Drámai fordulatra készül Putyin: a fegyverszállító országoknak üzent
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
Huszonhárom Ukrajnából menekült beteget láttak el, két műtétet és két szülést vezettek le a Semmelweis Egyetemen. Az intézmény a menekült orvostanhallgatókat is segíti.
Konopás Noémi és Veczán Zoltán cikke
Több területen is segíti a Semmelweis Egyetem az Ukrajnából menekülőket. „Amellett, hogy oktatunk és kutatunk, alapvető feladatunk a betegellátás. Nem kérdés, hogy ha nagyszámú menekült érkezik Magyarországra, akkor szükség lesz arra, hogy a betegellátásra szorulókat felvegyük az egészségügyi ellátórendszerbe, és el is lássuk őket” – szögezi le Merkely Béla, az intézmény rektora. Mint mondja,
„Egyik császármetszés volt, a másik esetben pedig egy kárpátaljai származású kollégánk segített végigasszisztálni a szülést, neki köszönhetően tudtunk kommunikálni a 40. hétben lévő terhes édesanyával” – teszi hozzá. De volt vakbélgyulladással küzdő Ukrajnából menekült betegük is, mint a rektor kiemeli, „szegény már ötödik napja hordozta magában a gyulladást, mire a klinikánk látókörébe került”.
„Vészhelyzetben és ezek a betegek általában így kerülnek hozzánk, nem az adminisztráció az első, hanem a beteg életének megóvása” – emeli ki Merkely. Hozzáteszi ugyanakkor, még a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) idejéből van egy megállapodás, miszerint a betegellátás ilyen esetekben finanszírozott. Emellett a menekültstátusz miatt is jogosultak az ellátásra – mutat rá. A fő kérdés tehát nem ez, hanem a kellő kapacitás, amit igyekeznek is biztosítani. A menekültek ellátásához pedig huszonnégy órában tolmácsok is rendelkezésre állnak.
A menekültek ellátása mellett az egyetem lehetőséget ad az orvos- és egészségtudományi területen dolgozó oktatóknak, kutatóknak, valamint hallgatóknak munkájuk, illetve tanulmányaik folytatására magyar, angol vagy német nyelven. Már mostanáig is nagy számban érkeztek Ukrajnában tanuló hallgatók a Semmelweis Egyetemre. Ők nem ukrán állampolgárságúak – őket ugyanis nem engedik át a határon, rájuk ott van szükség a betegellátásnál – hanem külföldiek.
de folyamatban van további nemzetközi orvostanhallgatók befogadása is.
Fotó: semmelweis.hu„A fő célunk, hogy ezek a hallgatók folytatni tudják a tanulmányaikat. Nem szabad engedni, hogy ebben a kényes életkorban megszakadjon a továbbtanulás” – szögezi le a rektor. „Nagy egyetem vagyunk, erős nemzetközi képzéssel rendelkezünk, tizenkétezer hallgatónk van, harmincöt százalékuk külföldi. Oroszul ugyan nem tudunk oktatni, de magyarul, angolul és németül igen” – teszi hozzá. Az Ukrajnából menekült diákoknak ezért nem kell fizetniük. „De most nem ez érdekel minket első körben, hanem hogy biztosítani tudjuk a nehéz helyzetbe került orvosoknak a folyamatos képzését – azt gondolom – Közép-Kelet-Európa legnevesebb egyetemén” – húzza alá. A rektor szerint száz főig tudják biztosítani a hallgatók átvételét, a kollégiumokban pedig nyolcvan embert tudnak elszállásolni. Ami a diákok életkori összetételét illeti, vegyes a kép, vannak köztük másodévesek és olyanok is, akiket mindössze pár hónap választott el a diplomától.
A hallgatóktól az egyetem nyilatkozatot kért arról, hogy maradni szeretnének, vagy inkább visszatérnének a hazájukba. „Eddig egyetlen hallgató sem akadt, aki ne fogadta volna el a lehetőséget” – mondja Merkely.
„Nem volt kérdés, hogy elfogadom-e az ajánlatot, mondhatni életmentő ez most számunkra,
hiszen nem tudjuk mikor tér vissza minden a normális kerékvágásba, és mi lesz a tanulmányainkkal” – ezt már a bangladesi Shuvajit Rakshit mondja a Mandinernek, akit a Semmelweis kollégiumában szállásoltak el. Mint kifejti, rengeteg szabadidő szakadt a nyakába, ami elég depresszív helyzetet okoz neki, az pedig, ha úgy kellene visszamennie a hazájába, hogy nem kapta meg a fokozatát, nagyon komoly mentális nyomás lenne. „Nem tudom, itt vagy Ukrajnában, de azt tudom, hogy folytatni akarom és befejezni a tanulmányaim. Különben nagyon sok befektetett időm elveszik” – emeli ki.
A fiatal, szemésznek tanuló rezidens éppen egy éve, tavaly márciusban érkezett Ukrajnába egy hároméves képzésre. Aztán jött a háború. „Nagyon veszélyes és furcsa helyzetbe kerültünk egyszerre. Ungváron voltunk, közel a magyar és a szlovák határhoz.
Ott éppen nem volt bombázás vagy bármi harci cselekmény, de nagyon erős volt a pánikhangulat.
És persze mi is pánikoltunk, mert nem tudtuk, meddig marad ez így” – meséli. Aztán beszéltek a bécsi bangladesi nagykövetséggel, és Pataki Gergely plasztikai sebész segítségével kijuttatták őket Ukrajnából Magyarországra.
„Majd a Semmelweis Egyetem szállást is adott nekünk az ő kollégiumukban. Ezért nagyon hálás vagyok az egyetem vezetőségének, a magyar kormánynak, és persze a mi nagykövetségünknek is” – hangsúlyozza. Mint mondja, a határon nagyon különleges elbánásban részesültek, egyáltalán nem volt hosszadalmas a határátlépésük. Csapról mentek Záhonyba, négy óra körül lépték át a határt, és körülbelül ekkor indult volna egy vonat Budapestre, de Pataki kérésére megvárták őket.
„Nagyon megtisztelő pillanat volt ez számunkra, a vonat több, mint negyedórát várakozott tizenöt hallgató miatt.” Február 26-án érkeztek a Semmelweis Egyetemre, „feszültségmentes és megnyugtató itt lenni”. Mint kifejti, a magyarok nagyon-nagyon kedvesek és vendégszeretők. „Nagyon sajnálnak minket, hogy el kellett hagynunk az országot, ahol tanultunk, még telefonkártyát is kaptunk” – meséli. Eddig még nem nagyon mozdultak ki a szállásról, próbálják kipihenni az elmúlt napokat. Azért persze a Duna-partot már megnézték, de körülbelül ennyi.
Fotó: Shuvajit RakshitA félelem és az aggodalom mellett ott van benne az izgatottság, mint mondja, Merkelytől tudták meg a jó hírt, hogy folytathatják tanulmányaikat. „Ha véget ér Ukrajnában a háború, talán vissza kell mennünk, de talán tanulhatunk itt tovább és befejezhetjük itt a tanulmányainkat, és kaphatunk itteni fokozatot. Most még nem nagyon tudunk semmit, de úgy hallottuk, ha két évig itt tanulunk, akkor az EU törvényei szerint ez lehetséges” – magyarázza. „Nagyon jó lenne, ha az ukrajnai tanulmányaink alatt kapott kreditjeinket áthozhatnánk a Semmelweisre, mert
nem tudhatjuk, hogy mi lesz Ukrajnában, mikor lesz vége a háborúnak,
milyen lesz Ukrajna utána és hogyan fogadna minket. Most mi menekültként vagyunk itt, de szeretnénk valamilyen középtávú engedélyt kapni arra, hogy Magyarországon maradjunk, legálisan” – teszi hozzá. Arra a kérdésünkre, hogyha kapna lehetőséget, hogy a magyar egészségügyön belül kamatoztassa a tudását, elfogadja-e, egyértelmű igennel válaszolt.
A szülei is arra biztatják, éljen a budapesti tanulás lehetőségével. „A családom és én sem aludtunk a háború kitörését követően egészen addig, amíg Magyarországra nem értünk. Most már mind megnyugodtunk kissé. Még egyszer szeretném megköszönni az egyetem vezetőségének és az Önök kormányának, hogy itt lehetünk, és tanulhatunk” – hangsúlyozza.
A Semmelweis Egyetem igyekszik kapcsolatba kerülni a hallgató anyaintézményével. A hallgatók pedig már hétfőtől kezdhetik a szintjüknek megfelelő képzést. Mint Merkely elmondta, a Semmelweis hallgatói örömmel segítik az Ukrajnából érkezett társaikat. Mindezek mellett az intézmény létrehozott egy adományátvételi pontot is a Műszaki Főigazgatóság Központi Raktárában, Budapesten a Liget utcában, ahol várják az adományokat. Továbbá az intézmény tíz ukrán menekült családot is elszállásolt átmenetileg, ők már tovább utaztak.