Lázár: Márki-Zay csak fölfelé, Hódmezővásárhely csak lefelé

„Az alföldiek, a vásárhelyiek a makóiak tudják, hogy nem én voltam és nem én leszek a magyar történelem legcukibb képviselője, nincs behízelgő stílusom, néha bizony hegyeseket mondok, bár ez még mindig jobb mint ha hegyeseket köpnék a maszkomba mint ahogy ez ma divat” – jelentette ki Lázár János kampánynyitó rendezvényén, aki hatodszor is elindul a Csongrád-Csanád megyei 4. számú országgyűlési választókerületben.

„Biztos jó lehet lájkbajnoknak lenni, de én nem erre gyúrok. A hamis megváltók hál' istennek gyorsan megbuknak, viszont egy megvalósító, egy cselekvő és gyakorlatias emberre mindig mindenkinek szüksége van” – fogalmazott.

Szombattól indul a kampány

Lázár János azt is bejelentette, hogy szombattól személyesen ő is beszáll a kampányba: Algyőn és Kiszomboron kezd. „2022 tavaszára sokan elbizonytalanodtak az országban, mert egy hatalmas, külföldről is támogatott gépezet tudatosan elbizonytalanít nagyon sok magyar embert” – fogalmazott, hozzátéve: „kemény küzdelmet kell folytatnunk azért, hogy április harmadikán ne hagyják kiénekelni a sajtot a szájukból, ne szavazzanak a saját érdekeik ellenében, vagy ne hagyják magukat távoltartani a szavazóurnáktól”.

Szerinte a falusi, vagy kisvárosi valóság nem jelenik meg a pesti politikai vitákban és a tévéműsorokban. „Legfeljebb lenéző paródiaként, vagy sorozatként. Valahogy úgy, ahogy Márki úr gondolkodásában” – vélekedett.

Márki-Zay Péternek címezve szavait elmondta: „A baloldal messiásának ideje volna megértenie, hogy a vidék, például ez a város nem dobbantó, az itt élők pedig nem kampányaktivisták, vagy ingyenstatiszták.

Itt utakat kell felújítani, de nem azt ami már jó és fel van újítva, hiába jött jól a sógornak. Itt közétkeztetést kell biztosítani, nem fogyókúrára fogni a népet, pláne azokat akiknek nagy szüksége volna a megfelelő, olcsó ételre. Itt könyvtárat kell építeni és gimnáziumot felújítani nem pedig bénaságból ,avgy szándékosan elbukni a kiharcolt forrásokat. Itt támogatni kell a kórházat és nem szívatni. Itt takarékoskodni kell a közpénzzel, nem fölösleges haveri buszjáratokra elszórni.”

Úgy folytatta: „Mindig képesek voltunk jobban szeretni a várost mint utálni egymást, erre 2018-ban jött egy önjelölt megváltó, aki felrúgta ezt a hagyományt. Aki szándékosan megosztja, polgárháborúba kergeti ezt a közösséget, aki folyamatosan uszítja Hódmezővásárhely egyik felét a másikra, mindezt ráadásul a krisztusi szeretet nevében. Aki direkt visszahúzza a várost, hogy aztán álszent módon a kormányra mutogathasson mondván, hogy Orbán Viktor bünteti Hódmezővásárhelyet, mert a lakói baloldali jelöltre mertek szavazni. Van egy hírem Márki számára. Ez a város korábban még ellenzékből is tudott fejlődni. Sőt ez a város most is tudna fejlődni, ha a város polgármstere nem szabotőre és ellendrukkere volna a fejlődésnek, vagy legalább egy kicsit is konyítana a dolgához.” 

Az ellenzéki szavazóknak üzenve kijelentette: 

Úgy folytatta: „Márki-Zay csak fölfelé, Hódmezővásárhely csak lefelé. Ez az elmúlt három év bizonyoítványa, így lett éllovasból sereghajtó ez a város. Ezt tette velünk a szájhős, szélhámos és megosztó politika, amit a messisás most az egész magyar világra rá akar szabdítani.”

Lázár János a kormánypárti politikusoknak is üzent. Úgy fogalmazott: „nem elég vidéki származásúnak lenni, vidékpártinak is kell maradni. Mindennapi kapcsolatban kell maradni a vidékkel és a hétköznapi valósággal”. Hozzátette: nekem ez a vidék nem csak rajtvonal, nekem ez a vidék a cél.

Áljobboldaliság

A baloldal közös miniszterelnök-jelöltjére utalva feltette a kérdést: „elég-e a jobboldalisághoz, hogy egy politikus ezt hangoztatja magáról?” Szerinte Márki-Zay van, akit elbizonytalanított ezen a téren, pedig „nem olyan nehéz igazságot találni”. Lázár szerint van egy egyszerű próba, amivel el lehet dönteni, hogy nemzeti kozervatív vagy baloldlai liberális politikusról van szó. „Elég hozzá a politika 5 alapelemét, öt tartópillérét megvizsgálni” – mondta. Ezek szerinte a következők:

• „1. Hogyan vélekedik a politikus a nemzeti függetlenség és a szuverentiás kérdéséről? Erős magyar államot akar-e, amely képes befolyásolni határon innen és túl a magyarok sorsát, vagy európai egyesült államokat akar, amelynek csupán szövetségi tagja marad Magyraország?
• 2. Hogyan vélekedik a politikus az adórendszerről? Munkaalapú adórendszert akar-e, hogy több pénz maradjon annál, aki dolgozik vagy segély alapú rendszert?
• 3. Mit gondol a politikus a családok támogatásáról? Ad-e nekik adókedvezményt, adóvisszatérítést, otthontermetési támogatást? Épít-e nekik bölcsődéket, óvodákat országszerte vagy inkább a vidékieket bezárja? Rezsicsökkentést és élelmiszer árstopot dolgoz-e ki a védelmükre vagy inkább megszorításokkal kedvez nekik?
• 4. A nyugdíjasok kérdése. Vajon a nemzet részének tekinti-e őket, akiknek jár egy rész a gazdaság teljesítményéből, vagy inkább még a 13. havi nyugdíjukat is elveszi?
• 5. A népességfogyás. Mi az adott politikus válasza erre a kihívásra? A határok megnyitása, hátha néhány nemzedék alatt magyarrá válnak a más kultúrájú és szokású bevándorlók, vagy a gyermekvállalás támogatása, a határontúli magyarok támogatása a szülőföldjükön? És – erről az indokoltnál is sokkal kevesebb szó esik manapság – a magyarországi cigányság fölemelésének támogatása.

Az öt alapppiléren túl Lázár János egy bónuszt is elárult. Mint fogalmazott „ez a magyar politika PCR-tesztje. Ennek a tesztnek a neve Gyurcsány. Ellene küzd a politikus, vagy vele és érte? Ez mindent eldönt.

Nem jobb mint egy unokázós csaló, aki idős emberekhez csönget be, hogy szívhezszóló hazugsággal szerezze meg az értékeiket, ebben az eseten a szavazatukat. Az ilyennek nem ajtót kell nyitni, hanem még a lépcsőházból is ki kell zavarni.”