Bár nem akarta, beismerte a baloldal: katonákat engedne Ukrajnába

„Úgy van, ahogy Zelenszkij ukrán elnök mondta: el kell dönteni, kivel vagyunk. Oldalt kell választani” – fakadt ki közösségi oldalán Karácsony Gergely, Budapest magát – angol tudás nélkül is – diplomáciailag illetékesnek tartó főpolgármestere. Az ukrán elnök az Európai Tanácshoz intézett felszólalásában külön kiemelte Orbán Viktort, felróva, hogy a vészkorszakot idéző szörnyűségek után még hezitál szankciókat bevezetni, átengedni katonákat az ország területén, valamint továbbra is kereskedik Oroszországgal. Másoknak is odaszólt a „közönségkedvenc” elnök, ám csak a magyar miniszterelnököt emelte ki ilyen mértékben.

Több se kellett, a háborúból kampánytémát faragó hazai baloldal azonnal ráugrott a történetre, már megint szidta valaki Orbánt, ezt ki kell használni. Karácsony és Gyurcsány Ferenc mellett Márki-Zay Péter is megszégyenülésről beszélt, meg arról, hogy majd április 3-a után máshogy lesz.

Érdekes reflex a balliberális politikusaink részéről, hogy

Egyszerűen nem bírják ki.

Ha Brüsszelben elhangzik valami Magyarországgal kapcsolatban, különösen ha az valamilyen kritika a kormánnyal szemben, azonnal zászlórúdra tűzik, és körbehordozzák a saját nyilvánosságukban.

De mit is követelt most Zelenszkij a magyar miniszterelnöktől, akit nemes egyszerűséggel Viktornak szólít? Egész konkrétan azt, hogy sodorja bele országát a háborúba, engedjen katonákat a konfliktusba, s ne „hezitáljon” szankciókat bevezetni. Tisztázzuk, sokadszorra: a magyar kormány minden olyan szankciót első szóra elfogadott, amiket az uniós közösség bevezetett Oroszországgal szemben. Akkor is, ha álláspontja szerint ezek egy része inkább árt Európának, mint Moszkvának. Most mindennél fontosabb az egység.

E téren tehát nem érheti jogos kritika Orbánt, s ha mégis, úgy az egyaránt érvényes az egész Európai Unióra, benne például Németországra. Az energetika területére továbbra sem vonatkoznak az ilyen intézkedések,

erre a tévedésre hivatkozva belpolitikai szlogeneket megfogalmazni pedig minimum hiba, de lehet, hogy inkább bűn.

Közben a magyar kormány határozottan és egyértelműen elítéli az orosz agressziót, egyes fideszes politikusok még cifrázzák is, továbbá milliárdokat szán az immár félmillió menekült támogatására. A segítség megszervezésére a balos médiumoknak sincs már egy rossz szavuk. Tehát Ukrajna vezetője abba rúgott bele, aki napi szinten segíti a népét (bár ez bonyolult, hiszen ő amúgy orosz, de mindegy).

Mindenesetre, ha abból indulunk ki, hogy a szomszédos kormányfő katonákat és további szankciós lépéseket követel hazánktól, akkor ebből logikailag az következik, hogy a vele azonosuló, rá hivatkozó magyar baloldal eleget tenne az igénynek.

Vagyis: Márki-Zayék tényleg katonákat és fegyvereket küldenének Ukrajnába,

Pedig az elmúlt hetek azzal teltek, hogy balos politikusok fideszes hazugságnak nevezték a kissé ködös nyilatkozataikból kiolvasott háborús szándékot. Aztán Kunhalmi Ágnes odáig merészkedett, hogy azt mondta, ők is mindent úgy csinálnának, mint a kormány. Ehhez csatlakozott a hódmezővásárhelyi polgármester, igaz, egy napon belül letagadta. Mindenesetre az ukrán elnök beszólásával való tüntető azonosulás most konkrétan maga a beismerés. Ezt aligha gondolták végig az érintettek.

„El kell dönteni, kivel vagyunk” – üzeni tehát Zelenszkij, Gyurcsány, MZP és Karácsony. Az ő válaszuk az, hogy a „Nyugattal”, bármit is jelentsen ez ma. A kormány válasza ezzel szemben (ismét) az, hogy a magyarokkal, illetve azokkal, akiknek oltalomra és menedékre van szükségük nálunk.

A közelgő választás így valóban kristálytiszta opciókat vázol fel számunkra:

A további hiányosságokról, náci karlendítésről és egyebekről már nem is beszélve…

Nyitókép: MTI