Elejtik-e a narancsos medvét?

„Ha pusztán Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt eddigi kampányából indulnánk ki, akár legyinteni is lehetne az ellenzék győzelmi esélyeire. A sok rossz, félreértelmezhető mondat, a hat ellenzéki párt közötti véleménykülönbségek, valamint Márki-Zay saját szövetségeseit elmarasztaló korábbi szavai megtették káros hatásukat: a legtöbb közvélemény-kutatás Fidesz-vezetést hoz ki. Mégis korai lenne nagyokat inni a narancsos medve bőrére. 

Néhány százalékpontos hátrányt még behozhat az Egységben Magyarországért elnevezésű összefogás a kampány végéig. Figyelembe kell venni, hogy 

A politika dinamikus, folyamatosan változó folyamat, amelyben a nagy esélyesek könnyen orra bukhatnak.

Láttunk már olyan kampányokat, amelyek vaskos meglepetést okoztak – a 2016-os amerikai kampány idején sokak meglepetésére és megdöbbenésére kerekedett felül Donald Trump, akit eleinte komolytalan bohócnak állítottak be (a népi szavazatok tekintetében ugyan Hillary Clinton demokrata párti jelölt hárommillióval több voksot kapott, de a választási rendszer sajátosságai következtében Trump kapott több elektort). A brexitnépszavazás eredménye – az Európai Unióból való kilépést igénylők szűk többsége – is nagy meglepetést okozott. Mindebből következik, hogy a Fidesz mostani előnye ellenére nem eleve lefutott a választási küzdelem. 

Magyarország mindennapjainak valósága, a hatalmi erőviszonyok és a választási kampány együttesen döntik el, ki lesz a miniszterelnök április 3-a után. 

1. Jó Magyarországon élni? 

A mindenkori kormány nézőpontjából meglehetősen nehéz ennek a népnek a kedvére tenni pesszimizmusra való erős hajlama miatt. Ebben az országban sokan a ténylegesnél is sötétebbnek hajlamosak látni, mennyire élhető az országunk, vagyis milyen állapotban vannak a kórházak, az iskolák, a tömegközlekedés vagy a közhivatalok. A fejlettebb Nyugat évszázadok óta viszonyítási pont, az elmúlt másfél évtizedben több százezren vándoroltak ki az országból, hogy magasabb életszínvonalat élvezhessenek. Most sincs olyan általános érzésünk, hogy fejlett országban élnénk, pedig az Orbán-rendszerben kétségtelenül nőttek a bérek, valamelyest javultak a szolgáltatások. Utóbbira több példát is lehet említeni: sok pénzt költöttek és fognak költeni a vasút fejlesztésére, bővültek az okmányirodák, az online elintézhető ügyek (a legújabb kormányzati bejelentés szerint a közműátírás mostantól szintén elintézhető elektronikusan, vagyis nem kell személyesen ügyet intézni), felújítottak vidéki kórházakat, jelentősen emelték az orvosi béreket. A munkanélküliség – különösen Budapest térségében és az Észak-Dunántúlon – alacsony, inkább a munkaerőhiány okoz kihívást.”

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher