Ukrajna áramellátásának első embere: Energetikai rendszerünk stabilan működik

Az orosz megszállók katonai agressziója ellenére az ukrán energetikai rendszer stabilan működik – mondta a VG-nek adott interjújában Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo nemzeti energetikai társaság elnök-vezérigazgatója, de folyamatosan negyven javítóbrigád dolgozik a rendszer háborús kárainak elhárításán. Az igazgató elmondta: nyilvánvaló, hogy a megszállók tudatosan semmisítik meg a kritikus infrastruktúrát, beleértve az energetikai rendszereket, hogy minél nagyobb szenvedésnek tegyék ki a békés lakosságot. Sőt –

mondta, Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait. Ez durva megsértése az atomterrorizmus megelőzéséről szóló nemzetközi egyezménynek, és rendkívüli veszélyeket rejt magában egész Európára nézve.

Hangsúlyozta: jelenleg az orosz megszállók ellenőrzik a zaporizzsjai atomerőmű területét, de a működését továbbra is ukrán szakemberek felügyelik. Az atomerőmű hat blokkjából kettő üzemel, az Ukrenergo diszpécserközpontja kapcsolatban áll a személyzettel, ám még elképzelni is nehéz, hogyan tudnak az erőmű szakemberei dolgozni, miközben a megszállók gépfegyvert fognak rájuk. Korábban a megszállók elfoglalták a csernobili atomerőművet, és már tizedik napja nem engedik ki onnan a személyzetet. Ez az erőmű nem termel áramot, ám a területén van az atomhulladék-tároló. Az atomerőművek és az atomhulladék-tárolók olyan objektumok, mondta, amelyek speciális felkészültségű mérnöki személyzetet igényelnek, nem pedig katonaságot, pláne nem megszállókat.

Messzemenő következmények lehetnek

Elmondta: ha Oroszország nem állítja le a fegyveres agressziót, ennek messzemenő következményei lesznek Európa energetikai szektorára. Ukrajnának nincs forrása a zöldenergiára való áttérés ambiciózus tervének megvalósítására. Az ukrajnai villamosenergia-termelés 70 százaléka karbonsemleges, amit az atomerőművek és a megújuló energiaforrások biztosítanak. A megújuló energiaforrások az áramtermelés 10-13 százalékát tették ki a háború kitöréséig, 2032-re pedig 25-27 százalékra kellett volna emelkednie a szénalapú hőtermelésről való teljes lemondással. Csak 2021 folyamán 15 százalékkal nőtt a nap- és a szélerőművek teljesítménye – 1,4 gigawattról  8 gigawattra, míg a vízerőművek 52 százalékkal bővítették a termelésüket. A hőerőművek részesedése 30 százalékkal csökkent az áramtermelésben. Ukrajnához hasonlóan Közép- és Kelet-Európa országai is ambiciózus kötelezettségeket vállaltak energetikai iparuk karbonsemlegesítésére, szakítva a fosszilis alapú hőtermeléssel.

Volodimir Kudrickij hangsúlyozta: az orosz megszállók katonai agressziója ellenére az ukrán energetikai rendszer stabilan működik. A rendszer frekvenciája megfelel az 50 gigahetzes európai normának. Minden atom-, víz- és hőerőmű működik. A háború tizedik napján a zaporizzsjai és a csernobili atomerőműveket tartották ellenőrzésük alatt a megszállók. Az ellenség megkísérelte elfoglalni a vízerőműveket Kijev és Herszon megyékben, ám ezt sikeresen megakadályozták az ukrán fegyveres erők. Az orosz katonaság megpróbálta elfoglalni a dél-ukrajnai atomerőművet is, de az ukrán katonaság ennek is sikeresen útját állta. Kijevben a megszállók a levegőből bombázták azt a hőközpontot, amely fűtést és az áramot biztosít a fővárosiaknak, azonban itt sem tudtak célt érni. Pillanatnyilag a hőközpontok szénellátása biztosítva van: az elraktározott több mint 70 ezer tonna szén több mint elég az évnek ebben a szakában, tekintettel arra is, hogy a hadiállapot miatt kisebb a fogyasztás. Sajnos a déli és az északi országrészben az összecsapások következtében több helyen megsérültek a nagyfeszültségű és az elosztó hálózatok.

Mariupol a humanitárius katasztrófa szélére került, ott a többnapos állandó ellenséges tűz miatt nincs áramszolgáltatás, ráadásul március 5-én a megszállók megsértették a tűzszünetet, aminek következtében a helyhatalmi szerveknek nem sikerült kimenekíteniük a békés lakosságot. A Szumi megyei Ohtirkában a megszállók szándékosan szétlőtték az elosztóközpontot, emiatt megszűnt az áramellátás. Az ellenséges lövegek megsemmisítették az Ukrenergo egyik alközpontját Szumi megyében is. Ennek következtében a régióban ingadozik az áramellátás. Az Ukrenergo közel negyven mozgó javítóbrigáddal dolgozik, amelyek a megyei energiaközpontok dolgozóival együtt igyekeznek fenntartani az energiaellátást, így amint alábbhagy a lövöldözés, azonnal a helyszínekre sietnek.

és agyonlövéssel fenyegetik meg őket. A háború kezdete óta Szumi, Zaporizzsja, Kijev megyékben, valamint Ukrajna keleti felében négy magasfeszültségű vezetéket állítottunk helyre, ezzel több mint egymillió fogyasztónak adtuk vissza az áramszolgáltatást.

Kiderült, hogy az Ukrenergo és az ENTSO-E által hat éve aláírt szerződés alapján az ukrán és az európai energiahálózat szinkronizálásának 2023-ban kellene lezáródnia. Február 24-én – a háború első napjától az ukrán energiahálózat autonóm rendszerben működik, miután levált Oroszország, Belarusz és Európa energiarendszeréről. Az autonóm munkarend az egyik olyan vizsgaüzemmód, amelyben Ukrajnának meg kellett felelnie az ukrán és az európai energiahálózatok összehangolása folyamatában. Az elmúlt években készültek erre a szinkronizálásra, ennek során korszerűsítették hálózataikat, új elosztóközpontokat létesítettek, erősítették a kiberbiztonságot, bevezették az európai IT- és egyéb technikai normákat.

Az igazgató elmondta:

Hozzátette, hogy az Ukrenergo és a magyarországi Mavir egymás régi és megbízható partnerei. Jelenleg más európai szolgáltatókhoz hasonló a szinkronizálás felgyorsításán dolgoznak. A jövőben szorosan együtt fognak működni a magyar kollégákkal a villamosenergia-piacok konszolidálása és országaink közötti kapacitásnövelés érdekében.

Kép forrása: Világgazdaság