Orbán Viktor, aki „nemzeti makacssága” miatt már Brüsszelben is „megfigyelés alatt áll”, kedden Moszkvában tett látogatást Vlagyimir Putyin orosz elnöknél – közölte a Handelsblatt a moszkvai találkozóról, amely előtt Putyin kijelentette, hogy nagyra értékeli Magyarországot, mint „azon kevés országok egyikét, amelyek kiállnak amellett, hogy saját véleményük van az európai helyzetről”. Orbán Viktor célja az volt, hogy olcsó gázt kérjen Oroszországtól, a magyar ellenzék azonban felháborodottan reagált a találkozóra: „Orbán Viktor ismét aláássa az Európai Unió közös irányvonalát”. A közel ötórás megbeszélés után Orbán közölte, hogy „látogatásomnak béketeremtő célja van”, és figyelmeztetett egy új hidegháborúra, majd hozzátette:
„Ebben a helyzetben párbeszédre van szükség”.
.A cikk megjegyezte, hogy a nagyhatalmak közötti egyre élesebb verseny – a Krím annektálása, a kémkedési botrányok, Kína hatalmi politikája és Oroszország legújabb fenyegető gesztusai – arra készteti a kelet-európai országokat, hogy a Nyugat, mindenekelőtt az USA közelségét keressék. Magyarország viszont már Orbán Viktor előtt is nyitott volt az orosz és a kínai befektetések felé. Budapestre települt például a Nemzetközi Beruházási Bank, amelyről azt mondják, hogy a szovjet idők óta titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkezik. Magyarország továbbá jelentősen növelte függőségét Moszkvától az atomenergia terén: a Roszatom pályázat nélkül kapta meg a paksi erőmű szerződését. A cikk szerint az amerikaiak évek óta szorgalmazzák, hogy az európaiak nagyobb részt vállaljanak a védelmi terhekből, és a krími válság óta jelentősen bővítették katonai jelenlétüket az EU keleti részén.
Az erőfeszítések nem voltak eredménytelenek:
Magyarország megerősítette biztonsági együttműködését az amerikaiakkal, és a belpolitikai ellenállás ellenére 2019-ben ratifikálta az új védelmi megállapodást, amely lehetővé teszi amerikai katonák ideiglenes állomásoztatását.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher