 444 és a New York Times is részt vett. A 444 szerint Nepop azt a kérdést is feltette, hogy a rezsicsökkentés fontosabb-e az emberi életnél?
Ismert: a nagykövet által idézett kifejezést Orbán Viktor használta a háború első napjaiban.
A tudósítás szerint a nagykövet sírva beszélt Nepop arról, hogy a Nyugat nagyon elkésett a szankciókkal, pedig a háború előtt kérte az ukrán kormány, hogy büntessék meg Oroszországot, hátha meg lehet előzni a legnagyobb bajt.
„Nagyon sok embernek kellett meghalnia, hogy végre lépjenek. De még mindig lenne mit tenni. Hány embernek kell még meghalnia, hogy lépjenek?Nektek fontosabb a rezsicsökkentés, mint emberek élete?” – kérdezte.
„Az 1848-as forradalom évfordulója jön, és rezsicsökkentésről beszélnek? Nem szégyellik magukat? Nem az emberi élet a fontos? Van joguk március 15-én ünnepelni azoknak, akiknek a szabadságnál a rezsicsökkentés fontosabb? Kérem, idén csak azok menjenek ki az utcára ünneplni, akikben van bátorság kiállni a szabadság mellett!” – bocsátkozott történelmi fejtegetésbe Nepop, aki mintha elfeledkezett volna arról, hogy az ukránok rendszeresen zaklatták és fenyegették a kárpátaljai magyarságot, amikor a közösség a nemzeti ünnepekre kívánt emlékezni.
A nagykövet megköszönte azoknak a magyaroknak a kiállását, akik tüntettek az orosz nagykövetség előtt. Szerinte nagyon fontosak ezek az üzenetek.
Nepop nagykövet ugyanakkor megköszönte a magyar kormánynak és a magyar társadalomnak, hogy milyen sokat segítenek a menekülteknek. Szintén megköszönte, hogy a magyar kormány az EU-s szankciókat és egyéb döntéseket támogatta a nemzetközi szervezetekben, és a Kárpátaljára küldött magyar állami segélyeket is.
Hozzátette, ha fegyvert nem is ad Magyarország, egyéb felszerelésekre nagyon nagy szükség lenne a túléléshez: generátorokra, hálózsákokra például. „Bár jobb a magyaroknak, ha az ukránok harcolnak most azokkal a fegyverekkel, mintha majd nekik kell ezekkel védeni a határaikat” – fogalmazott Nepop. Ezzel szemben, mint arról lapunk is beszámolt, már nemzetközleg is elismerést keltett az a bánásmód, amelyben a magyar kormány a civilekkel karöltve részesítette az Ukrajnából menekülteket – nemzetiségtől függetlenül. Margarítisz Szkínász EB-alelnök például pénteki sajtótájékoztatóján nyilatkozta, hogy „lenyűgöző látni, hogy itt, a határon és a budapesti vasútállomásokon több száz magyar tisztviselő, civil és polgár van jelen”.
Nepop azt is kijelentette: kárpátaljai magyarok is harcolnak is az oroszok ellen, ezért „legyenek részesei a győzelmeknek, ez a magyar nemzet háborúja is az agresszor ellen”. Ezzel szemben a kárpátaljai magyarok jellemzően nem tekintik a saját háborújuknak ezt a konfliktust. Ez nem csak ebből a cikkünkből derül ki, hanem abból is, hogy az ottani magyar lakosság tömegesen jön át Magyarországra.
Végezetül az ukrán nagykövet felszólította a magyarokat, hogy ne vásároljanak orosz termékeket, és bojkottálják az orosz vállalkozásokat.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton