Nincs elmozdulás a közvélemény-kutatók felmérései szerint a pártok támogatottságában kevesebb, mint egy héttel a választások előtt. Az adatok azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP stabilan vezet az ellenzék előtt, és az ukrán-orosz háborúra adott reakciók és válaszok is a kormányoldalt erősítették. A megkérdezettek elsöprő többsége kezeli prioritásként, hogy ne keveredjünk bele a háborúba.
Öt közvélemény-kutató cég ismertette felmérései adatait egy héttel a választások előtt a Nézőpont Intézet által rendezett hétfői konferencián.
Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatója az orosz-ukrán konfliktus kapcsán készített felméréseket elemezte. A Századvég adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek 47 százaléka szerint mindkét felet felelősség terheli a háború kirobbanásáért, 32 százalékuk szerint ugyanakkor konkrétan a Vlagyimir Putyin-vezette Oroszországot, míg 13 százalékuk a Volodimir Zelenszkij-vezette Ukrajnát jelölte meg felelősként.
A Századvég felmérése arra is kitért, hogy a magyarok 71 százaléka vélekedik úgy, hogy Orbán Viktor békés viszonyt próbál fenntartani az oroszokkal, és biztosítani hazánk energiaellátását, míg a megkérdezettek mindössze negyede tekinti a magyar miniszterelnököt „Valgyimir Putyin bábjának” .
és csak 9 százalék vélekedik úgy, hogy az orosz agresszió ellen nekünk is aktívan fel kellene lépnünk.
A Századvég a választás kapcsán miért listás eredményei szerint a Fidesz-KDNP 49, míg az ellenzék 44 százalékon áll.
Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója azt taglalta, hogy a „Ki legyen Magyarország miniszterelnöke?” kérdésben tovább nyílt az olló Orbán Viktor és Márki-Zay Péter között, a választók 58 százaléka tartja alkalmasnak erre a posztra a jelenlegi kormányfőt, míg az ellenzék jelöltjét csupán 25 százalék.
Bozsonyi Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy
Real-PR 93. az elmúlt időszak gazdasági teljesítményének választói megítéléséről készített felméréseket. Sóvágó Sándor, a cég vezetője közölte: a megkérdezettek 49 százaléka szerint inkább romlana a gazdasági teljesítmény ha az ellenzék kerülne hatalomra a választás után. A válaszadók 36 százalék ítélte meg úgy, hogy az anyagi helyzete az elmúlt négy évben inkább javult, míg 24 százalék szerint inkább romlott.
A cég felmérése szerint a biztos pártválasztók között a kormánypártok 49, míg az ellenzék 41 százalékon áll. A Mi Hazánkra 5, a Kétfarkú Kutyapártra 3, egyéb pártra további két százalék szavazna.
Talabér Krisztián, a Társadalomkutató elemzője arra mutatott rá, hogy fokozatosan zuhant az elmúlt fél évben a baloldal támogatottsága. Míg 2021 őszén a biztos szavazók 46 százaléka adta volna a voksát a baloldalra, addig idén januárban már csak 43, márciusban pedig csupán 41 százalékuk. Eközben a kormányoldal stabilan 51-52 százalékon mozgott.
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója közölte: felméréseik alapján
A Nézőpont mandátumbecslése szerint az egyéni választókerületekben a Fidesz-KDNP 73 mandátumot, míg az ellenzék 33-at nyerhet majd meg.
Az országos listán döntetlent (46-46 mandátumot) prognosztizál a Nézőpont, ami azt jelenti, hogy az összarányokat tekintve a kormányoldal 119, míg az ellenzék 79 parlamenti mandátumot szerez majd.
Becsléseik szerint a Fidesz-KDNP országos listája mellé 2,6 millióan, míg az ellenzék listája mellé 2,3 millióan húzzák be majd az ikszet.
Az eredmények ismertetése előtt megtartott kerekasztal beszélgetésen Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója arról beszélt, hogy egyértelműen az orosz-ukrán háború, a konfliktushoz való viszonyulás és a miniszterelnök-jelöltek személye a választás két legfontosabb szegmense. Ahogy fogalmazott: „míg Orbán Viktor a stratégiai nyugalmat, Márki-Zay Péter a stratégiai nyugalmatlanságot képviseli.” Mráz arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének az lett volna a feladata, hogy a jobboldalról is hozzon el szavazókat, de ez nem sikerült, sőt.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója emlékeztetett:
Ehhez jön hozzá az egyes ügyekhez kapcsolható narratíva-alkotási képesség, ami ugyanakkor hiányzik az ellenzéknél.
Szánthó arra az érdekességre is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzéki jelöltek plakátjairól az utóbbi hetekben eltűnt Márki-Zay Péter. Szánthó szerint a baloldal miniszterelnök-jelöltjének megnyilvánulásai jól láthatóan rombolták a baloldali tábor aktivitását és az elkötelezettséget. „Márki-Zaynál az ország vezetésére való képesség hiánya mutatkozik meg” – mondta Szánthó. A választásokkal kapcsolatban a mozgósításra hívta fel a figyelmet, emlékeztetve a húsz évvel ezelőtti választásra.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumi vezetője a háború-kontextus kapcsán annak fontosságát és azt hangsúlyozta, hogy van olyan politikai erő, amely képes megbirkózni a krízisekkel. Főleg egy úgy, hogy a krízisek korszakát éljük.
Kiemelt kép forrása: kozvelemenykutatok.hu
Takács Péter élő vitára hívta Hegedűs Zsoltot, Magyar Péter egészségügyi jelöltjét – a Mandiner már jelezte, készen áll a vita megszervezésére.
Vagy nézhetem végre a SkyShowtime-on a Tulsa Kinget?
François Hollande-dal karöltve.
Takács Péter ezúttal nemcsak a Tisza Párt új egészségügyi szakértőjét, hanem magát Magyar Pétert is „célkeresztbe vette”.
Október 23-án a Fidesz nyugodtságot és magabiztosságot sugárzott, a legnagyobb ellenzéki párt pedig mindent bevetett, hogy ne látsszon, milyen szervezeti problémákkal és káderhiánnyal küzd.
Szentkirályi Alexandra frakcióvezető is reagált Pintér Béla komoly dilemmákat felvető darabjára, melyben egy Schmidt Máriára hasonlító karaktert bottal agyonvernek.
Takács Péter élő vitára hívta Hegedűs Zsoltot, Magyar Péter egészségügyi jelöltjét – a Mandiner már jelezte, készen áll a vita megszervezésére.
A miniszterelnök szerint most van itt az ideje a 14. havi nyugdíjnak.
