Egy héttel a választás előtt egyértelmű Fidesz-előnyt mérnek a kutatócégek

Öt közvélemény-kutató cég ismertette felmérései adatait egy héttel a választások előtt a Nézőpont Intézet által rendezett hétfői konferencián.

Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatója az orosz-ukrán konfliktus kapcsán készített felméréseket elemezte. A Századvég adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek 47 százaléka szerint mindkét felet felelősség terheli a háború kirobbanásáért, 32 százalékuk szerint ugyanakkor konkrétan a Vlagyimir Putyin-vezette Oroszországot, míg 13 százalékuk a Volodimir Zelenszkij-vezette Ukrajnát jelölte meg felelősként.

A Századvég felmérése arra is kitért, hogy a magyarok 71 százaléka vélekedik úgy, hogy Orbán Viktor békés viszonyt próbál fenntartani az oroszokkal, és biztosítani hazánk energiaellátását, míg a megkérdezettek mindössze negyede tekinti a magyar miniszterelnököt „Valgyimir Putyin bábjának” .

és csak 9 százalék vélekedik úgy, hogy az orosz agresszió ellen nekünk is aktívan fel kellene lépnünk.

A Századvég a választás kapcsán miért listás eredményei szerint a Fidesz-KDNP 49, míg az ellenzék 44 százalékon áll.

Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója azt taglalta, hogy a „Ki legyen Magyarország miniszterelnöke?” kérdésben tovább nyílt az olló Orbán Viktor és Márki-Zay Péter között, a választók 58 százaléka tartja alkalmasnak erre a posztra a jelenlegi kormányfőt, míg az ellenzék jelöltjét csupán 25 százalék.

Féléves zuhanásban az ellenzék 

Bozsonyi Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy

Real-PR 93. az elmúlt időszak gazdasági teljesítményének választói megítéléséről készített felméréseket. Sóvágó Sándor, a cég vezetője közölte: a megkérdezettek 49 százaléka szerint inkább romlana a gazdasági teljesítmény ha az ellenzék kerülne hatalomra a választás után. A válaszadók 36 százalék ítélte meg úgy, hogy az anyagi helyzete az elmúlt négy évben inkább javult, míg 24 százalék szerint inkább romlott.

A cég felmérése szerint a biztos pártválasztók között a kormánypártok 49, míg az ellenzék 41 százalékon áll. A Mi Hazánkra 5, a Kétfarkú Kutyapártra 3, egyéb pártra további két százalék szavazna.

Talabér Krisztián, a Társadalomkutató elemzője arra mutatott rá, hogy fokozatosan zuhant az elmúlt fél évben a baloldal támogatottsága. Míg 2021 őszén a biztos szavazók 46 százaléka adta volna a voksát a baloldalra, addig idén januárban már csak 43, márciusban pedig csupán 41 százalékuk. Eközben a kormányoldal stabilan 51-52 százalékon mozgott.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója közölte: felméréseik alapján

A Nézőpont mandátumbecslése szerint az egyéni választókerületekben a Fidesz-KDNP 73 mandátumot, míg az ellenzék 33-at nyerhet majd meg.

Az országos listán döntetlent (46-46 mandátumot) prognosztizál a Nézőpont, ami azt jelenti, hogy az összarányokat tekintve a kormányoldal 119, míg az ellenzék 79 parlamenti mandátumot szerez majd.

Becsléseik szerint a Fidesz-KDNP országos listája mellé 2,6 millióan, míg az ellenzék listája mellé 2,3 millióan húzzák be majd az ikszet.

Stratégiai nyugalmatlanság

Az eredmények ismertetése előtt megtartott kerekasztal beszélgetésen Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója arról beszélt, hogy egyértelműen az orosz-ukrán háború, a konfliktushoz való viszonyulás és a miniszterelnök-jelöltek személye a választás két legfontosabb szegmense. Ahogy fogalmazott: „míg Orbán Viktor a stratégiai nyugalmat, Márki-Zay Péter a stratégiai nyugalmatlanságot képviseli.” Mráz arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének az lett volna a feladata, hogy a jobboldalról is hozzon el szavazókat, de ez nem sikerült, sőt.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója emlékeztetett:

Ehhez jön hozzá az egyes ügyekhez kapcsolható narratíva-alkotási képesség, ami ugyanakkor hiányzik az ellenzéknél.

Szánthó arra az érdekességre is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzéki jelöltek plakátjairól az utóbbi hetekben eltűnt Márki-Zay Péter. Szánthó szerint a baloldal miniszterelnök-jelöltjének megnyilvánulásai jól láthatóan rombolták a baloldali tábor aktivitását és az elkötelezettséget. „Márki-Zaynál az ország vezetésére való képesség hiánya mutatkozik meg” – mondta Szánthó. A választásokkal kapcsolatban a mozgósításra hívta fel a figyelmet, emlékeztetve a húsz évvel ezelőtti választásra.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumi vezetője a háború-kontextus kapcsán annak fontosságát és azt hangsúlyozta, hogy van olyan politikai erő, amely képes megbirkózni a krízisekkel. Főleg egy úgy, hogy a krízisek korszakát éljük.

Kiemelt kép forrása: kozvelemenykutatok.hu